A világon a legidősebbként szült spanyol nő halála tragédia lehet a gyerekének, de nem jelenti azt, hogy a klimax utáni nők alkalmatlanok volnának a terhességre - közölte a termékenységi beavatkozást végrehajtó orvos szerdán. "A férfiaknak életük végéig bármikor lehet gyerekük, ezért macsónak tartják őket. Manapság azonban nem szokatlan, hogy ötvenes éveik elején járó nők a klienseink" - mondta Vicken Sahakian, a Los Angeles-i Pacific Termékenységi Klinika orvosa. Hozzátette, hogy meg tudja védeni korábbi döntését. Úgy véli, a tragédia - amelynek következtében két gyerek árván nő fel - azért történhetett meg, mert a nő félrevezette őket korával kapcsolatban. Maria del Carmen Bousada szerdai lapinformációk szerint 69 évesen, daganatos betegségben halt meg, két éves ikrek maradtak utána. A nő már 18 évvel volt a menopauza után, amikor részt vett a kaliforniai klinika termékenységi programjában, ahol 66 helyett 55 évesnek vallotta magát. A sikeres megtermékenyítés után 2006 decemberében születtek meg az ikrek.
A szívgyógyászok és a fogorvosok régóta foglalkoznak azzal a megfigyeléssel, hogy a szív- és érbetegségek, illetve a fogínygyulladás tünetei gyakran együtt járnak. A legújabb vizsgálati eredmények szerint a fogorvos által észlelt szájüregi eltérések esetén célszerű a beteg szívét is megvizsgálni, mert a fogíny idült gyulladása valószínűsíti a koszorúér-betegség fokozott kockázatát is.
A kedvezőtlen időjárás miatt már ötször halasztották el az Endeavour űrsikló startját. Floridai idő szerint szerdán kora este (itthon éjfél körül) megpróbálják hatodszor is a kilövést. A meteorológusok 60 százalék esélyt adnak arra, hogy kedvező lesz az idő, és az űrsikló elindulhat a nemzetközi űrállomásra, ahová a japán tudományos laboratórium felszereléseit szállítja. Az eddigi öt halasztásból kettőt az üzemanyagtartály szivárgása, hármat pedig a viharos idő és villámcsapások okoztak.
A fájdalommal való szülésnek pozitív fiziológiai hatásai vannak, például segít kialakítani a szülés ritmusát, és elindítja az endorfin felszabadulását, ami segít a szülő nőnek a fájdalmat elviselni.
Azokban az esetekben, amikor a szülés nagyon elhúzódik, vagy komplikációk lépnek fel, természetesen szükség lehet érzéstelenítésre. "Nem szabad alábecsülnünk a szüléskor érzett fájdalmat, a szülés erőteljes és fájdalommal járó élmény. Ha órákon át tart, nagyon kimerítő, kifárasztja az anyát, és ilyen esetekben az epidurális érzéstelenítés nagyon hasznos" - mondta Maggie Blott szülészorvos.
Az utóbbi húsz évben jelentősen megemelkedett az epidurálás aránya szüléseknél, annak ellenére, hogy más, kevésbé invazív eljárások is elérhetőek a szülési fájdalom elkerülésére. Az epidurálás azonban növelheti annak kockázatát, hogy hormonkezelés szükséges az összehúzódások fokozására, és ezért a szülés sikeres befejezéséhez fogó használata szükséges - mondta Denis Walsh, a Nottinghami Egyetem szülészprofesszora.
Az epidurálás növekvő arányának nem ismerjük a hosszú távú következményeit - tette hozzá. Szerinte a szülési fájdalom leküzdésére ösztönözni kellene olyan alternatív eljárásokat, mint a jóga, a hipnózis, a masszázs és a szülőmedencék használata.
Az inkák vallási vezetői használhatták a Machu Picchura vezető titkos utat, amelynek maradványait a perui Nemzeti Kulturális Intézet régészei fedezték fel. Az egy méter szélességű utat kikövezték, mindkét oldalát fal szegélyezi, amelynek magassága helyenként eléri a 4-5 métert is. Az út némely szakasza az évszázadok során beszakadt - olvasható az Art Daily hírportálon. Fernando Astete Victoria, a Machu Picchu-i műemlékegyüttes igazgatója szerint korábban is voltak olyan feltételezések, hogy az ismert út mellett egy másiknak is kell lennie.
A feltárásokban résztvevő régészek szerint a Machu Picchura felvezető szent utat találták meg, amelyet csak a vallási szertartásokat végzők használhattak. A jövő héten kezdődik az az expedíció, amely az út nyomvonalának feltérképezését és kiterjedésének felmérését tűzi ki célul. Machu Picchu a spanyol hódítók elől elmenekült inkák utolsó fővárosa. A perui Andok déli láncolatában, Cuzcótól körülbelül 115 kilométernyire, az Urubamba-folyó völgyében, az Urubamba 2450 méter magas hegycsúcsán fekszik.
