Tudblog

Sanghajban épül meg a világon a legnagyobb olyan központ, amely szimulálni tudja a földrengések pusztító következményeit. A Shanghai Daily című lap értesülései szerint a sanghaji Tungcsi Egyetemen kis méretekben vizsgálják azt a hatást, amit egy valódi földrengés felhőkarcolókban, hidakban és alagutakban okozhat. Az egyetem területén négy, 200 tonna teherbírású platformon gerjesztenek majd szimulált földrengéseket.

A világ legmagasabb épületei közül néhány Sanghajban van, köztük a harmadik legmagasabb felhőkarcoló, a 492 méter magas Sanghaji Pénzügyi Világközpont (SWFC) és a hatodik legmagasabb épület, a 420 méter magas Csin Mao torony. Ezenkívül a város környékén van a világ legkiterjedtebb tengeri alagút- és hídhálózata.

A 2011-re felépülő sanghaji szimulációs központ felül fogja múlni az Egyesült Államokbban, Nevadában működő, az eddigi legnagyobb kapacitású földrengés-szimulátort.

Szintén Sanghajban épülhet meg Kína első tengerrengésfigyelő állomása; innét hét másodperccel előre tudják jelezni a tengerfenéki rengéseket és néhány órával előre a szökőárt a térségben.

A Szekszárd közelében található, 27 hektáron elterülő település a Sárköz fővárosa volt a középkorban. Virágkorában ezren éltek itt, 155 házban, lakói halászattal, állattartással foglalkoztak. Oszlopokat ástak le a földbe, egymástól egy-két méterre. Az oszlopok közé kevert agyagot döngöltek. Az agyagot belülről deszkával támasztották meg, kívülről feltételezhetően vesszőfonattal, ez volt a ház fala - mondta a Független Hírügynökségnek Vizi Márta, a szekszárdi Wosinszky Mór Megyei Múzeum régész-főmuzeológusa.

A napokban bukkantak az egyedülálló maradványra, a többhelyiséges házra, ahol közvetlen a lakótér mellett volt egy pince vagy tároló. Itt szerszámokat, élelmiszert, terményeket raktározhattak. Vizi Márta elmondta: eddig a mezőváros területén olyan épületrészleteket, illetve házakat találtak, amelyek egy helyiségből álltak. Így, egységében korábban nem tudtak feltárni többhelyiséges házat. A város a becslések szerint hétszáz évig létezett, az 1620-as években feltehetőleg egy portyázó török sereg égette fel.

Biztos állás, válságban is prosperáló ágazat és egy kicsi, nyersanyagkincsekben szegény ország számára is reális jövőkép: ez a tudásalapú gazdaság. Ennek megvalósulása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) immár másodszor rendez rendhagyó nyári tábort, nyitott kapukkal várva a 2. és 3. évfolyamos tehetséges középiskolás fiatalokat, akik még közel egy héten át jelentkezhetnek a különleges programra.

Idén is vendégül látja laborjaiban a kísérletező kedvű diákokat az MTA MFA, hogy ezzel is serkentse a természettudományok iránti csökkenő érdeklődést Magyarországon. A nemzetközi hírű kutatóintézet közreműködésével olyan világszerte jegyzett fejlesztések folynak, mint például a csillagorrú vakond tapintórendszerének reprodukálásával kifejlesztett robottechnológiai érzékelés, vagy a gázérzékelő mesterséges orr.

A hímek eltérő viselkedésén kívül nem igen különböznek származás, szociális szervezettség vagy természetes környezetük terén a többi tündérmadártól. A kutatók szerint ez bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a párzási viselkedés az evolúció során gyorsan változhat.

Az ornitológusok bíborfejű tündérmadarakat (Malurus coronatus) figyeltek meg Északnyugat-Ausztrália egy védett területén. "A tündérmadarakat 4 éven át figyeltük, és a végén még élt a kezdetben látott állatok fele" - mondja a kutatás vezetője, Sjouke Kingma. A bíborfejű hímek egész életükön át hűek maradtak partnerükhöz. Házasságon kívüli párzást nem figyeltek meg a kutatók, és csak egy állat halála után lépett a helyére másik.

Ez az állatok külsejére és viselkedésére is hatással van. A tündérmadaraknál általános hűtlenségre utaló jelek a bíborfejű hímeknél visszafejlődtek. Így kisebb a nemi szervük, alig bűvölnek el más tojókat virágokkal, költési időben pedig nem öltenek díszes tollruhát.

"A madarak párkapcsolatai igen különbözően alakulhatnak. A vonuló madarak csak futó kalandokba bocsátkoznak, míg a pingvinek és az albatroszok például életük végéig együtt maradnak" - magyarázza Kingma.

