Miért megy gyorsabban a mozgólépcső, mint a kapaszkodószalag?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Paranormális jelenség, krónikus másnaposság, esetleg a motoros idegsejtek pusztulása? Az ember fejében mindenféle teóriák burjánzani kezdenek, amikor először észleli egy mozgólépcsőn, hogy valami nincs rendben. Általános, mondhatni egyetemes tapasztalat ugyanis, ahogy a mozgólépcsőn állva fogjuk a fekete kapaszkodószalagot,

a kezünk pedig egyszer csak meredeken távolodni kezd a testünktől.

/* */

Ha nem korrigálnánk, akkor mire a mozgólépcső tetejére érünk, talán centikkel megnyúlna a karunk, vagy talán útra is válna belőlünk.

De miért történik egyáltalán ez az egész?

A kérdés már az internet urbánus szegleteiben is felmerült, az egyik leginkább közkeletű válasz pedig, hogy nehogy elbambuljon, elaludjon a kedves utas, aki statisztikailag hajlamos rá. Ha ugyanis beakad a karja, táskaszíja, haja, lába, akkor egy ügyes ügyvéddel csillagászati összegeket perelhet ki mondjuk a BKV-tól. A sebességkülönbség miatt viszont ébernek kell maradni, ezzel elkerülve a mozgólépcsőn leselkedő veszélyeket.

A hivatalos válasz szerint, nincs szó arról (vagy legalábbis elhallgatják), hogy így próbálják éberen tartani a lankadó figyelmű utasokat. A meghökkentő magyarázat, hogy a mozgólépcsőt és a kapaszkodószalagot két különböző motor hajtja, amelyek eltérő igénybevételnek vannak kitéve, emiatt az állandóan mozgó, forgó alkatrészek más ütemben is kopnak el. „Minél régebben volt felújítva a mozgólépcső, annál gyakoribb az a jelenség, hogy a gumikorlát lassabban vagy gyorsabban halad a járófelülethez képest" – írta még 2013-ban a BKK az Indexnek.

Ehhez képest pár hete nem egészen ezt írta nekünk a BKV. Szerintük a mozgólépcsők szerkezetére vonatkozó szabvány csak pozitív irányba enged eltérést a gumikorlátnak, tehát a szalag csak siethet! Szerintük a gumikorlát meghajtása a dörzshajtás elvén működik, aminél „elkerülhetetlen bizonyos mértékű csúszás". Ennek oka, hogy eltérő utasterhelést kap a szalag, nem lehet úgy beállítani, hogy mindig azonos sebességgel menjen: ha sokan kapaszkodnak/támaszkodnak, akkor kevésbé siet, de ha kevesen, és nem kap terhelést, akkor megszaladhat.

A szabvány szerint ha 2 százaléknál nagyobb a sebességkülönbség a korlát és a lépcsőtest között, akkor leállítják a berendezést, és megszerelik.