Tízszer nagyobb az esélye, hogy az elhízott anyák lánya is túlsúlyos, és hatszor nagyobb valószínűséggel túlsúlyos az elhízott apák fia – állapították meg tanulmányukban a plymouth-i Peninsula Orvosi Iskola kutatói, akiket a BBC hírportálja idézett. A 226 családra kiterjedő vizsgálat azt mutatta, hogy hasonló kapcsolat az ellenkező nemű szülők és gyerekek között nincs. A kutatók úgy vélik, az összefüggés nem genetikai eredetű, inkább a viselkedési mintákra vezethető vissza. Szerintük a lányok akaratlanul is megtanulják anyjuk, a fiúk pedig apjuk megoldási módjait.
A három évig tartó felmérésben azt tapasztalták, hogy az elhízott anyák 8 éves lányainak 41 százaléka szintén elhízott volt, míg a normál testsúlyú anyák lányainak csak négy százaléka. Az elhízott apák fiainak 18 százaléka, míg a normál testsúlyúaknak csak három százaléka volt elhízott. Az elhízás az egyik legfontosabb közegészségügyi probléma a fejlett országokban, hátterének kiderítése alapvetően befolyásolhatja az egészségpolitikát.
Emberek ezreinek életét menthette meg világszerte a klozapin nevű antipszichotikum, melyet a szkizofréniás pácienseknek írnak fel az orvosok - állítják finn kutatók tanulmányukban, melyet a Lancet orvosi folyóirat online kiadása hétfőn közölt. A klozapint az 1970-es években vezették be, majd körülbelül egy évtizedre betiltották ritkán előforduló, de életveszélyes mellékhatása miatt. Erre való figyelmeztetéssel jelent meg újra a piacon az 1980-as években többféle generikus név alatt. A fejlett országokban általában csak akkor írták fel, ha két másik szertől nem érezte magát jobban a páciens.
Jari Tiihonen, a Kuopio Egyetem munkatársa kollégáival mintegy 67 ezer szkizofréniás páciens halálozási arányát hasonlította össze az átlagnépességre vonatkozó adatokkal 1996 és 2006 között. A kutatók megállapították, hogy a szkizofréniával kezelt páciensek közül azok halálozási aránya volt a legkisebb, akik klozapint szedtek. Az antipszichotikus szerek elterjedése ellenére a szkizofréniával élők továbbra is mintegy két évtizeddel korábban halnak meg Finnországban, mint a többi ember - írta Tiihonen és csoportja. Szakértők szerint a klozapin hatékonyan csökkenti a szkizofréniás páciensek öngyilkossági késztetését, márpedig a váratlan halálesetek negyven százalékának hátterében ez áll.
Nemzetközi régészcsapat kezdett kutatásokat Szigetvár határában Szulejmán szultán sírhelyének felkutatására - írta hétfői számában az Új Dunántúli Napló. A Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének kezdeményezésére török és magyar kutatók a Szigetvár melletti turbéki templomnál folytatnak régészeti feltárást, melytől azt remélik, hogy megtalálják a modern török állam alapítójának tekintett uralkodó, a Szigetvár ostromakor elhunyt Törvényhozó Nagy Szulejmán síremlékének pontos helyét.
A szakemberek a török kor után született térképek alapján, illetőleg a legendáról szóló megemlékezések szerint indították meg a kutatást. Egyes feljegyzések szerint a vizsgált területen nemcsak türbe volt, hanem egy dzsámi is állt. A források szerint a szentként tisztelt sírhelyet sokan felkeresték, a létesítmények környéke egyfajta búcsújáró helynek számított abban az időben.
Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült rekonstruálnia a teknőspáncél kialakulásának útját. A kétszázötvenmillió évvel ezelőtt feltűnt, időközben 313 fajt számláló teknősök védőpáncélja olyan egyedi felépítést kölcsönöz a hüllőknek, hogy a tudomány sokáig nem tudta megfejteni, miként jutottak a birtokába. Hirosi Nagasima, a japán Kobéban található RIKEN Fejlődésbiológiai Központ kutatója csapatával a tyúk, az egér és kínai lágyhéjú teknős embrióinak összehasonlításával próbálta megfejteni az evolúciós folyamatot.
A három állat embriói a legkorábbi stádiumokban közös fejlődési szakaszon mennek át, amely valószínűleg azonos a legutolsó közös ősükével. A teknősembrió további fejlődése során kezd el csak szélsőségesen megváltozni: bizonyos részei egymásba hajlanak – írták a kutatók a Science című amerikai szaklapban.
