Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Életet ment az izzadás

2004.07.21. 16:28
Az izzadságmirigyek jelentette hűtőrendszer nélkül aligha maradna életben az ember. Maga az izzadás viszont semmit nem segít a hőguta elkerülésében. A folyamat akkor kezd el hőt elvonni a testtől, ha a folyadék a bőr felületéről elpárologhat. A sivatagban például senki nem csatakos az izzadtságtól, feltéve hogy egy szál lenge burnuszt visel.
Az ember aligha maradhatna életben a bőrben rejtőző izzadságmirigyek jelentette hűtőrendszer nélkül. Az anyagcsere-folyamatok számára optimális hőmérsékleti határok ugyanis meglehetősen szűkek.

Ezt mindenki tapasztalhatja magán, ha máskor nem, amikor magas láz gyötri. Alig 3-4 fokkal a normális, 37 Celsius fokos testhőmérséklet felett az emberi szervezetet visszafordíthatatlan károsodások fenyegetik.

Az emlősállatok és madarak sajátossága az állandó testhőmérséklet. A külső viszonyoktól független működésre az enzimek és hormonok is beálltak, és az optimális hőmérséklet mellett megfelelően betöltik funkciójukat.

A változó testhőmérsékletű állatok, például rovarok és hüllők hormonjai és enzimjei ezzel szemben kényszerűségből megfelelően széles spektrumon működnek, és ennek megfelelően kevésbé hatékonyak, emlékeztet összeállításában az APA.

Például a reszketés

A melegvérű állatok és így az ember elsősorban izomtevékenységgel termeli a szükséges hőt. Ha túl hideg van, hőt termelő reszketés kezdődik. Ha a testfelületen elhelyezkedő mintegy 30 ezer szenzor ellenkező előjelű riasztást ad, akkor fokozódik az izzadtság termelődése.

Maga az izzadás semmit nem segít a hőguta elkerülésében. A folyamat akkor kezd el hő elvonni a testtől, ha a folyadék a bőr felületéről elpárologhat.

Ez is az oka annak, hogy sokan miért érzik magukat kényelmesebben a nedves forróság helyett a meleg, de száraz környezetben. Utóbbi feltételek mellett az izzadtság lényegesen gyorsabban párolog, így erősebb a hűtőhatás is.

A sivatagban pont jó

Nem meglepő, hogy a szélsőségesen száraz, 15 százalékos vagy még alacsonyabb sivatagi klíma mellett szinte érzékelhetetlen az izzadás. Alig jelenik meg egy izzadtságcsepp a bőrön, máris eltűnik.

A forró vidékek őshonos lakói ezért viselnek levegős, lepelszerű ruházatot. Ez egyrész védi a testet a Nap sugaraitól, a ruhán át mégis könnyen eltűnhet az izzadtság, és így működik a természetes hűtőhatás.

Gyilkos a szűk ruha

A mérsékelt égövi tájakon viszont a hagyományos szűk ruházat elejét veszi a párolgásnak. Az öltönyös irodai alkalmazott klímaberendezés nélkül litereket izzadhat, de párolgás híján elmarad a folyamat bőrt hűtő hatása.

Az el nem tűnő izzadtság idővel kellemetlen szagokat okoz. A bőrön elszórt 2-3 millió izzadtságmirigy termelte folyadék viszont frissen színtelen és szagtalan, 99 százalékban pedig víz alkotja.

Bekajálnak a baktériumok

A fennmaradó részt sók és ásványi anyagok, zsírsavak és fehérje, illetve nyomokban ammónia és húgysav teszi ki. Mindenekelőtt ezek a mellékanyagok jönnek jól a bőrön élő baktériumoknak, amelyek a bőrt nedvesítő koktélt szívesen fogyasztják, az anyagcsere-termékeik pedig biztosítják a tipikus és kellemetlen izzadtságszagot.

A szag keletkezését gátolni hivatott dezodorok különböző stratégiák mentén működnek. Egyrészt az intenzív illat elnyomhatja a testszagot. Az enyhe alkoholtartalom fertőtlenítő hatású, így csökken a baktériumok száma.

Ezen túl antitranszpiráns összetevők gondoskodnak arról, hogy csökkenjen az izzadtságmirigyek termelése. Ehhez legtöbbször ammónium-kloridot alkalmaznak, amely egyszerűen összeszorítja a mirigyeket. Az eljárás azonban bőrirritációval járhat.

A népi gyógyászatban természetes izzadáscsökkentőnek számít a zsálya. Teaként fogyasztva illetve fürdőolajként használatos.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!