Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Az éneklő homokdűnék nyomában

2006.07.03. 12:00
A hangot kibocsátó homokdűnék némelyike csak halkan susog, mások viszont olyan hangosan dübörögnek, hogy Marco Polo világutazó annak idején harci dobok hangjaként és csatazajként írta le a jelenséget. Francia kutatók szerint milliárdnyi szinkronban rezgő homokszem okozza a jelenséget.

Az éneklő homokdűnék rejtélye évszázadok óta nem hagyja nyugodni a kutatókat. A talányt fokozza, hogy az egész világban alig néhány tucat ilyen dűnét találni.

A francia Paris-VII egyetem CNRS kutatóintézetének munkatársai a Physical Review Letters tudományos szaklapban kísérletet tesznek a jelenség fizikai hátterének feltárására. Eszerint világossá vált, hogy az alacsony frekvenciájú morgó éneket homoklavinák váltják ki.

Lassan haladó lavina

A Stephane Douady fizikus vezette kutatócsoport laborkísérletekben igazolta, hogy a hangokat a szél által rezgésbe hozott milliónyi homokszem okozza. A lassan mozgó homoklavinákban a szemcsék rezgésbe kezdenek, és olyan hanghullámokat keltenek, amelyek a mozgási sebességtől függenek.

Ha a szemcsék szinkronban rezegnek, a hang felerősödik. Természetes körülmények közt a zaj elérheti a 100 decibelt is, vagyis vetekedik egy autó kürtjének hangjával. A dűne okozta zaj kilométerekkel távolabb is hallható lehet, emlékeztet az APA hírügynökség.

A francia kutatók a kísérletsorozat során tudták bizonyítani, hogy a homok nedvességtartalma, a szemcsék formája és a felszínt lazán rögzítő agyagos réteg szerkezete döntő szerepet játszik abban, hogy a homokszemcsék szinkronban tudnak rezegni.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!