A beiktatásába halt bele a legidősebb elnök

8 órája Módosítva: 2017-01-20 09:21:05
80

Donald Trump a maga hetven évével az Egyesült Államok történetének legidősebben hivatalba lépő elnöke, de van egy távoli elődje, aki ugyanezt a rekordot 140 éven át, Ronald Reaganig tartotta – de nem sokáig örülhetett neki, mert volt egy másik rekordja is: ő volt az ország legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke. William Henry Harrisont – és az utolsó elnököt, aki még az ország megalakulása előtt született – ugyanis elvitte egy tüdőgyulladás , amivel szintén történelmet írt, mert ő volt az első, aki hivatalban lévő elnökként halt meg.

Tovább

Japánban annyian dolgozzák halálra magukat, hogy külön szavuk van erre

tegnap, 06:51 Módosítva: 2017-01-20 00:48:26
852

Bár mifelénk is szokták mondani, hogy valaki halálra dolgozza magát, szerencsére ez leginkább átvitt értelmű kifejezés a mai nyugati kultúrában. Japánban viszont nagyon is szó szerinti és húsba vágó problémáról van szó. Olyannyira, hogy van rá egy külön szavuk is: a karosi fordítása nagyjából “túldolgozás miatti halál”. Ahogy a nevéből is világos, ezeknek a haláleseteknek a közvetett oka a túl sok munka, de a fő közvetlen okai a szívroham és az agyvérzés, illetve az öngyilkosság.

Tovább

Kim Dzsongil délről rabolt rendezőt, hogy leforgassa Észak-Korea Godzilláját

január 18., 06:59 Módosítva: 2017-01-19 08:26:03
732

Kim Dzsongilről mindenki tudja, hogy évtizedekig kegyetlen diktátorként irányította Észak-Koreát, de az kevésbé ismert, hogy elhivatott rajongója volt a filmművészetnek. Igazi moziőrült volt, több mint húszezer filmes gyűjteménnyel, nagy kedvencei közé tartoztak a korai James Bondok, a Rambo- és a Godzilla-filmek, a Péntek 13 sorozat, a hongkongi akciófilmek és Elizabeth Taylortól bármi.

Tovább

Kihalás fenyeget egy bogarat, mert a hím inkább sörösüveggel szexel

január 17., 06:31 Módosítva: 2017-01-17 16:28:05
2249

Az ausztrál díszbogarat latinul úgy hívják, Julodimorpha bakewelli. Bár a nevében a bak nem a barna sörre utal, a kis állatot valóban intim kapcsolat fűzi a sörösüveghez. A Dél-Ausztráliában, lárvakorában eukaliptusz-, később akácfák közelében élő bogárfajtának csak a hím egyedei tudnak repülni, a nőstények a földön mászkálnak. Az augusztus-szeptemberi párzási időszakban a hímek felröppennek, hogy megtermékenyítendő nőstény után nézzenek. Ha viszont sörösüveget látnak, elvesztik a fejüket, és rögtön rárepülnek.

Tovább

A programozó, aki Isten parancsára írt egy operációs rendszert

január 16., 08:59 Módosítva: 2017-01-16 22:37:07
691

A tudomány és a vallás gyakran összeegyeztethetetlen fogalmak, de Terry A. Davis, egy skizofrén programozó közös nevezőre hozta őket, amikor megírta a világ első keresztény operációs rendszerét, a TempleOS-t.

Tovább

Rabszolgaságba született, a mogyoróipar atyja lett

január 15., 08:16 Módosítva: 2017-01-16 08:50:17
1119

“Vagyonra válthatta volna hírnevét, de egyikkel se törődött, boldogságot és tiszteletet abban lelt, hogy segített a világon” – ez áll George Washington Carver, az 1943-ban elhunyt afroamerikai tudós és feltaláló síremlékén, akire ma már kevesen emlékeznek, vagy akiről éppenséggel soha nem is hallottak. Pedig az övénél kevés nagyobb ívű tudományos karriert ismer a tudománytörténet, élettörténete igazán inspiráló lehet minden nehéz sorba született gyerek számára.

