Az éneklő homokdűnék rejtélye évszázadok óta nem hagyja nyugodni a kutatókat. A talányt fokozza, hogy az egész világban alig néhány tucat ilyen dűnét találni.
A francia Paris-VII egyetem CNRS kutatóintézetének munkatársai a Physical Review Letters tudományos szaklapban kísérletet tesznek a jelenség fizikai hátterének feltárására. Eszerint világossá vált, hogy az alacsony frekvenciájú morgó éneket homoklavinák váltják ki.
Lassan haladó lavina
A Stephane Douady fizikus vezette kutatócsoport laborkísérletekben igazolta, hogy a hangokat a szél által rezgésbe hozott milliónyi homokszem okozza. A lassan mozgó homoklavinákban a szemcsék rezgésbe kezdenek, és olyan hanghullámokat keltenek, amelyek a mozgási sebességtől függenek.
Ha a szemcsék szinkronban rezegnek, a hang felerősödik. Természetes körülmények közt a zaj elérheti a 100 decibelt is, vagyis vetekedik egy autó kürtjének hangjával. A dűne okozta zaj kilométerekkel távolabb is hallható lehet, emlékeztet az APA hírügynökség.
A francia kutatók a kísérletsorozat során tudták bizonyítani, hogy a homok nedvességtartalma, a szemcsék formája és a felszínt lazán rögzítő agyagos réteg szerkezete döntő szerepet játszik abban, hogy a homokszemcsék szinkronban tudnak rezegni.