Eközben a csontok és izmok közötti kapcsolatokból megmarad néhány, de újak is keletkeznek, amelyek más hüllőknél, madaraknál és emlősöknél nem figyelhetők meg. Az egymásba hajlás utolsó következményeként végül létrejön a teknős páncélja az egyesülő bordákból - és nem a csontlemezkék és a bőr összenövéséből, mint eddig feltételezték. Eközben a lapockák is teljesen szokatlan helyre kerülnek: ahelyett, hogy a bordák felett helyezkednének el, a bordák, illetve a páncél veszik körül őket.
Az eddigi ötödik teljes géntérkép készült el: egy koreai férfi genetikai állományát írták le amerikai és dél-koreai kutatók, akik eredményüket a Nature tudományos magazin legfrissebb számában tették közzé.
A korábban elkészült teljes humán genomok közül kettő északnyugat-európai leszármazotté volt, a harmadik egy afrikai emberé, a negyedik pedig egy kínai férfié.
A mostani DNS-szakaszolásnál a kutatók új, fejlettebb technikát használtak a férfi egyedi jellegzetességeinek - az egypontos nukleotid polimorfizmusok, SNP-k - megismerésére. Kim Dzsong-Il, a Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársa szerint a DNS-molekulában lévő "egybetűs" eltérések listája a legfontosabb forrása az emberek közti örökletes különbségeknek.
A kutatócsoport 3,45 millió betűnél talált eltérést, ennyi egypontos nukleotid polimorfizmusra bukkantak a koreai férfi géntérképén. Az eltérések között olyanok vannak, amelyeket korábbi kutatások összefüggésbe hoztak különféle ráktípusok, a diabétesz, az Alzheimer-kór és a reumás ízületi gyulladás megjelenésének nagyobb kockázatával.
Egyre több cég kínál elérhető áron teljes genetikai elemzést az embereknek, hogy megismerhessék öröklött kockázati tényezőiket, és döntéseiket eszerint hozhassák meg. Ilyen ismeretek birtokában választhat életmódot valaki, illetve betegség esetén a személyes kezelési módhoz is segítséget ad.
A kutatócsoport már egy koreai nő teljes géntérképét is elkészítette, ennek eredményeit is hamarosan közzéteszik - mondta Kim.
Négy teveféle él Dél-Amerikában: két vadon élő és két háziasított; közülük a guanakót és a lámát láthatják a miskolci park látogatói.
A miskolci állatkert guanakócsapata tavaly vehette birtokba új kifutóját, amelyet – természetes élőhelyükhöz hasonlóan – nandukkal és nagy marákkal osztanak meg. Az eddig hat egyedből álló csapat létszáma most tovább gyarapodott: egy hónappal ezelőtt ugyanis egy kis csődörcsikó jött a világra.
A guanakókat korábban, a spanyol hódítások idején húsukért és szőrükért is vadászták, szerencsére ez mára nem jellemző, mivel a guanakóból háziasított lámákat éppen ezért – valamint teherhordásra – tenyésztik.
Élőhelyük elvesztése azonban ma is veszélyt jelent, és az Andok legmagasabb, nehezen megközelíthető területeire szorulnak vissza.
Mivel a guanakók családi csoportokban élnek - amelyek néhány nőstényből és utódaikból állnak, élükön pedig egy kifejlett hím áll -, így a kis csődörcsikó várhatóan fél-egyéves koráig maradhat a miskolci állatkertben, utána új helyet kell számára találni egy másik intézményben, mielőtt apja megpróbálná elűzni.
Egyelőre azonban még anyja gondosan óvja, nevelgeti, a csikó pedig nagyokat nyargalászik és porfürdőzik a kifutóban.
Húsz-ötvenezer éves mamutkoponyát találtak halászok az oroszországi Tura folyó partján, Jekatyerinburg térségében - adta hírül az Interfax hírügynökség. Pavel Kozincev, az Orosz Tudományos Akadémia Növény- és Állatökológiai Intézetének munkatársa szerint a halászok egy földből kiálló tárgyra lettek figyelmesek, melyet kiástak.
"A látott videofelvételek nem hagynak kétséget afelől, hogy mamutcsontokról van szó, és azok jó állapotban vannak" – mondta.
A koponya évezredeken keresztül a vízben volt, és csak most érintkezett a levegővel, de ha nem konzerválják rövid időn belül, akkor egyszerűen széteshet - fűzte hozzá.
A koponya segítségével meg tudják majd határozni, milyen mamutok éltek az Urálban, és lehetőség nyílik ezen állatok evolúciójának a megismerésére is.
A legérdekesebbnek az tűnik, hogy annak az időszaknak az időjárási viszonyairól is képet alkothatunk, és következtethetünk a jövőben bekövetkező időjárás-változásra - mondta a tudós.
Múlt év tavaszán Moszkvától 600 kilométerre délkeletre, a penzai területen több hatalmas mamutcsontot találtak, és azonosításuk után a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az állat a jégkorszak idején élt.