Tovább

A modern műpénisz rövid története

január 14., 07:47 Módosítva: 2017-01-15 15:52:53
1272

Ha a viktoriánus korra gondol, általában nem a féktelen maszturbáció jut eszébe elsőként, ugye? Hanem fűzők, díványra ájuló nők, hímzőtanfolyamok, alkotmányos monarchia, indiai gyarmatok, meg persze maga Viktória királynő. Hát hogy illik ebbe a képbe egy vibrátor? Sehogy, mégis ott van: a korabeli női lapokban látható hirdetések alapján joggal hihetjük, hogy a kézimunka után a viktoriánus háziasszonyok fő hobbija a maszturbálás volt.

Tovább

A mozifilm, ami NASA-optikával készült

január 13., 07:12 Módosítva: 2017-01-13 17:26:11
238

Stanley Kubrick perfekcionista volt. Pont. Nem volt még egy filmrendező, aki annyira érzékeny lett volna minden képkocka minőségére, mint ő. Mindent a művészetének rendelt alá, és nem kímélt se embert, se nyersanyagot. Példának felhozhatnánk a 2001: Űrodüsszeia máig bámulatos speciális effektusait (1968-as film!), vagy A ragyogás forgatásán őrületbe kergetett Shelley Duvallt. Mindkettő Kubrick maximalizmusának a terméke. Aki túlélte, hogy vele dolgozott, az jegyet váltott magának a halhatatlanságba.

A filmes karrierje során Kubrick megszállottan hajtotta az újabb és újabb felszereléseket, hogy minél látványosabb képeket vehessen filmre. Nem a szépen bevilágított valóság érdekelte, hanem a naturalizmus. Amikor elkezdett dolgozni a Barry Lyndon című filmen, akkor jött az ötlet, hogy természetes fényben forgasson. 1975-ben viszont nem voltak elég jó minőségű optikák, amikkel le lehetett volna forgatni egy kosztümös filmet egy régi épület belsejében, gyertyafénynél.

Tovább

1,2 milliárd forintot ért a világ legdrágább zsák lisztje

január 12., 06:54 Módosítva: 2017-01-15 16:17:39
409

A történelem során lejegyzett liszteladások közül a legdrágább zsák liszt rekordját egy Reuel Colt Gridley nevű fickó tartja, aki 1865-ben akkori áron 275 ezer dollárért adott el egy zsák lisztet. A dolog igazi különlegessége, hogy Gridley

  • ugyanazt a zsák lisztet adta el,
  • számolatlan alkalommal,
  • egy éven át.

Mai árfolyamon számolva úgy négymillió dollárt, vagyis úgy 1,2 milliárd forintot keresett az üzleten, de a legérdekesebb az egészben, hogy egyetlen fillért sem nyert az ügyön. Ahhoz, hogy megértsük a dolgot, vissza kell ugranunk 1864-be, azon belül is a nevadai Austin városába.

Tovább

Dél-Amerika felett van egy űrbéli Bermuda-háromszög

január 11., 07:18 Módosítva: 2017-01-11 21:12:57
168

Dél-Amerika és az Atlanti-óceán déli része felett, úgy 200 kilométeres magasságban van egy zóna, ahol áthaladva a műholdak és a Hubble űrtávcső kikapcsolják a műszereiket, a nemzetközi űrállomáson tartózkodó asztronauták pedig fura élményekről számolnak be. A zóna neve Dél-Atlanti Anomália, és a mérések szerint itt a leggyengébb a Föld mágneses mezeje. Korábban több műhold pusztult már el itt a kirívóan erős sugárzás miatt.

A rejtélyes űrbéli Bermuda-háromszög azonban több alapvető dologban különbözik a tengeri rokonától: például abban, hogy nem háromszög alakú, valóban létezik, és korrekt tudományos magyarázat van rá.

Tovább

A Coca-Cola legnagyobb trükkje: áruljunk üres üveget a teli áráért!

január 10., 07:07 Módosítva: 2017-01-11 00:02:05
632

A Pepsi történetének legnagyobb ballépéséről már volt szó a rovatban, hát úgy illik, hogy emlékezzünk meg a nagy konkurens Coca-Cola legfurább marketingfogásáról, az üres üvegeket áruló automatákról is. Mondjuk ezek miatt legalább nem folyt vér.

