Magyar kutatók munkája hozhat áttörést a stroke kezelésében

Dénes Ádám MTA-kutató és munkatársai – köztük a Manchesteri Egyetem David Brough által vezetett kutatócsoportja – elsőként azonosították a sejten belüli molekuláris szenzorokat, az úgynevezett inflammaszómákat, amik fontos terápiás célpontot jelenthetnek a stroke és más idegrendszeri betegségek kezelésében. A témával foglalkozó tanulmány a PNAS-ban jelent meg.

A betegségnek több kockázati tényezője ismert – cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, érelmeszesedés –, de a stroke-os esetek 30 százalékának oka ismeretlen eredetű. Az elmúlt években Dénes Ádám és manchesteri kollégái az Európai Stroke Hálózat tagjaként feltárták, hogy a szervezet gyulladásos folyamatai a stroke és más idegrendszeri betegségek kialakulásában kiemelt szerepet játszanak.

A kutatók bebizonyították, hogy a stroke hatására kialakuló agyi sérülést nagymértékben súlyosbítják az agyban, illetve a szervezet egészében lejátszódó gyulladásos folyamatok, amik a stroke kockázati tényezőinek számító betegségekben fokozott aktivitást mutatnak. A kutatók igazolták, hogy számos gyakori bakteriális és vírusfertőzés korábban nem gondolt mértékben súlyosbítja a stroke kimenetelét a gyulladásos folyamatok fokozása által.

Korábban nem tudták, hogy a szervezet hogyan érzékeli azokat a molekulákat, amik a stroke után a sérült agyszövetből, illetve a szervezetben lévő baktériumokból felszabadulva gyulladásos folyamatokat indítanak el.

Gyógymód nincs, ezért fontos a megelőzés

A szervezetben bármilyen sérülés vagy fertőzés esetén specializált sejtek megfelelő receptor molekulái ismerik fel a szövet sérülését jelző veszélymolekulákat, illetve a patogén baktériumokra vagy vírusokra jellemző fertőzésmolekulákat, hogy gyulladást gerjesztve segítsék a fertőzés legyőzését és a szövetek regenerálódását. A túlzott mértékű gyulladás azonban káros a szövetek számára. Az agyszövet ilyen szempontból különösen érzékeny, ráadásul a szervezet felnőtt korban a sérült idegsejtek csak kis százalékát képes pótolni.

Dénes Ádám és munkatársai ezért olyan genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyek nem tartalmazták a szervezet veszély és fertőzés molekuláit érzékelő a inflammaszómákat. Különböző típusú inflammaszómákat hatástalanítva a kutatók meg tudták állapítani, milyen molekuláris útvonalak játszanak szerepet a stroke okozta agyi sérülés kialakulásában.

A kutatókat meglepte, hogy több, az adatok alapján fontosnak tartott útvonal gátlása is hatástalan maradt, miközben két olyan molekuláris szenzort sikerült azonosítaniuk, amelyeket ilyen agyi sérüléssel korábban egyáltalán nem hoztak kapcsolatba.

Mivel ma az agyi keringés részleges visszaállításán kívül nem létezik hatékony terápia a stroke kezelésére, fontos lenne gátolni a káros gyulladásos folyamatokat, hogy az agyszövet sérülése csökkenthető legyen. A tanulmány feltárt egy olyan, korábban nem ismert útvonalat, ami a baktériumok egy jellegzetes molekulacsaládjának káros szerepét bizonyítja az agyi sérülés kialakulásában.

A stroke előtt vagy után fellépő gyakori bakteriális fertőzések mellett a stroke hatására a bélflóra baktériumainak vagy sejtalkotóiknak egy része a belek falán keresztül kikerülhet a keringésbe, és ezek káros hatásait célzott terápiás módszerekkel a jövőben szelektíven gátolni lehet majd. A most közölt kutatások eredményeinek köszönhetően lehetőség lesz a stroke után a sérült agyszövetekből kijutó, gyulladást indukáló sérülésmolekulák hatásainak specifikus gátlására is.