Az egyik legfontosabb lelet egy ötezer éves mamutkölyök maradványa volt, amelyet 2007-ben a szibériai Longjugan folyóban találtak a Jamalo-Nyenyec autonóm területen. Az állat teteme az örök jég birodalmában sértetlenül megmaradt, még a szeme és az ormánya is. Ugyanezen a területen szibériai halászok egy ötezer éves, két méter hosszú agyart is találtak a múlt évben.
Az orvosok antibiotikumokat alkalmaznak a lépfenefertőzés megelőzésére vagy kezelésére, és van egy antraxvakcina is. Ennek ellenére 2001-ben öt ember halt meg az Egyesült Államokban, miután a posta által kézbesített levelek felnyitásakor lépfenespórákat lélegeztek be. Ugyanis az eljárás csak akkor hatásos, ha gyorsan alkalmazzák - ha már jelentkeztek a tünetek, általában késő.
A kísérleti gyógyszer azonban másként működik: eleve megakadályozza, hogy a lépfene halálos toxinja belépjen a sejtekbe. Kifejlesztői szerint antibiotikumokkal kombinálva is alkalmazható.
A szert szövetségi támogatással kifejlesztő és előállító cég már leszállított a kormánynak 20 ezer adagot sürgősségi esetekre. Az ABthrax nevű szerre megkérték az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) engedélyét is annak a szabálynak az alapján, amely lehetővé teszi, hogy állatkísérletekkel helyettesítsék az emberi tesztet, amikor az nem valósítható meg.
A rockville-i Human Genome Sciences nevű cég kutatói ABthrax hatóanyagú, illetve hatóanyag nélküli injekciót adtak be a majmoknak, majd két nappal később halálos dózisú lépfenét lélegeztettek be velük. Azok a majmok, amelyek a placebó injekciót kapták, hat napon belül elpusztultak. Azok viszont, amelyekbe a kísérleti szert fecskendezték be, többségükben életben maradtak egy hónappal később is: a kisebb dózist kapott csoportban tízből heten, a nagyobb dózis mellett tízből kilencen.
A nyulakkal végzett kísérletek ugyancsak védettséget eredményeztek. Amikor például a fertőzés jeleinek észlelése után kezdték kezelni az állatokat, tizennyolcból nyolc életben volt két héttel később. Ezzel szemben a placebót kapott nyulak mind elpusztultak öt napon belül.
Az ABthrax biztonságosságát 333 emberen tesztelték: injekció formájában kapták ők is a szert. Az egyetlen komoly következmény, amely összefügghet a kezeléssel, az az, hogy egy páciensnél epehólyag-gyulladás alakult ki, amely azonban a kutatók szerint korábbi egészségi állapotával is kapcsolatban volt.
Már negyvenezer évvel ezelőtt is rendszeresen fogyasztott halat az ember - derült ki egy nemzetközi kutatásnak köszönhetően, amelynek során egy Kínában talált ősi csontváz kötőszöveti anyagának izotópos összetételét vizsgálták.
Az édesvízi hal az emberek millióinak szerepel rendszeresen az étrendjében, ám eddig a tudósok nem tudták, hogy az ősember mikor kapott rá a fogyasztására.
Az amerikai, kanadai, kínai és német kutatókból álló csoport a modern ember egyik legkorábbi ázsiai képviselőjének 40 ezer éves csontvázát vizsgálták, amelyre Peking közelében, a Tienjen-barlangban (Tianyuan) találtak. Ebben az időben a halászás, horgászás komoly erőfeszítést igényelt, hiszen az emberek még nem rendelkeztek a szükséges eszközökkel.
A tudósok a kollagénben izotóp-meghatározást végeztek, különösen nitrogén és kén mennyisége érdekelte őket, amelyből arra lehet következtetni, hogy csak időről időre fogyasztott-e az illető halat, vagy rendszeresen szerepelt az étrendjében.
A csontváz vizsgálata arra derített fényt, hogy legalább ez az egy személy rendszeres halfogyasztó volt.
"Ez a vizsgálat szolgáltatta az első bizonyítékot arra nézve, hogy a modern ember már a fejlődése legkorábbi időszakában is fogyasztott halat Kínában" - hangsúlyozta Michael P. Richards, a Max Planck Evoluciós Antropológiai Intézet kutatója.
Mint mondta, a halfogyasztás megkönnyítette a létfenntartást, és javította a demográfiai mutatókat, de lehet, hogy Eurázsia növekvő népessége miatt volt kénytelen az ember új élelemforrás után nézni, és így iktatta a halat az étrendjébe.
Más kutatók szerint a halfogyasztásnak köszönhetően megnőtt az ember agytérfogata, olyan hatást gyakorolva, mint amikor kétmillió évvel ezelőtt a szárazföldi emlősök húsa bekerült az emberi étrendbe. Más tényezők, például a létfenntartásért folytatott küzdelem természeti csapások idején is kihatott az agy fejlődésére.