Tovább

Ki volt a világtörténelem leggazdagabb embere?

január 9., 07:13 Módosítva: 2017-01-10 07:07:21
569

Rothschild, Rockefeller, a Fuggerek? Nem, nem és megint csak nem, fehér krőzusok helyett máshol kell keresgélni: a helyes megfejtés I. Musa Mansa, Mali dicsőséges uralkodója. A 14. századi afrikai király vagyonát bizonytalan becslések mai árfolyamon 400 milliárd dollárra teszik, amivel jó hatszor lenne vagyonosabb a mai leggazdagabbnál, a rongyos 60 milliárd fölött diszponáló Bill Gates-nél.

Tovább

Minek bankautomata az Antarktiszra?

január 8., 08:27 Módosítva: 2017-01-17 15:23:20
249

Nincs a világnak olyan egzotikus csücske, ahol ne lennének bankautomaták. Jó, a diktatúrák civilizációtól elzárt régióiban, vagy azok a csendes-óceáni szigetcsoportokon, ahol még mindig a fehérek által hátrahagyott színes üvegcserép a konvertibilis valuta, előfordulhat, hogy nem tudunk pénzt felvenni. De mivel a Vatikánban is van latin nyelvű bankautomata, csak természetes, hogy a Déli-sarkra is jutott belőlük. Sőt, egyszerre kettő!

Tovább

Az atomháború nagyon egészségtelen lenne

január 7., 17:44 Módosítva: 2017-01-08 09:04:21
661
Amíg a világ nincs tisztában az atombombák erejével, az Egyesült Államoknak bővítenie és komolyan erősítenie kell a nukleáris képességeit – ez a mondat nem ötven éve hangzott el, hanem Donald Trump, az USA megválasztott, 2017. január 20-án hivatalba lépő elnöke írta Twitteren 2016 decemberében. Ahogy sok más esetben, most sem teljesen tiszta, mire gondolhatott a leendő elnök, de az biztos, hogy ha a világ tudni akarja, mi lenne egy atomháború után, nem nagyon kell keresgélnie a választ, az ugyanis már 30 éve megszületett.

Kezdjük azzal, hogy van két nép, akinek első kézből szerzett tapasztalatai vannak az atombombák harci alkalmazásáról: az USA a felhasználó, Japán pedig szenvedő félként tanulta meg, milyen az, mikor egy (aztán még egy) város eltűnik egyetlen robbanásban.

De a hirosimai és nagaszaki tapasztalatok helyben maradtak, az, hogy egy oda-visszavágó alapon szervezett nukleáris konfliktusnak milyen következményei lennének, valóban nincs benne talán annyira a köztudatban, és ezért is lehet, hogy Trump maga sem tudja, mi lenne. Pedig a megoldás baromi egyszerű: csak el kell olvasni, mit írt a témában az 1986-ban készült kutatás.

Fred Solomon és Robert Q. Marston közösen jegyzett tanulmányának címe: A nukleáris háború egészségügyi következményei, és ezzel nagyjából össze is foglalják azt, amit aztán tizennyolc oldalon keresztül részleteznek. Persze már a bevezetésben is írják, hogy természetesen már az atombomba feltalálása óta tudja mindenki, hogy az atomháború nem lenne egészséges dolog, de az összes lehetséges forgatókönyvet nem vázolták fel korábban, pedig az segítené a pontosabb kép kialakítását a civil lakosság és a döntéshozók fejében egyaránt.

A száraz nyelven, érzelemmentesen megfogalmazott irat több szempontból is vizsgálja a lehetséges következményeket, és valóban alaposan végigmegy a bombák felrobbanásától az emberi civilizáció összeomlásáig, mégpedig teljesen logikusan, érthetően, pártállástól függetlenül belátható, egymásból következő lépésekben. Mármint önmagában azt nem nehéz belátni, hogy egy több tucatnyi nukleáris robbanófej részvételével lefolytatott csapás-válaszcsapás baromi pusztító lenne, de érdemes végignézni, pontosan hogy is történnének a dolgok.