A bíborfejű tündérmadár eltérő viselkedésére eddig nem sikerült magyarázatot találni. "Mostanáig mindenki azt hitte, hogy a környezet dönt egy faj hűségéről, illetve hűtlenségéről. A mi madarainknál azonban nem lehetett ilyesmit megfigyelni, annak ellenére, hogy a párok egymáshoz közeli szomszédsága lehetőséget kínálna a partnerek váltogatására."

A 13 napos misszió során a hétfőnyi személyzet javításokat végzett a Hubble űrteleszkópon, aminek köszönhetően - a tudósok reményei szerint - a 19 éves műszer még további öt-tíz esztendeig kifogástalanul működtet.

Az űrrepülőgép leszállását a rossz időjárási körülmények, az esők és viharok hátráltatták. Az amerikai űrhivatal (NASA) emiatt péntek óta több leszállási kísérletet kénytelen volt elhalasztani, és végül az űrsikló nem a floridai Cape Canaveral űrközpontban ért földet, ahogy eredetileg tervezték, hanem a kaliforniai Edwards légitámaszponton.

Az Atlantis 197-szer kerülte meg a Földet, és 8,53 millió kilométert tett meg az űrutazás során. Az űrhajósok öt űrsétát tettek, kijavították a Hubble űrteleszkóp hibáit, új kamerát szereltek fel, és kicserélték az elemeket. Ez volt az ötödik és egyben utolsó űrmisszió a Hubble-nál, tekintve, hogy az űrsiklókat a tervek szerint jövőre kivonják a forgalomból. A Hubble kamerájának kicserélése és az új műszerek lehetővé teszik az eddig 6,9 milliárd dollárt felemésztő űrteleszkóp számára, hogy távolabbra hatoljon a kozmoszban, képeket készíthessen 500-600 millió éves űrtestekről. Az első új képeket július-augusztusra várják, és szeptemberben hozzák nyilvánosságra.

A következő űrmisszió június 13-án kezdődik, amikor az Endeavour űrrepülőgépet indítják útnak. Az űrsikló a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállítja a japán Kibo-űrlaboratórium egy újabb részét. 

Az amerikai űrkutatási hivatal utasította az Atlantis űrrepülőgép legénységét, hogy a Kaliforniai Edwards légitámaszpontján tegyék le járművüket, és az időjárás miatt hagyjanak fel az eredeti tervvel, amely a floridai Cape Canaveral lett volna. Az űrsikló meg is kezdte a fékezést. Közép-európai idő szerint a délután közepére számítják az Atlantis Földre érkezését. 

Pontos időpont meghatározás nélkül a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ismét elhalasztották egy nappal, ezúttal szombatról vasárnapra az Atlantis amerikai űrrepülőgép leszállását a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren.

12 napos űrutazását követően az Atlantisnak eredetileg pénteken kellett volna leszállnia, de akkor a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal ugyancsak a viharos időjárás miatt szombatra halasztotta a landolást, és most törölte ezt a közép-európai idő szerint délután 3 óra 16 percre kitűzött időpontot is. Az irányító központ elvetette azt a megoldást, hogy Florida helyett az Atlantis a kaliforniai tartalék leszálló területen landoljon, így legkorábban vasárnap szállhat le.

Az Atlantis tartalékai hétfőig elegendőek, de már pénteken utasították az űrrepülőgép hétfős legénységét, hogy kapcsoljanak ki néhány számítógépet, mert így kevesebb elektromos energiát fogyaszt az űrsikló.

A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a NASA elhalasztotta az Atlantis űrsikló péntekre tervezett leszállását. Az első időpontot közép-európai idő szerint négy órára tűzték ki, most ezt törölték. Az amerikai űrhivatal közölte: egy órán belül döntenek arról, hogy a második, 5 óra 39 percre beütemezett landolási időpontot kihasználják-e, és engedélyt adnak-e az űrsiklónak a leszállásra a floridai Cape Canaveralban lévő űrközpontban. 

Az Atlantis űrsikló legénysége már készül arra, hogy visszatérjenek a Földre. Pénteken kora délután tudják megkezdeni a leszállást, de ha rossz lesz az időjárás, akkor csak szombaton landolhatnak a kaliforniai Edwards légitámaszponton. Az űrsiklónak hétfőig elegendőek a tartalékai.

A küldetés célja a Hubble űrtávcső, a csillagászok legfontosabb űrbéli tudományos eszközének a felújítása volt. Az űrhajósok hosszú űrsétán új műszereket szereltek fel, megjavítottak két műszert, giroszkópokat és akkukat cseréltek le. Egyedül a Hubble egyik fő műszere, az Advanced Camera for Surveys (ACS) egyik nagyfelbontású csatornáját nem tudták megjavítani, írja a BBC.