A vizsgálat eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában publikálták.
A klímaváltozás gyorsan növeli a világ trópusi területeinek nagyságát, betegségekkel és szárazsággal fenyegetve a sűrűn lakott területeket - állítja egy ausztrál tanulmány.
A James Cook University kutatóinak becslése szerint a trópusi övezet az utóbbi huszonöt évben 500 kilométerrel lett szélesebb. Megállapításukhoz hosszú időtartamú műholdas méréseket, időjárási léggömbökről származó adatokat, időjárási modelleket és a tengerek hőmérsékletével foglalkozó cikkeket tanulmányoztak. Arra a következtetésre jutottak, hogy a trópusi terület ma már jóval kiterjedtebb, mint a hagyományos meghatározás szerinti, a Ráktérítő és a Baktérítő közé eső egyenlítői körgyűrű.
"Ez azt jelenti, hogy a szubtrópusi zónák benyomultak a mérsékelt égövbe, aminek pusztító következményei lehetnek a Föld sűrűn lakott részein, beleértve Ausztrália, Dél-Amerika és Európa déli régióit, a földközi-tengeri és a közel-keleti térséget, az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó északi területét. Valamennyi körzetben súlyos szárazságra lehet számítani" - közölte Steve Turton kutató.
A száraz szubtrópusi övezetek kiterjedése pusztító hatással járhat a vízlelőhelyekre, a természetes ökoszisztémára és a mezőgazdaságra, aminek környezeti, társadalmi és egészségügyi vonatkozásai egyaránt lehetnek - fűzte hozzá. A tanulmány megállapította, hogy a klímaváltozás már érezteti hatását Ausztráliában, ahol az évszázad legsúlyosabb szárazsága tombol. Az időjárás-változás az uralkodó szélirányokat is módosította, aminek eredményeként az eső inkább a kontinenstől délre, az óceáni részekre zúdul, nem pedig a szárazföldi területekre. Sok vadállat költözik délre, hogy az esőt követve a megszokott időjárási viszonyok között éljen.
A NASA ICESat műholdjának adatait elemző tudósok vészjósló adatokat közöltek az északi sarkvidéket borító jégtakaróról. A sarki jég fogyatkozására már eddig is többször figyelmeztettek a kutatók, és most a jégsapka felülete mellett az átlagos vastagságáról is friss adatokat kaptunk a műholdas mérések alapján.
Eszerint 2004 óta a jágtakaró 18 centit vékonyodott, és az átlagos vastagsága már csak 67 cm. Ennél is súlyosabb gond a jég összetételének változása, amiben hagyományosan a több éves, régi jégből volt több, és az egy éves, a sarki télen befagyó, nyáron pedig felolvadó jégből a kevesebb. Öt éve még 62 százalék volt a régi jég aránya, idén pedig már csak 32 százalék. Ha ez a trend folytatódik, akár néhány éven belül eljöhet az első olyan sarki nyár, amikor átmenetileg ugyan, de teljesen eltűnik a jégsapka, ami katasztrofális következményekkel járna a sarkvidéki élővilágban.
A németországi jülichi kutatóközpont egy svájci vállalattal karöltve olyan porózus titán implantátumot fejlesztett ki, amely helyettesítheti a porckorongot. Az implantátumot csak súlyos porckorongsérülés esetén alkalmazzák.
A megrongálódott porckorong helyére két kis kockát tesznek be, egy síkban a csigolyák közé. A porózus felület révén az implantátum hozzánő a szomszédos csigolyákhoz, és gondoskodik a szükséges stabilitásról. Porozitása révén a szerkezet hosszan tartó és ismétlődő erős terhelést is kibír.
Az eddigi implantátumok rácsos szerkezetűek voltak, amelyekbe csontból vett anyagot kellett tölteni. Ehhez a csontot a betegek medencéjéből vételezték, és ez sokuknál okozott elnyúló fájdalmat. Az új, PlivioPore névre keresztelt implantátummal ez a kellemetlenség kiküszöbölhető.
A porozitás a titánhoz adott ammónium-hidrogén-karbonátnak köszönhető. A kettő elegyét nyolcvan fokra hevítik, így az ammónium-hidrogén-karbonát elbomlik, és hátrahagyja a kívánt pórusokat. Ez az anyag rendkívüli képességekkel bír. "Lényegesen alacsonyabb hőfokon bomlik el, mint a szokásos, porozitást előidéző anyagok, és a hevítés hatására alig reagál a titánnal. Ezért nem hagy hátra olyan mellékterméket, amely az implantátum anyagának szilárdságát vagy a szervezet toleranciáját azzal szemben befolyásolhatná - magyarázta a projekt vezetője, Martin Bram. - Ezenkívül nem habzik a melegítés során. Így a keletkező pórusok nagyságát és arányát pontosan lehet szabályozni".