Fény, forróság, aztán hideg

Alapvetés, hogy egy atomháború (és mostantól mindenféle nukleáris fegyvert atombombának fogunk hívni az egyszerűség kedvéért) számtalan különféle halálnemet kínál fel az emberiségnek. Meghalhatunk úgy, hogy

  • elégünk a robbanás hőjében;
  • elégünk a mellékhatásként keletkező tűzviharokban;
  • széttép minket a lökéshullám;
  • agyonnyom minket a ránk dőlő épület
  • megfulladunk a keletkező mérges gázokban;
  • satöbbi.
Tovább

Gyilkolt a füst, és nem látták a napot

január 6., 06:55 Módosítva: 2017-01-06 20:38:16
146

A kínai légszennyezés évente milliónyi emberáldozattal jár. Egyes városokban szinte soha nem látjuk a napfelkeltét, mindent beborít a takonysűrű, szürke lepel, szóval nem egészséges errefelé élni – már ha olyan ambícióink vannak, mint a lélegzés.

A hirtelen iparosodás általában hasonló szörnyű mellékhatásokkal jár. Az angliai ipari forradalom a kapitalista kizsákmányolással és a széntüzelésű erőművekkel náluk már történelem volt, mire Mao Ce-tung meghirdette a kínai nagy ugrást. Nem csoda, hogy a brit történelem legsúlyosabb légszennyezettségi katasztrófája fél évszázaddal korábban bekövetkezett – csak ők tanultak is belőle valamit.

Tovább

Egy szerencsésebb világban nem Neil Armstrong lett volna az első ember a Holdon

január 5., 07:00 Módosítva: 2017-01-05 17:44:31
143

Csaknem ötven évvel az első sikeres Holdraszállás után teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy az első ember, aki a Holdra tette a lábát, az Neil Armstrong, a NASA űrhajósa volt, nem is nagyon tudunk mást helyette elképzelni, ő az igazi amerikai hős megkérdőjelezhetetlen figurája. „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek” – furcsa belegondolni, de ezek a történelmi szavak el sem hangozhattak volna, ha 1967. január 27-én be nem következik az Egyesült Államok űrprogramjának első tragédiája, amikor az Apollo-program első emberes próbarepülésére készülő háromfős legénysége, egy hónappal a tervezett start előtt, egy gyakorlat során bennégett a parancsnoki modul kapszulájában.

Tovább

A CIA elődje megpróbálta nővé változtatni Hitlert

január 4., 07:05 Módosítva: 2017-01-04 20:22:15
959

Adolf Hitler ellen rengeteg merényletet kíséreltek meg a második világháború alatt és előtt; a Wikipedia vonatkozó oldala 26 ilyen kísérletet sorol fel csak az 1933-as hatalomra jutása utáni időből. A leghíresebb esetből, a Valkűr hadműveletből több film is készült, a legbizarrabb próbálkozást azonban csak néhány éve derítette fel egy brit történész. Ezt a CIA elődje, az amerikai háborús hírszerzési hivatal, az Office of Strategic Services tervelte ki, és nem is megölni próbálták a náci vezért, hanem

hormontúladagolással nővé változtatni.
Tovább

Mit találunk a pillangó bábjában?

január 3., 06:41 Módosítva: 2017-01-03 20:20:57
144

Már óvodásként megtanuljuk, hogy a ronda hernyókból lesznek a gyönyörű pillangók. Persze a kirakós fajátékok és a mesekönyvek kihagynak egy-két részletet, például azt, hogy az egész sztori a petével kezdődik, abból fejlődnek ki a hernyók, amelyek aztán egy falánk ámokfutás során egyre nagyobbra és nagyobbra nőnek, mígnem a végén bebábozódnak.

A mesék itt megint ugranak egyet az időben, és rögtön a lepke előbújásával folytatódnak.

Hogyan változik át a hernyó lepkévé?
Tovább

Nem jó ötlet a húst megmosni

január 2., 07:00 Módosítva: 2017-01-03 08:52:35
2201

Tegyük fel, hogy húst akar sütni; hogyan áll neki? Kiveszi a nyers húst a hűtőből, kicsomagolja, és mielőtt nekiállna bárminek is, alaposan megmossa. És a szakértők egybehangzó véleménye szerint itt követi el az első hibát. A húst ugyanis nem kell, sőt, nem is szabad megmosni elkészítés előtt, csak rosszat teszünk vele saját magunknak. Akkor is, ha ez így elsőre nagyjából annyira hangzik higiénikusan, mintha a WC-használat utáni kézmosásról próbálnánk lebeszélni.