A 2008-as a legnagyobb mértékű csökkenés az országban, amióta az üvegházhatású gázok emissziójára vonatkozó adatokat gyűjtik. Az Energia Információs Hatóság szerint a mérséklődés annak tudható be, hogy az elmúlt évben 2,2 százalékkal visszaesett az energiafogyasztás. Ennek oka a tavaly nyári magas üzemanyagár, valamint az év második felében tapasztalt erőteljes gazdasági hanyatlás lehet. Az összes üvegházhatású-gázkibocsátás 80 százalékát a szén-dioxid teszi ki, melynek szennyezése 1990 óta mintegy 16 százalékkal emelkedett. Az illetékes hatóság adatai szerint 2008-ban az energiatermeléshez kapcsolódó tevékenységek miatt 5,8 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe az Egyesült Államokban.

Bagó Ákos formatervező mutatja az általa tervezett és gyártott speciális írásfejlesztő tollakat. A termék- és formatervező szakon végzett, rehabilitációs szakmérnöknek tanuló hallgató olyan speciális íróeszközt talált ki, amely a kisiskolások, balkezesek, diszgráfiások, izomsorvadásban szenvedők és remegő kezű idős emberek számára könnyíti meg a betűvetést. A toll gumipereme úgy támasztja meg a mutató- és a hüvelykujj közti izmokat, hogy az a helyes tollfogásra kényszeríti a kezet.

Osztrák kutatók szerint már kisgyermekkorban be kellene oltani a lányokat a humán papillómavírus (HPV) ellen. A javaslat hátterében olyan vizsgálati eredmények állnak, amelyek szerint már jóval az első szexuális közösülés előtt felléphet a vírusfertőzés, amely egyes esetekben méhnyakrákot is okozhat. A fertőzést követő oltás lényegesen csökkenti annak eredményességét.

Daniela Dörfler, a bécsi orvostudományi egyetem kutatója és csapata száztíz 4 és 15 év közötti leányt szűrt meg papillómavírusra. Mindegyiküket 2000 júniusa és 2001 júniusa között kezelték különböző nőgyógyászati problémákkal az egyetem klinikáján. A vizsgált gyerekek csaknem egyötöde hordozta a kórokozókat a hüvely tájékán - írják a kutatók az American Journal of Obstetrics and Gynecology című szaklapban. Az esetek háromnegyedében kockázatos vírustípusokat mutattak ki, amelyek közrejátszanak a rák kialakulásában.

A berlini Robert Koch Intézet oltással történő megelőzéssel foglalkozó szakembere, Yvonne Deleré szerint az eredmények nem meglepőek. A HPV-kórokozók ugyanis a bőrön és a bőrben mindenütt jelen vannak - így a hüvelyben is, és érintéssel terjednek. Elsősorban azonban a méhnyak bőrének fertőződése kockázatos. A méhnyak ugyanakkor - belső elhelyezkedésének köszönhetően - meglehetősen védett - írja a Der Spiegel című német lap online kiadása.

Máig nincs hosszú távú és egyértelmű tapasztalat az oltóanyaggal kapcsolatban. A probléma az, hogy az eddigi kutatások csak azt vizsgálták, hogy az oltóanyag megakadályozza-e a sejtek elváltozásait, azt nem, hogy a méhnyakrák ellen mennyire hatásos.

Ha az énekes gezerigó fenyegetve érzi fészkét, másodpercek alatt megjegyzi a támadó arcát - fedezték fel amerikai kutatók. Megfigyelték, hogy a madarak agresszívabban reagálnak olyan egyénekre, akik már egyszer megközelítették fészküket.

A kutatókat elsősorban az lepte meg, hogy a madarak milyen gyorsan megtanulták megkülönböztetni az egyes embereket.

Két nap után, amikor 30-30 másodpercre látták a betolakodó arcát, már felismerték.

Douglas Levey, a gainiesville-i Floridai Egyetem kutatója kollégáival a PNAS című szaklapban tudósít eredményeikről.

"Nekünk, embereknek minden énekes gezerigó ugyanolyannak tűnik, de fordítva ez egyáltalán nem igaz" - mondta a kutató.

A gainesville-i egyetem környékén gyakori madár fészkeihez több napon át felmásztak a hallgatók, és futólag megérintették azt. A madarak már két látogatás után azonnal otthagyták a fészket, amint az illetőt messziről megpillantották. Az egyes hallgatókat akkor is felismerték számtalan társuk között, ha más irányból érkeztek, vagy más ruhát viseltek.

Minden egyes látogatással izgatottabbak lettek, és több figyelmeztető füttyöt hallattak. Néhány esetben még a vélt fészekrabló fejét is megtámadták.