Egy hétszáz éves koponyával kapcsolatban gyűjt információkat az ausztrál rendőrség; az emberi maradványt még tavaly szeptemberben vetett partra a tenger. A koponyáról egyelőre annyit sikerült kideríteni, hogy valószínűleg egy magángyűjteményből, vagy múzeumból származhat, viszont továbbra is rejtély, miként kerülhetett Sydney partjaira. A tesztek szerint a koponya egy nem őslakos 4 és 6 év közötti gyermeké lehetett, és közel hétszáz évvel ezelőtt élhetett. A rendőrség közölte, hogy a koponyára érkező igényeket csak a tulajdonjogot igazoló iratokkal együtt fogadják el.
Nem élte túl a szétválasztási operációt a bangladesi ikerpár, a két újszülött percekkel a műtét után meghalt kedden, mert több szervük is leállt. Az operációt a dél-bangladesi Chittagongi Orvosegyetemi Klinikán kísérelték meg. Az ikrek a hasuknál és a lábuknál összenőve születtek szombaton. Összesen négy kezük, három lábuk volt, de nem volt végbélnyílásuk és kifejlett vizeletkiválasztó szervük. Az egyik fiú volt, a másik nemét nem lehetett meghatározni. Az operálócsapat egyik orvosa szerint feltételezték, hogy a fejlettebb újszülött életben marad, ha elválasztják a testvérétől. Bangladesben az elmúlt néhány évben négy sziámi ikerpárt próbáltak meg műtéti úton szétválasztani, de csak két kicsi maradt életben.
Egy londoni tudós olyan úttörő lézeres kezelést fejlesztett ki, amellyel gyógyítható, sőt megelőzhető az időskori vakság egy formája, a sárgatestsorvadás. Erről a BBC brit közszolgálati hírportálon olvasható beszámoló. A nyugati világban a 60 év felettieknél fellépő vakságot első sorban a sárgatestorvadás okozza.
A sárgatestsorvadás akkor lép fel, amikor idős korban a szem hátulsó falán egy membrán eltömítődik azzal a természetes hulladék anyaggal, amelyet a fényérzékeny sejtek termelnek. Ettől homályossá válik a látás.
A fiatal szemben a hulladékot enzimek eltakarítják, de idős korban a rendszer már nem működik zavartalanul.
A Hamburgtól 30 kilométerre délkeletre fekvő Elbmarsch községtársulásban sokan a két kilométerre található krümmeli atomerőműre és a GKSS tudományos kutatóintézetre gyanakodnak, amelynek szintén van egy kutatóreaktora.
Az elbmarschiak civil szervezete feltételezi, hogy a GKSS kutatóintézetben nukleáris baleset történt 1986 szeptemberében, mindössze fél évvel a csernobili katasztrófa után. A GKSS vezetősége ezt hevesen tagadja.
A környékbeli hatóságok viszont több különféle vizsgálatot is végeztettek, de nem tudtak olyan magyarázattal szolgálni a leukémia halmozódására, amelyet minden fél elfogadott volna.
A nyilvánossághoz fordult segítségért az ausztrál rendőrség, miután hónapok óta nem tudják kideríteni, hogy miként került egy 700 éves koponya az egyik ausztrál tengerpartra. Ezt az AFP francia hírügynökség közölte kedden.
A rendőrség úgy véli, hogy vagy egy magángyűjtő, vagy egy múzeum tulajdona lehet a koponya, amit még tavaly szeptemberben találtak meg a tengerparti homokban. A szakértői vizsgálatok szerint a koponya egy 700 évvel ezelőtt élt négy és hat év közötti gyereké, aki nem volt bennszülött. A rendkívüli tudományos értéke miatt a rendőrség mindenképpen a tulajdonos nyomára akar jutni, és ki akarja deríteni azt is, hogy miért nem jelentkezett eddig.
A környezeti allergének közül a méhcsípés, a pollen, a penész és a poratka ellen már alkalmazzák gyerekeknél és felnőtteknél is a deszenzitizálást, amikor a szervezetet fokozatosan hozzászoktatják az erős immunválaszt okozó anyaghoz. A HealthDay című egészségügyi portál hétfői beszámolója szerint nyelv alatti immunterápiával ételallergiákra is egyre több vizsgálatban próbálják ki a módszert.
Az elképzelés azon alapul, hogy a gyerekeknél allergiás reakciót kiváltó anyaggal szemben kiépíthető a szervezet toleranciája, ha fokozatosan - igen kis mennyiséggel kezdve, majd azt növelve - szoktatják hozzá a szervezetet.
"Egyre több ilyen próba indul, nagyon ígéretesnek tűnnek az eredmények" - mondta Michael Pistiner allergológus, az amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia szóvivője.