Tovább

Miért eszünk lencsét újévkor?

január 1., 07:35 Módosítva: 2017-01-01 14:51:57
413

Újévhez annyira hozzátartozik a malac és a lencse, mint a karácsonyhoz a bejgli és a halászlé vagy húsvéthoz a sonka és a tojás. De mi köze a malacnak a szerencséhez, a lencsének a gazdagsághoz és más országokban mivel próbálják jobbá tenni az új évet? 

Tovább

Kiribatin egyszer elmaradt a szilveszter

2016. december 31., 07:40 Módosítva: 2017-01-01 07:49:32
105

Amikor kitalálták a Földet körbeölelő időzónák rendszerét, a kiindulópont nem tisztán hagyománytiszteletből, de gyakorlatias okokból is esett a londoni Greenwich Királyi Obszervatóriumra. A nullkörrel pont szemben, a Föld túlsó oldalán levő dátumválasztó vonal ugyanis így éppen a Csendes-óceán kellős közepére esett, ahol a lehető legkevesebb embernek okoz kellemetlenséget, hogy egy lépésen belül van a ma és a holnap.

Persze a “lehető legkevesebb” nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne szívjon senki emiatt.

Tovább

Az atomrobbantás, aminek máig nincs gazdája

2016. december 30., 07:04 Módosítva: 2016-12-31 07:48:39
690

1979. szeptember 22-én, helyi idő szerint hajnali háromkor az amerikai Vela 6911 műhold műszerei jellegzetes jelet fogtak az Atlanti-óceán déli részéről, valahol Dél-Afrika és az Antarktisz között félúton. A jel pontosan olyan volt, mintha egy 2-4 kilotonnás atombombát robbantott volna fel valaki (összehasonlításként: a Hirosimát romba döntő Little Boy 15 kilotonnás volt). A Vela rendszert pont erre tervezték: az 1963-as atomcsendegyezmény betartásának ellenőrzésére építették, ami betiltotta a kísérleti atomrobbantásokat víz alatt, a légkörben és a világűrben.

A Vela-műholdak 41 atomrobbantást észleltek az ominózus atlanti-óceáni eset előtt, és sosem tévedtek; a jel pedig most is pontosan ugyanolyan volt. Ilyen erős és gyors, impulzusszerű villanássorozatot kizárólag nukleáris robbanás tud létrehozni. A Puerto Rico-i Arecibo obszervatórium másodpercekkel a Vela által fogott jel után szokatlan zavart észlelt az ionoszférában; az amerikai haditengerészet SOSUS szonárrendszere pedig ugyanebben az időben vett egy erős, tompa puffanásszerű hangot a térségben.

Kísérleti atomrobbantás az USA területén.
Kísérleti atomrobbantás az USA területén.
Fotó: U.S. Department of Defense

Minden jel arra utalt, hogy valaki megsértette az atomcsend-egyezményt, és természetesen egyetlen ország sem vállalta magára a dolgot. A furcsaságok pedig csak ekkor kezdődtek.

Tovább

A Google Földdel fedezték fel a leghosszabb természetes hidat

2016. december 29., 07:04 Módosítva: 2016-12-30 07:29:44
461

Kína déli részén, a Vietnammal határos Kuanghszi tartományban található a Tündérhíd nevű természetes boltív, melyet a karsztvidéken kanyargó Buliu folyó vájt bele mészkőbe. 

Tovább

Senki sem halott, amíg nem meleg és halott

2016. december 28., 07:06 Módosítva: 2016-12-29 00:44:31
429

Skandináviában kialakult az a szokás az orvosok körében, hogy senkit sem nyilvánítanak halottnak, amíg nem testmeleg és halott, mert több esetben is bebizonyosodott, hogy a különösen szélsőséges hipotermiából, vagyis a szervezet fokozott kihűléséből is fel lehet épülni.

Az egyik leghíresebb ilyen eset 1999. május 20-án történt a svéd Anna Elisabeth Johansson Bågenholmmal, aki egy síbalesetben 80 percre jeges vízbe került, és a 13,7 Celsius-fokra lehűlt testével felállította a legalacsonyabb testhőmérséklettel életben maradás akkori világrekordját. (Ezt 2010 karácsonyán megdöntötte az akkor hétéves, szintén svéd Stella, 13 Celsius-fokkal.)