Bár volt már rá példa, hogy más laboratóriumi kísérletek során pár galambot rávettek kutatók, hogy felismerjenek egyes embereket, ez azonban csak fáradságos edzés után sikerült. - Az énekes gezerigóknak hatvan másodperc elegendő volt ahhoz, hogy azonosítsák a különböző személyeket, és az egyetem összes többi hallgatója közül felismerjék - hangsúlyozza Levey.

A kutató szerint ennek a megdöbbentő figyelemnek köszönhető egyáltalán, hogy ilyen közel merészkednek a madarak a veszélyekkel teli emberi településekhez.

A biológus ugyanis meg van győződve arról, hogy a gezerigók nemcsak embereket tudnak megkülönböztetni, hanem más állatfajok egyedeit is. Így valószínűleg különbséget tudnak tenni a fészekrabló hajlammal megáldott macskák és az ártalmatlanul kószálók között.

Kecskemét mellett, a Mercedes-beruházás helyszínének előzetes feltárásakor a régészek késő szarmata - hun kori kutakra bukkantak, melyek közül kettőben ritkaságnak számító leletak voltak, mondta Szűcs József, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖSZ) kommunikációs referense.

Az egyik, III. században épített kút attól érdekes, hogy belső fa szerkezete rendkívül jó állapotban maradt meg. A deszkák tökéletes négyszög alakú, egyméteres kávát formáznak, és a szerkezet fennmaradása a mély talajvíznek köszönhető. A kút tetejét hat méter mélységben érték el a régészek.

A másik kút alján, 3-4 méter mélyen a régészek több mint negyven összetört edényt találtak. Wilhelm Gábor, a KÖSZ régésze szerint az edényeket valószínűleg egyidőben dobálták a kútba, mivel összetört darabjaik teljesen kirajzolták a korabeli kútaknát, és vastagon ki is töltötték azt. Kevésbé valószínű, hogy a használat során estek be a kútba, mert az edények jó része igen apró darabokra tört, ami vízbeeséskor nehezen elképzelhető, emellett jó néhány olyan edény is előkerült, mely funkcionálisan nem volt víz merítésére alkalmas.

A kerámiák többsége az úgynevezett párnás nyakú korsók körébe tartozik, melyek közül kiemelkedik egy nagyméretű, szalagos testű, besimított motívummal díszített darab. Ezek mellett még öves edény, néhány tál, kisebb hombár és pár kézi korongolt edény is bővítette a palettát. Két import edény is előkerült. Az egyfülű, sötétzöld mázas korsó gyakori a késő szarmata leletanyagban, de így, zárt lelet együttesben, teljes nagyságában ritkán figyelhető meg. Igazi unikum egy kis kiöntős peremű, beböködött díszítésű, kerek aljú edényke, mely a forma és a motívum alapján keleti, dél-oroszországi lehet.

A kerámiák valamikor a 400-as évek első évtizedeiben kerülhettek a kútba. 

Az eddigi leletek alapján egy III-IV. századból való, késő római villagazdaságra bukkantak Vértesszőlős határában a Tatabányai Múzeum munkatársai. A mintegy 4 hektárnyi területet teljesen feltárják, így a tervezett 30 helyett legalább 60 napig tart az ásatás.

Bár a megelőző feltárás kezdete óta csupán két hét telt el, a falak alapzatán kívül találtak már római pénzérméket, bronz csattöredékeket és ép térdfibulát. Előkerült a rómaiak luxuskerámiájának tartott, feltehetően Germániában gyártott terra sigillata egy darabja, de az ásatások során vas- és bronzkori kerámiákra, Árpád-kori pénzérmékre is bukkantak.

A szakemberek feltételezése szerint a falmadványok vagy egy önálló villagazdasághoz, vagy a szomszédos, még feltáratlan területhez tartoznak. A szomszédos területről az ELTE Régészettudományi Intézetének térinformatikai laborja a közelmúltban készített légifelvételeket. Azok alapján sejteni lehetett, hogy a felszín alatt egy római villa főépülete található – mondta el Bartus Dávid, az intézet munkatársa. A falak felett kevesebb a termőföld, így alacsonyabbra nőtt a búza; a vetésben a növényzet jól mutatja az épület körvonalát.
A feltárások után derül ki, hogy a villagazdaság falmaradványai érdemesek-e megőrzésre, és ha igen, hogyan lehet konzerválni őket – mondta a helyszínen Lencsés Zsuzsanna, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti felügyelője.

Ausztrália újabb gyűlölt betolakodótól akar megszabadulni: az önkormányzatok már nagyban gyártják a terveket az indiai pásztormejnó (Acridotheres tristis) elleni harcra.