A tesztekben tojást, mogyorót és tejet vizsgáltak már, ezek jó eredménnyel zárultak a New York-i Mount Sinai Orvosegyetem. Az eljárás során a gyerekek nyelve alá teszik az élelmiszer allergénjének a kivonatát orvosi felügyelet mellett. Az anyagból felszívódik a nyálkahártyán keresztül egy egészen pici mennyiség, amennyi még nem vált ki allergiás reakciót. Az allergén mennyiségét aztán óvatosan és fokozatosan növelik, így amikor a gyerek élesben találkozik vele, már nem okoz rohamot.
A Scott H. Sicherer gyerekorvos hangsúlyozta, hogy a terápiás eljárás még kísérleti szakaszban van, túl korai lenne szélesebb körben alkalmazni. Mindig fennáll egy súlyos allergiás reakció előfordulása a deszenzitizálás közben is, ezért az orvosi ellenőrzés különösen fontos. Azt sem tudják pontosan a szakemberek, hogy egy megszerzett védettség mennyi ideig őrződik meg, meddig és milyen fokban emlékszik vissza rá a gyerek szervezete.
Amit különösen kiemeltek: az ételallergia immunterápiája egyáltalán nem olyan dolog, amellyel házilag kísérletezni lehetne, akár egy anafilaxiás sokk is előfordulhat közben.
Közel kétszer nagyobb az időskorban bekövetkező szellemi hanyatlás kockázata azoknál, akik középkorúként egyedül élnek, mint azoknál, akiknek van társuk - állapította meg a svéd Karolinska Intézet szakembereinek vezetésével végzett tanulmány.
A kutatók kétezer véletlenszerűen kiválasztott középkorú embert kérdeztek ki a 70-es és a 80-as években a kelet-finnországi Kuopio és Joensuu régiókban. A tanulmány résztvevőinek átlagéletkora 50,4 év volt. Közülük 1409-et újravizsgáltak 1998-ban, amikor már 65-79 évesek voltak.
Az 1409 vizsgált egyén közül 57-nél fejlődött ki Alzheimer-kor vagy a szellemi hanyatlás más formája, 82-nél a kognitív funkciók enyhe romlását figyelték meg, 1270-en viszont egészségesek voltak. Az időskori szellemi hanyatlás kockázata közel kétszerese volt azoknál, akik középkorúként elváltak, vagy megözvegyültek, és hátralévő életükben egyedül éltek. Az egyedül élő nők körében kisebb volt a szellemi hanyatlás kockázata; a férfiaknál két és félszeres, a nőknél 1,87-szoros.
A társas élet kognitív és szociális kihívást jelent, ami bizonyos védelmet nyújt a szellemi hanyatlástól, de hogy vajon miért lehet ez így, az még magyarázatra szorul. 2005-ben 25 millióra becsülték a szellemi hanyatlással élők számát a világon, 2040-re ez a szám elérheti a 81,1 milliót.
A Bulgária északi részén lévő Dzsuljunica nevű faluban még 2004-ben találták meg a sírt, amelyben egy 12-13 éves személy aludta örök álmát. A kamaszt valamikor Kr.e. 6300 és 6150 között temették el, írja a Balkantravellers című angol nyelvű bolgár hírportál. Az újkőkori település Kr.e. 6300 és 5700 között volt lakott, virágkorát Kr.e. 6000 körül élte. Néhány évszázaddal később a falu elnéptelenedett, lakosai eddig ismeretlen okból elhagyták. A holland régészek DNS-mintát akarnak venni a sírban nyugvó gyermektől, hogy többet megtudhassanak arról, hogy kik is népesítették be a térséget nyolc évezreddel ezelőtt.
A nagy-britanniai St. Andrews Egyetem egy csimpánzcsoportnak olyan videofelvételt játszottak le, amelyben egy majom két műanyag csövet dug össze, majd ezzel a meghosszabbított szerszámmal távoli szőlőfürtöket kaparint meg. Néhány próbálkozás után több állat átvette a módszert, és jutott így az áhított gyümölcshöz.
A kutatók szerint a televíziózás okít, de rugalmassá nem tesz. Ha ugyanis az állatok a ketrecüktől különböző távolságra találtak élelmet, akkor is hajlamosak voltak összedugni a csöveket, ha az egyes részek egyedül is elegendőek lettek volna a zsákmány eléréséhez. Egy másik csimpánzcsoport, amely ugyanezt a módszert kísérletezgetéssel sajátította el, csak akkor illesztette össze a csöveket, ha a jutalomhoz az egyes elemekkel nem fértek volna hozzá.
Olyan pozitív állítások ismételgetése után, mint "szerethető vagyok" és "sikerülni fog", az emberek egy része inkább rosszabbul érzi magát - közölték kanadai kutatók csütörtökön megjelent tanulmányukban a Psychological Science című szakfolyóiratban.
