Hibernálással mentenek gyerekeket a SOTE klinikáján

"Demográfiai válság van Magyarországon" – vezeti fel a klinika új újszülöttmentő berendezéseit bemutató sajtótájékoztatót dr. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. Évente több tízezerrel kevesebb a születések száma, mint a halálozásoké, ezért is különösen fontos, hogy a született gyerekek közül a problémásakat (a születések körülbelül 8 százaléka) megmentsék. Az orvoslás ezzel foglalkozó szakterülete, a neonatológia azonban nagy műszerezettséget igényel, az OEP támogatása pedig az alapműködéshez is alig elég, a leamortizált berendezések cseréjét esélytelen egészségbiztosítási forrásból megoldani.

Monitorok tízmillióból

Az egyetem újszülöttmentő osztályán, a Perinatális Intenzív Centrumban (PIC) nemrég válságossá vált a géppark állapota, mondja dr. Szabó Miklós osztályvezető. Ennek oka a berendezések állagromlása mellett az volt, hogy az egészségügyi átszervezések miatt megduplázódott az intézetben a betegfelvételek száma. A PIC látja el Budapesten és annak vonzáskörzetében (az ország szüléseinek egyharmada itt történik) azokat az újszülötteket és koraszülötteket, akik intenzív ellátást igényelnek. Az éves betegszám 600-700 fő, a mindennapi munkában elengedhetetlenek a bekerülő baba állapotát – légzésszámot, a vér oxigéntelítettségét és más létfontosságú adatokat – figyelő monitorok. "A nővérek a legnagyobb pályaelhagyók ma, meg kell próbálnunk monitorokkal helyettesíteni a munkájukat" – fogalmaz Tulassay. "Bár a személyes törődést és az empátiát nem lehet gépekkel kiváltani."

A krízisen az MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. segített: a cég tízmillió forinttal támogatta az osztályt, ebből vettek új betegőrző monitorokat. Mint a rektor elmondja, nincs forrás műszerekre a magyar egészségügyben. Alapítványok, civil szervezetek, nagyvállalatok segítenek rajtuk, a beteg újszülöttek szállítása is csak a Cserny Alapítványnak köszönhetően magas színvonalú.

Élet 33,5 fokon

A PIC-en valahogy az összes sajtósnak elakad a szava, amikor meglátjuk az inkubátorban fejlődő pici gyerekeket, csak a velem levő fotós dörmög el egy bazmeget, amikor egyik szakmabeli vakuval kezd fényképezni egy hetvendekás csecsemőt. A koraszülött babánál nem lehetett volna alkalmazni a PIC különleges újszülöttmentő kezelését, a hibernálómatracot, ami az oxigénhiányos gyerekeken segít, ugyanis a módszert csak kifejlett újszülötteken lehet használni.

A születéskor elszenvedett oxigénhiány súlyos és maradandó károsodásokat okozhat a babáknak, a nemzetközi kutatás eredményeként kifejlesztett hibernálómatrac ezen segít: az újszülött hőmérsékletét a matracban cirkuláló hűtőfolyadékkal a normális 37 Celsius-fokról 33,5 fokra csökkentik. A babát három napig hűtik kontrollált körülmények között, majd visszamelegítik – hűtött állapotban az újszülött szervezet működése lelassul, kevesebb oxigént igényel, így az oxigénhiány is kisebb károsodással jár. A kezelés legkritikusabb pontja annak elkezdése: a betegnek születése után hat órán belül a matracon kell lennie.

Itthon évente száz és kétszáz közé esik az oxigénhiányos újszülöttek száma. A Magyarországon egyedül az itt alkalmazott hibernációs módszerrel a PIC-en 30-35 százalékkal javították az oxigénhiányból teljesen felépült babák arányát. "2003 óta több mint száz újszülöttet mentettünk meg így mindenféle szövődmény nélkül" – állítja Szabó.

Valamelyik új monitor csipogni kezd, éppen úgy, ahogy a vészjelzők szoktak az orvosos tévésorozatokban. Egy nővér odaszalad az egyik babához, és elhessegeti a fotósokat. "Azt hiszem, most unta meg a vakukat" – mondja, majd óvatosan betakargatja a csöppséget.
Egy monitor erre nem lenne képes.