A seregélyfélékhez tartozó madárfajt az ugyancsak utált agavarangyhoz hasonlóan Ázsiából hozták be eredetileg azzal a céllal, hogy segítségével irtsák a cukornádat károsító Dermolepida albohirtum bogarat. Csakhogy a mejnó becslések szerint évi háromszázmillió ausztrál dollár mértékű kárt okoz a keleti part gazdálkodóinak, a pázsitok és száradó ruhák beszennyezésével pedig sikerült beverekednie magát az ország tíz leggyűlöltebb állata közé. A pásztormejnó ráadásul fokozatosan nyugat felé terjeszkedik, őshonos papagájokat és oposszumokat túr ki fészkeikből.

Hatékonyabb beszélgetős terápia révén megtanítani az inszomniásokat arra, hogy miként aludjanak el, mint a folyamatos altatószedés, ami függőségi kockázatokat is rejt magában - derül ki egy frissen közzétett tanulmányból.

Amerikai kutatók szerint a nők esendőbbek a dohányfüst káros hatásaival szemben, amiben anatómiai és hormonális hatások játszhatnak szerepet. Megállapításaik szerint a dohányzó nőknél korábban jelentkezik tüdőkárosodás, mint a férfiaknál, ráadásul kevesebb cigaretta vált ki ugyanolyan mértékű negatív hatást. A kutatást vezető Inga-Cecilie Soerheim hétfőn ismertette az eredményeket az Amerikai Mellkas Társaság San Diegó-i konferenciáján.

Soerheim kutatócsoportja Norvégiában vizsgált 954 krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) élő embert. A betegségnél - amely világszerte mintegy 210 millió embert érint - a légutak beszűkülnek, a tüdő teljesítménye jelentősen leromlik. Sokszor a COPD a páciens halálával végződik. A tanulmányban résztvevők mindegyike aktív vagy korábbi dohányos volt, 60 százalékuk férfi, 40 százalékuk nő. A teljes átlagot tekintve a két csoportban hasonló tüdőkárosodásokat találtak. A 60 évnél fiatalabbak és az enyhébb dohányosok között azonban a nőknél súlyosabb betegséget és rosszabb tüdőfunkciót állapítottak meg a kutatók, mint a férfiaknál.

Soerheim úgy véli, a nemi különbségek az anatómiához kapcsolódhatnak: a nőknek szűkebbek a légútjai, ezen túlmenően pedig a hormonok is szerepet játszanak. A keveset dohányzó, naponta pár szál cigarettát elszívó nők felénél is súlyos COPD-t talált Soerheim csapata. Az Egyesült Államokban a COPD mintegy 12 millió embert érint, a negyedik vezető halálok.

Egy valószínűleg Traianus római császár számára épített palota alapjainak jól konzerválódott romjaira bukkantak régészek a nyugat-romániai Závoly településen. A maradványokat a múlt héten találták sírásók a Krassó-Szörény megyei település temetőjében. A sírásók egy idős asszony temetéséhez ástak sírt, amikor különös és értékesnek tűnő kövekbe ütköztek. Román tudósok szerint az utóbbi tíz év egyik legjelentősebb romániai régészeti felfedezéséről van szó.

A palotát időszámításunk után 101 őszén építhették Traianusnak, aki azt a 101-102-ben zajló első dák-római háború idején használhatta. Különös jelentőségét az adja, hogy a palotát a rómaiak még Dacia elfoglalása előtt építették, így az építmény tisztán őrzi a római hagyományokat. A tudósok elképzelhetőnek tartják további leletek felbukkanását is. Románia büszke arra, hogy az ókorban a területén élt dákok a római birodalomhoz tartoztak, és hogy nemzeti nyelvének latin gyökerei vannak, ami megkülönbözteti a szláv népek tengerében. Egyes elméletek szerint a román nép a római legionáriusok és a dák asszonyok keveredéséből született.

Egy amerikai kísérletben a majmoknak egy képernyőn kellett körben elrendezett szimbólumok közül egyet kiválasztaniuk. Minden egyes jelképhez különböző jutalmak tartoztak, az egyikhez egy különösen nagy adag gyümölcslé. Döntésük után felfedték a majmoknak, hogy melyik szimbólum melyik jutalomhoz vezetett.

Az állatok nem csupán saját sikerükből vagy kudarcukból tanultak, hanem azt is figyelembe vették, hogy miről maradtak le. Az esetek hatvan százalékában a "fődíjat" az előző helyén hagyták a kutatók, a többi negyvenben pedig az óramutató járásával egyező irányban eggyel eltolták. A majmok ennek megfelelően döntötek. Sokkal inkább választották a korábbi főnyeremény szomszédságában lévő szimbólumokat, mint azokat, amelyek egy nyeretlen jel mellett voltak. "És minél nagyobb volt az előző körben kihagyott jutalom, annál előbb változtattak döntésükön" - írták az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói a Science című tudományos folyóiratban.