Legalább 1952 óta - amikor a Pozitív gondolkodás ereje című, Norman Vincent Peale által írt könyv megjelent - a médiában azt tanácsolják az embereknek, hogy kedvező dolgokat mondogassanak maguknak. A szakemberek kutatása azonban mást mutat: akik korábban alulértékelték magukat, még rosszabbul lesznek a pozitív kijelentések ismételgetésétől.
Joanne Wood és John Lee, a Waterloo Egyetem, valamint Elaine Perunovic, a New Brunswick Egyetem kutatói gyenge és erős önértékelésű embereket vizsgáltak. Megkérték őket, hogy bizonyos pozitív kijelentéseket mondogassanak sokszor maguknak. Lelki állapotukat, önbecsülésüket kérdőíves teszttel mérték fel előtte és utána is.
Az alacsony önértékelésű emberek még rosszabb lelki állapotba kerültek, a pszichológusok szerint azért, mert a pozitív dolgokat ismételgetése közben valójában az ellenkezőjére gondolnak.
A pozitív gondolkodás hatékonynak tűnik szélesebb körű terápiás program keretében, önmagában és egyénileg alkalmazva azonban a fordított hatást érheti el - hangsúlyozta Wood, hozzátéve, hogy az öngyógyításra felszólító könyveknek, magazinoknak, show-műsoroknak nem kellene azt az üzenetet közvetíteniük az embereknek, hogy pusztán a pozitív kijelentések mantrázása javítja önbecsülésüket. "Frusztrálja az embereket, amikor kipróbálják, és náluk nem működik" - figyelmeztet Wood.
A húsmentes diétán élő embereknek kissé gyengébbek a csontjaik, mint húst is fogyasztó társaiknak. Ausztrál és vietnami kutatók több mint 2700 ember étrendje és csontjai egészsége között vizsgálták az összefüggést. Megállapították, hogy a vegetáriánusok csontsűrűsége átlagosan öt százalékkal kisebb, mint azoké az embereké, akik húst is esznek.
A különbség még nagyobb volt azoknál, akik minden állati terméket kizártak étkezésükből: az ő csontjaik hat százalékkal voltak gyengébbek - közölte Tuan Nguyen, az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban megjelent tanulmány főszerzője.
Gyakorlatilag nem mutatkozott különbség viszont a halat, a tenger gyümölcseit, tojást és tejtermékeket is fogyasztó ovolakto-vegetáriánusok és a húsevők átlagos csontsűrűsége között.
Mivel az oszteoporózis egyre gyakoribb a fejlett országokban, a kutatók úgy vélik, hogy érdemes az étrend összeállításánál ezeket a lehetséges következményeket is figyelembe venni.
Az iparág legrangosabb idei találkozóját robotok nyitották meg, méghozzá egy fehér szalag átvágásával. A július 5-éig tartó rendezvényre 400 csapat érkezett 44 országból, összesen 2000 robottal.
A futballozó, táncoló vagy éppen a háztartásban segédkező kisebb-nagyobb robotok közös jellemzője, hogy képesek környezetüket helyesen felismerni, megkülönböztetni a hasznos és a felesleges információkat és a különböző helyzetekben önálló döntéseket hozni.Ebben többek között beépített képérzékelő és -feldolgozó rendszerek, automatikus mozgáskontroll-berendezés segíti őket.
A kiállítás egyik érdekessége a robotautó. Összesen három, az első lökhárító és a hátsó rendszámtábla alatt elhelyezett lézeres érzékelő pásztázza a jármű 200 méteres körzetében a környezetet, a gépkocsi tetején GPS-antenna szolgálja a helymeghatározást.
A robotautó emellett elektronikus kormányművel, elektromos fék- és gyorsító berendezéssel van felszerelve.
Az idei RoboCup egyik súlypontja az életmentő robotok bemutatása. A szerkezetek egy részét valódi katasztrófahelyzetekben is használták már.
A beteg szerv állapotának nyomon követéséhez és a hosszú távú terápiához szükséges, hogy meg lehessen vizsgálni a szívizmok állapotát. Az eddigi módszerek beavatkozást igényeltek és az eredmény a mindenkori terheléstől függött. Schima olyan rendszert fejlesztett ki, amellyel a szervezetbe való művi behatolás nélkül is megállapítható a szívizom összehúzódó képessége (kontraktilitása).
Az eljárás kulcsa a pumpán át zajló véráramlás megfigyelése.
Segítségével a pumpa beállításának kismértékű megváltoztatásával a vérmennyiségtől, az érellenállástól és a szív frekvenciájától függetlenül pontos adatokat lehet kapni a szív állapotáról. Schimát Kolff Olsen díjjal tüntette ki egy mesterséges szervekkel foglalkozó amerikai orvostársaság, az ASAIO.