Nándor
7 °C
23 °C

Pusztulnak a ritka gyöngybaglyok

2009.03.25. 07:34 Módosítva: 2009-03-25 07:34:12
A növekvő forgalom miatt egyre nagyobb mértékű az Európa-szerte ritkaságnak számító, ezért Magyarországon is fokozott védelmet élvező gyöngybaglyok pusztulása az alföldi közutakon - állítják a helyi természetvédők.

A gyöngybagoly fokozottan védett madárfaj. Egyetlen egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értéke százezer forint. Elsősorban a templomtornyok, istállók, magtárak padlásának ritkán megfigyelhető, rejtett életmódot folytató, titokzatos lakói. Európában a csökkenő állományú fajok közé sorolják, költőhelyei jelentősen megfogyatkoztak.

Tyto alba close up

A Nagykunság területén még szép számban fészkelnek, ám egyre gyakrabban esnek áldozatul a közúti személy- és teherforgalomnak. Több helyi civil szervezet önkéntesei évek óta gyűjtik a bagolyfajok közúti baleseteinek adatait a Nagykunság területén. Statisztikáik aggasztóak, mert a 2007/8-as telet követően az idei hideg évszakban újra nagyszámú gyöngybagoly pusztulását észlelték a térségben.

Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának munkatársa szerint a gyöngybaglyokra leselkedő veszély növekedését jelzi, hogy míg 2007 januárja és 2009 márciusa között összesen 87 példány pusztult el a járműforgalom miatt Jász-Nagykun-Szolnok megyében, addig csak a Tiszántúlon 34 tetemre bukkantak az elmúlt hónapokban. Az arányokra viszont továbbra is jellemző, hogy a 4-es főút szedi a legtöbb áldozatot, az elmúlt bő két esztendőben szám szerint 53-at.

Az autóforgalom növekedésével párhuzamosan válik egyre kilátástalanabbá e madarak helyzete - állítja az őrkerület-vezető -, hiszen az éjszaka sötétjében rendszeresen vadásznak műutak közelében, főleg az úttesten táplálékot kereső rágcsálók után kutatva. Ráadásul nem csupán a járművek tizedelik folyamatosan e különleges szárnyasokat. Az alkalmas fészkelőhelyek számának folyamatos csökkenése, a táplálkozóterületek jelentős átalakulása, a természetes élőhelyek beépítése és felszámolása egyaránt rontja a faj kilátásait.

Különösen nagy veszélyt jelentenek ebből a szempontból az épülő autópályák, hiszen eddig egybefüggő élőhelyeket vágnak ketté, tovább növelve a bagolygázolások lehetőségét. A mezőgazdaságban használt rágcsálóirtó szerek rendszeresen okoznak mérgezésből eredő elhullást. A középfeszültségű elektromos távvezetékek miatt pedig sok gyöngybagoly pusztul el áramütés következtében. A vasúthálózat mentén is több esetben találni elütött madarakat, de mivel ezeken a helyeken ritkán jár szakember, így a pusztulás mértékéről nincs pontos információ - mondta Monoki Ákos.

A természetvédő hangsúlyozta, hiogy a hagyományos tanyasi gazdaságok, állattartó telepek, magtárak eltűnésével, a templomtornyok és padlásterek végleges lezárásával a gyöngybaglyok egyre kevesebb alkalmas költőhelyet találnak. A még megmaradt életterek környékének autópályákkal, vasúttal, elektromos távvezetékekkel történő feldarabolásával, illetve a rágcsálóirtók használatának terjedésével pedig a Nagykunság messze földön párját ritkító gyöngybagolyállományának is drámaian fogynak az esélyei az életben maradásra.