A viselkedés magyarázata a kutatók szerint az anterior cinguláris kortexben (ACC), egy, a döntések meghozatalában résztvevő agyterületben rejlik. Aktivitását a kísérletek alatt megfigyelték, és a legtöbb idegsejt annál erősebben reagált, minél nagyobb jutalmat észlelt a majom.

Az esetek több mint egyharmadánál nem számított, hogy az állatok ténylegesen megkapták a jutalmat vagy csak látták, hogy miről maradtak le. "Az idegsejteknek kettős szerepük van, mert a majom csak akkor igazítja ki viselkedését, ha mindkét eseményt figyelembe veszi, a megtörténtet és az elmulasztottat is" - húzta alá a kutatás vezetője, Michael Platt. 

A több napfény csökkenti a szívbetegségek és a diabétesz kockázatát idősebb korban azáltal, hogy segíti a D-vitamin termelődését - állítják brit kutatók a Diabetes Care című szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányukban. A Warwicki Egyetem kutatócsoportja 3 ezernél több ember vizsgálata alapján állapította meg, hogy a D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható egy anyagcserezavarral, az úgynevezett metabolikus szindrómával, melyet hasra hízás, valamint a vérnyomás, a koleszterin- és vércukorszint emelkedett értéke jellemez.

A vizsgálatban résztvevő, Kínában élő 50 és 70 év közötti emberek 94 százalékánál találtak D-vitaminhiányt, a tesztalanyok 42 százalékának pedig metabolikus szindrómája volt. Az idősebb embereknél tapasztalt vitaminhiányt a szervezet öregedési folyamatai és életvitelük megváltozása okozza.

Oscar Franco vezető kutató úgy véli, a D-vitaminhiányos állapot világszerte egyre gyakoribb, különösen az életkor előrehaladtával. Mivel a hiányállapot összefüggésben van a metabolikus szindrómával, szívbetegségekhez, szélütéshez, diabéteszhez vezethet.

A D-vitamin termelődéséhez hozzájárul a bőrt ért napsugárzás, de olyan ételek is sokat tartalmaznak belőle, mint a zsíros halak és a tojás. Franco szerint az idősebb emberek kevésbé figyelnek étrendjükre, valamint kevesebb időt töltenek a szabadban, sőt ilyenkor szinte teljesen elfedik testüket ruházatukkal.

A kutatók azt javasolják: töltsenek több időt napfényen az idősebbek is, természetesen ügyelve a fényvédelemre, elkerülve a leégést, hiszen utóbbi növeli a bőrrák kockázatát. 

Hiába szeretnénk hinni, hogy viselkedésünk teljesen racionális és elménk irányítása alatt áll, gondolatainkat és tetteinket mégis gyakran a gyermekkorban rögzült élmények határozzák meg - állítja Sylvia Lafair amerikai pszichológusnő nemrégiben kiadott könyvében.

Nyomás alatt aztán hajlamosak vagyunk visszanyúlni a régi mintákhoz. "Ha egyik munkatársunk hülyének próbál beállítani minket, hirtelen úgy érezzük, mintha bátyánkkal állnánk szemben, aki mindig letromfolt minket. Vagy ha a főnökünk azt követeli, hogy csökkentsük a kiadásokat, a szigorú szülőt látjuk benne" - magyarázza Lafair, hozzátéve, hogy a reakciók ezredmásodpercek alatt mennek végbe, kiváltójuk pedig általában a stressz. Ahogy nő a szorongás, úgy csökken az embernek az a képessége, hogy felnőtt módjára válaszoljon a helyzetre.

A szerző tizenhárom, általa beazonosított személyiségtípust ír le a könyvében - többek közt az üldözőt, a kitérőt, a bohócot, a mártírt, a rebellist -, és elmagyarázza, mi tette őket azzá, amik. Részletesen feltárja azt is, miként tudhatjuk meg, hogy múltunkból hoztunk-e valamit, ami veszélyezteti karrierünket - közölte a Time amerikai hetilap online kiadása.

"Persze el lehet jutni az üzleti világ csúcsára anélkül, hogy szembenéznénk belső démonainkkal, és akad is jó pár bolond a befolyásos emberek között. A hosszan tartó siker alapja azonban az önismeret. Illúzió csupán, hogy önelemzés nélkül tartósan magas pozíciót érhetünk el" - érvel Lafair.

