Hatalmas hegyláncot rejt az antarktiszi jég
Völgyekkel szabdalt, Alpok nagyságú hegyvonulatot rejt a 4 kilométer vastag antarktiszi jégpáncél. E réteg méretei alapján következtetni lehet arra, hogy mily mértékben emelkedik az óceánok vízszintje, ha a jég egy része elolvad a globális felmelegedés következtében.
Egy ausztrál, brit, kanadai, kínai, német, japán és amerikai kutatókból álló expedíció tagjai 120 ezer kilométert tettek meg kutatórepülőgéppel a déli sarkvidék felett, hogy modern radartechnikával feltérképezzék, mit rejt a hatodik kontinenst borító jégréteg. Az úgynevezett Gamburcsev-hegyláncról régóta tudomásuk van a kutatóknak. Az antarktiszi hegységet még 1958-ban fedezte fel egy szovjet expedíció, ami Grigorij Gamburcsev geofizikus tiszteletére nevezte el a képződményt. A hegyláncról azonban csupán most készítették el az első részletes térképet.
„Meglepő, hogy a hegylánc nem csupán méretében egyezik meg az Alpokkal, hanem küllemét tekintve is nagy hasonlatosságot mutat, ugyanolyan völgyek szabdalják, ugyanolyan csúcsok csipkézik, mint európai társát” - hangsúlyozta Fausto Ferraccioli, a brit dél-sarkvidéki kutatóprojekt, a British Antarkctic Survey (BAS) geofizikusa. Ismertetése szerint a hegyláncot 4 kilométeres jégréteg rejti, amely feltehetően fokozatosan borította be a geológiai képződményt.
Ferraccioli szerint a mostani vizsgálatok alapján összeállított térkép csupán az első lépés annak megismerésében, hogy hogyan viselkedik majd a jégpáncél a globális felmelegedés hatására. „Az Antarktiszt már 35 millió éve borítja jég, és ha ez teljesen elolvad, akár 57 méterrel megemelkedhet a világóceán vízszintje, de a részleges olvadásnak is súlyos következményei lesznek” - mondta a brit geofizikus, aki szerint addig nem lehet működőképes modellt kidolgozni, amíg meg nem értik a jégrétegek természetét.
A légi felmérés során az is kiderült, hogy a mínusz 30 Celsius-fokos hőmérséklet ellenére 3 kilométerre a felszín alatt tavak rejtőznek a völgyekben. Az elmúlt években az Antarktiszon egyébként már több, jég alatti tavat is felfedeztek. A kutatókat a Gamburcsev-hegyvonulat keletkezése is izgatja. Az Alpokhoz, vagy a Himalájához hasonlatos hegylánc kontinensek közötti ütközésekkor keletkezik. Az Antarktisz legalább 500 millió évvel ezelőtt volt kitéve ilyen tektonikus erőknek. „Míg az Alpok legfeljebb 50-60 millió éves, itt olyan hegyláncra bukkantunk, amely 500 millió évvel ezelőtt keletkezhetett” - fogalmazott Ferraccioli.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