Tovább

Sószűrő van a pingvinek szemgödrében

2016. december 27., 06:53 Módosítva: 2016-12-27 13:08:34
194

A sósvízi élet rossz hatással van az állatok egészségére, ezért az evolúció speciális sószűrő mirigyekkel látta el a tengerek közelében élő fajokat, köztük a pingvineket is, hogy édesvíz nélkül is életben tudjanak maradni. Ezek a mirigyek a veséhez hasonlóan működnek, de annál sokkal hatékonyabban szűrik ki a nátrium-kloridot.

Tovább

Három napra volt a csődtől a Tesla és a SpaceX

2016. december 26., 09:05 Módosítva: 2017-01-20 08:58:45
299

Elon Musk áll a világ néhány legmenőbb cége mögött, ő alapította és/vagy vezeti az online vásárlást átalakító Paypalt, az elektromos autóipart beindító Teslát, a magánűripar kiépítésében jelentős részt vállaló SpaceX-et, valamit az amerikai fogyaszókat napenergiával ellátó Solar City vállalatokat. Néha azonban elég bátornak kellett lennie ahhoz, hogy a cégei életben maradjanak.

Tovább

Japánban karácsonyi sütinek hívják a szingli nőket

2016. december 25., 08:27 Módosítva: 2016-12-26 16:05:58
540

A japán lakosság alig egy százaléka keresztény, de karácsonykor a szigetországot is ellepik a karácsonyi jelképek. Bár az utcákon mindenfelé látni piros Mikulás-sapkákat, ennél sokkal fontosabb ünnepi kellék náluk a karácsonyi torta.

Ennek a tejszínhabbal beborított és eperrel díszített édességnek igen kevés köze van Jézushoz és a kereszténységhez, sokkal inkább a gazdagságot szimbolizálja, és a második világháború utáni időszakra vezethető vissza az elterjedése.

Tovább

Norvégiában decemberben csak fele adót fizetnek, hogy legyen pénz ajándékra

2016. december 24., 06:43 Módosítva: 2016-12-25 09:50:26
5977

Norvégiában brutálisan magasak az adók, és iszonyú magasak az árak – mégis a világ leggazdagabb országai között szokás számon tartani, ami páratlanul magas életszínvonalat biztosít a polgárainak. Hogy ezt hogy csinálják, azt sokan próbálják megérteni, és mi most nem is fogjuk elmagyarázni, csak az adóhatóságuk zseniális trükkjét mutatjuk be:

Norvégiában decemberben csak fele jövedelemadót kell fizetni. Júniusban meg semmit.

Aminek az az oka, hogy így az embereknek több pénzük marad karácsonykor ajándékot vásárolni, nyáron meg nyaralni, ettől boldogak lesznek, a boldog állampolgárok pedig boldog és gazdag országot csinálnak.

Túl szépen hangzik, igaz?

Tovább

Meglepően régiek az első útlevelek

2016. december 23., 07:05 Módosítva: 2016-12-23 14:21:10
115

Azt gondolnánk, hogy néhány száz évvel ezelőtt, amikor még nem volt még szervezett közlekedés, és a határokat sem ellenőrizték olyan szigorúan, mint manapság, nem is voltak útlevelek. De az útlevél egy meglepően ősi találmány, még a Bibliában is említik.

Régi mongol útlevél
Régi mongol útlevél
Fotó: MET
Tovább

Hogyan hat a zene az agyunkra?

2016. december 22., 07:17 Módosítva: 2016-12-22 16:44:54
774

A zene jutalomfalat az agynak, és úgy hat rá, mint a szex vagy a drogok; nem csoda, hogy a hangulatunkat is nagy mértékben befolyásolja.

Bár tudományos magyarázatokból (vagyis inkább spekulációkból) bőségesen akad, valójában nem tudjuk pontosan, hogy az egyes zenei stílusok hogyan hatnak az agyunkra és a kedélyállapotunkra. Több tanulmány is készült a témában, de csak annyi tűnik biztosnak, hogy a kognitív funkciók, a korábbi zenei tapasztalatok és a pillanatnyi hangulatunk is befolyásolhatják a zene által kiváltott hatást.

De milyen hatása van a különböző stílusoknak?

Tovább