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójához kapcsolódva a Petőfi Irodalmi Múzeum nyelvi kerekasztal-beszélgetéseket szervez közismert nyelvi tényekről, érdekes, aktuális nyelvi kérdésekről. A következő kerekasztal 2009. május 19-én kedden, 17 órakor lesz a múzeum (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.) Vörös termében. A téma: Média – normák – nyelvváltozatok. „Az elmúlt évtizedekben a sajtóba egyre jobban behatoltak a hétköznapi nyelvváltozatok, az internetes felületek elterjedésével pedig teljesen átalakult a tömegkommunikáció nyelvi összetétele.”

A kerekasztal-beszélgetés moderátora Kálmán László nyelvész, a résztvevők: Kontra Miklós és Molnár Cecília nyelvészek, Józsa Márta író, a Magyar Televízió szerkesztője és Zsadon Béla, az Index olvasószerkesztője, a Korrektorblog írója.

A gyomor megnyugtatására már régóta alkalmazott gyömbér a kemoterápia mellékhatásait is enyhítheti, a fűszernövény ugyanis segít leküzdeni a kemoterápiás gyógyszerek által kiváltott hányingert.

Egy Wisconsin állambeli minicég, a Bio-Blend Fuels mutatta be a legújabb bioüzemanyagot, ami szalonnából, pontosabban a főtt baconszalonna előkészítésekor melléktermékként kapott disznózsírból készül. A cég egy három hektáros farmon tart fenn egy feldolgozóüzemet: a szalonnát mikrohullámmal kezelik az előfőzés során, és az ekkor kicsepegő zsírt fogják fel, és ebből készítik a biodízelt. Az amerikaiak borzasztó étkezési szokásai biztosítják az alapanyagunkat – mondta el a Los Angeles Timesnak a céget vezető Dan Kaderabek, aki egyébként a saját autóját, és a hajóját is a saját üzemanyagával hajtja.

Wisconsinban a hagyományos benzin gallonja (3,8 liter) 2,2 dollárba kerül, ami nagyjából 120 forintnak felel meg literenként. A fele-fele arányú dízel-biodízel keverék 2,09 dollár, míg a Bio-Blend Fuels tisztán szalonnából készült üzemanyaga 1,99. A szalonnából készült biodízel ráadásul nemcsak környezetbarát, és nem támaszkodik a kőolajra, de állítólag isteni sültszalonna-illatot áraszt a vele hajtott autó.

Negyedmillió mongol gazella gyűlt össze az ország pusztáin - ez minden idők valaha látott legnagyobb csoportosulása. Az állatokat megpillantó biológusok szerint a világ összes mongol gazellájának negyede él ebben a populációban.

Szokatlanul nagy, római korból származó csontvázat találtak német régészek Köln belvárosának közelében. Marcus Trier, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa elmondta, hogy feltűnően nagy és erős emberre bukkantak. Egyelőre csak részben mentették ki a föld alól a leletet, mivel annak alsó része egy szomszédos ház alá van befalazva. A csontok megtisztítása és vizsgálata után tudják majd megállapítani a római kori ember magasságát, nemét és korát. Jelenleg arra következtetnek, hogy egy durván 1,90 méter magas férfi földi maradványait találták meg a Köln déli részén található Severin-sáncnál, ahol a Római Birodalom fennállása idején temetkezési hely volt.

Legkevesebb százhatvanmillió éve táplálják tejjel kicsinyeiket az emlősök - állapították meg amerikai kutatók, akik a tejtermelésben résztvevő géneket vették górcső alá.

Az emlősök (Mammalia) az emlősszerű hüllőktől (Synapsida) erednek, közös jellemzőjük, hogy a nőstények az újszülötteket az erre a célra módosult mirigyeik váladékával táplálják.

A ma élő emlősök három fő fejlődési irányt képviselnek: ezek a tojásrakók, az erszényesek és a méhlepényesek. A legtöbb emlősnél a tejmirigyek emlőkhöz csatlakoznak, ám a tojásrakó emlősöknek nincsenek emlőik, hanem a tejmirigyek egy hosszanti bőrredőbe nyílnak.

Daniella Lemay, a Kaliforniai Egyetem kutatója munkatársaival az emlőmirigyhez és a tejtermeléshez kapcsolódó géneket vizsgálta hét emlősfaj esetében. A kutatás során az ember, a szarvasmarha, a tojásrakó kacsacsőrű emlős, az erszényes oposszum, a kutya, az egér és a patkány génjeit elemezték.

Mint kiderült, bárhogy táplálják is kicsinyeiket az emlősök, a tejelválasztás mechanizmusa azonos, ahogy sok az azonosság a folyamatot irányító gének között is. Ugyanakkor a fajok között különbségek vannak az anyatej összetételében, ami valószínűleg az újszülöttek immunrendszerének specifikus igényeivel magyarázható.

"E hét emlősfaj közös őse mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Ennél fogva feltételezhető, hogy ezek a közös gének is megtalálhatók voltak a 160 millió évvel ezelőtt élt elődben" - hangsúlyozta Danielle Lemay.

Ami az összetételt illeti, Bruce German, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint a tejelválasztás "oly sokba kerül" az anyai szervezetnek, hogy aligha lehetnek benne felesleges komponensek.

A tejfehérjék, amelyek azonosnak bizonyultak a vizsgált hét fajnál, az emlősök tejelválasztási mechanizmusával voltak összefüggésben. Azokat a tejfehérjéket viszont, amelyek különböztek, az újszülöttek eltérő táplálkozási és immunológiai igényeihez "igazította" a természet. Mint a kutatók rámutattak, az utóbbi megállapítás jövőbeni táplálkozástudományi kutatások szükségességét veti fel, hogy megállapítsák: miként "szabható" az élelem a szerveze
t egyéni immunológiai igényeihez.

A kutatások eredményei a Genome Biology online szaklapban láttak napvilágot.

A tudósok korábban már számtalan elméletet dolgoztak ki, igyekezve megmagyarázni, hogy miért híznak el az emberek, ha abbahagyják a dohányzást. Egyesek szerint a leszokás után javul az érintettek étvágya, a szükségesnél több kalóriát vesznek magukhoz. Más kutatók azt emelték ki, hogy a nikotin fokozza a szervezet anyagcseréjét, ily módon a leszokás után lelassul a metabolizmus, a felesleges kalóriák pedig pluszkilókat eredményeznek.

A New York-i Cornell University Weill Medical College kutatói Holly Vannivel az élen kiderítették, hogy az egészséges dohányosoknál magasabb az AZGP1 elnevezésű gén aktivitása a légutakban vett sejtekben, mint a nemdohányzóknál.

Mivel a feltételezések szerint ez a gén fontos szerepet játszik a lipidek (zsírok) lebontásában, valamint a testsúlykontrollban, ez a felfedezés részben megmagyarázhatja, hogy miért híznak el az emberek, ha leszoknak a dohányzásról.

Időközben az AZGP1 elnevezésű génnel folytatott más kutatások arra derítettek fényt, hogy az adott gén szabályozza az egerek szervezetében a testzsír mennyiségét. Feltételezik továbbá, hogy az AZGP1 fokozott aktivitása okolható a daganatos betegek fogyásáért is.

Holly Vanni csoportjának következtetése szerint mindezek az eredmények is alátámasztják, hogy a leszokás utáni elhízás okai molekuláris szinten keresendők.

Ám mint a New York-i kutatók rámutatnak, nem lehet a leszokás utáni elhízásért pusztán a géneket okolni.

"A dohányzás és a testsúly közötti összefüggés ennél sokkal összetettebb, a folyamatban olyan módosító tényezők is szerepet játszanak, mint a diéta vagy a testedzés" - hangsúlyozták a kutatók, akik vizsgálataikról a Chest nevű folyóirat májusi számában számoltak be.

A johannesburgi Witwatersrand Egyetem kutatói a KwaZulu-Natal tartománybeli Sibudu barlangban nem csupán a korai kézművesség ily tanújeleire bukkantak: a ragasztó bizonyítja, hogy az ott élő emberek összetettebb gondolkodásra voltak képesek, mint eddig gondolta a tudomány.

A vadászok egy akáciafaj, az Acacia karroo gyantáját vegyítették vörös okkerrel, a vasoxidból, agyagból, kvarcból és mészből álló talajjal. Az okker nem csupán a gyanta színezésére szolgált, mint először feltételezték, hanem teljesen új eredményt hozott. Az Acacia karroo ugyanis uronsavat tartalmaz, és kémiai reakcióba lép a vasoxiddal, így az anyag pH-ja megváltozik. (A pH - pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő - egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, amely egy adott oldat kémhatását - savasságát vagy lúgosságát - jellemzi.)

Ráadásul úgy tűnik, hogy a kőkori vadászok fával gyújtott tűz felett szárították meg a ragasztót. Ezt követően könnyebben lehetett ugyanis megmunkálni, elektrosztatikus tulajdonságai előnyösebbek lettek, azaz ettől vált igazán ragacsossá.

"A barlang lakói nem csak jó kézügyességről és anyagismeretről tettek tanúbizonyságot" - írták a kutatók a PNAS című amerikai tudományos lapban. A kétkomponensű ragasztóig csak összetett gondolkodással és párhuzamosan végzett munkafolyamatokkal lehetett eljutni. Az ember tehát már hetvenezer éve magasan fejlett kognitív képességekkel rendelkezett: képes volt új dolgokra rájönni absztrakt gondolkodással, hosszú távon tervezni és összetett feladatokat megoldani.