Szavazzon a legrondább növényre!

Magával a növénnyel semmi baj, 30 méter magasra növő, átlagos külsejű, örökzöld fa Borneóból. További fajok nőnek Indonéziában, Malajziában és Brunieiben. Hanem a termése! A durián leginkább hatalmas, tüskés ufótojásra hasonlít, és Délkelet-Ázsiában a gyümölcsök királyaként ismeretes, ehhez képest például a Szingapúri gyorsvasútról és középületekből a dohányzás, a gyúlékony anyagok és az étel-ital mellett külön ki van tiltva. Az ok a durián penetráns szaga, amit még a növény rajongói is a legváltozatosabb hasonlatokkal illetnek: van aki szerint egyszerű szennyvízszag, mások szerint az állott hányás szaga, de Anthony Bourdain sztárszakács szerint duriánt enni olyan, mintha az ember a halott nagyanyjával csókolózna. A felelős állítólag a záptojásszagú kén-hidrogén (H₂S).

"Gyönyörű és értékes faj" - írják róla hazai rajongói, de ezzel azért lehet vitatkozni. A Darlingtonia rovarevő növény, közkeletű nevét arról kapta, hogy bizonyos szögből támadó kobrára hasonlít, egyik levele meg mintha a kígyó kinyújtott nyelve lenne. Az Észak-Kaliforniában és Oregonban honos kobraliliom a legtöbb húsevő növényhez hasonlóan táplálékkiegészítőként fogyaszt rovarokat, így szerzi be az élőhelyén nem fellelhető nitrogént. Ez a növény nemcsak ronda, hanem gonosz is: mihelyt a szerencsétlen rovarok besétáltak a csapdába, az igazi kijáratot elrejti, viszont egy csomó áttetsző álkijáratot kínál fel nekik. Az áldozat egy idő után belefárad a hiábavaló menekülési kísérletekben, és vesztébe hullik, ahol a kobraliliommal szimbiózisban élő baktériumok megemésztik.

Nem múlhat el szavazás magyar versenyző nélkül, és bár a burgonya néven is ismert Solanum tuberosum épp annyira magyar, mint többi nemzeti növényünk, a paprika, a paradicsom vagy a kukorica, legalább itthon is megterem. És ismerjük. És ronda.

Nemcsak ronda, hanem hatalmas is: a Szumátrán és Borneón megtalálható rafflézia méteres átmérőjű, több mint tízkilós virága a legnagyobb a földkerekségen (bár a fenti versenyző, a titánbuzogány virága nagyobb, de az technikailag nem egyetlen virág, hanem több virág együttese). Cserébe a raffléziának nincs megfigyelhető levele, szára vagy gyökere, szóval leginkább egy óriásgombára hasonlít, rendszertanilag viszont a legújabb kutatások oda jutottak, hogy ő is a kutyatejfélékhez tartozik, mint korábban említett tövises rokona. A hímnős, vagyis bibével és porzóval egyaránt felszerelt rafflézia sötétvörös, kocsonyás belseje rothadó hús szagát árasztja magából, ez vonzza a beporzását végző legyeket. Látni ritkán lehet, mert a rafflézia bimbója másfél év alatt fejlődik ki, aztán kilenc hónap, mire szirmot bont, de 24 óra alatt el is hervad a virág.

A fickós magyar név ne tévesszen meg senkit, a virág hivatalos latin neve azt jelenti, hogy "hatalmas, alaktalan pénisz", és a növény ennek megfelelően is néz ki. A titánbuzogány valóban hatalmas, virágrésze akár három méteresre is megnő, mindehhez rettenetesen büdös. Szaga leginkább a rothadó emberi húséhoz hasonlítható, ezért is hívják a szumátrai esőerdőkben őshonos növényt indonéz nyelven bunga bangkainak, vagyis hullavirágnak. A virág közkeletű angol neve, a Titan arum (óriáskontyvirág) a neves természetfilmestől, David Attenborough-tól származik, aki úgy érezte, hogy egy BBC-sorozatban nem venné ki jól magát, ha amorf falloszként emlegetné a növényt.

Mi lehetne borzasztóbb egy növénynél, amelyiknek már a latin neve is azt jelenti, hogy borzasztó? Az Euphorbia horrida a kutyatejfélék népes családjába tartozik még legalább 5000 növénnyel együtt, bár az árokparton növő kutyatejre egyáltalán nem hasonlít. Sokkal inkább hasonlít kaktuszra, de ez megtévesztő, mert az Euphorbia horrida rendszertanilag nem kaktusz, viszont szukkulens, vagyis pozsgás, és jól tűri a szárazságot. Ettől még ronda, mint a bűn, úgyhogy ha van egy kis szépérzéke, szavazzon rá!

lyen növény márpedig nincs. Ha mégis van, akkor Namíbiában, Angolában és a Kalahári-sivatagban nő, és olyan különleges, hogy saját nemzetsége, családja és rendje van, ahová senki más nem tartozik, csak ő. A botanikusok élő fosszíliának tartják, ami azt jelenti, hogy hasonló sajátosságokat egyetlen élő növény sem mutat, csak már kihalt, leletként vizsgálható fajok. A velvicsia tehát a nagy túlélő, ami több kipusztuláshullámon is sikeresen átjutott. Se nem fa, se nem bokor, se nem lágyszárú, és mint azt felfedezője és névadója, az osztrák Frederick Welwitsch találóan megjegyezte, pont úgy néz ki, mint egy szeméthalom. A bennszülöttek viszont odzsitumbának nevezik, ami azt jelenti, hogy nagyúr. De annak elég ronda.

Igen, tudjuk, hogy a gomba hivatalosan nem növény, de mégiscsak eukarióta organizmus, és ezzel az eggyel kénytelenek vagyunk kivételt tenni, olyan undorító. A finomkodó magyar elnevezés itt sem árul el sokat a valóságról az aseroe ógörög szóösszetétel ugyanis szó szerint azt jelenti, hogy "undorító lé", ami sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a tintahal-metafora. Az Ausztráliában őshonos Aseroe nevét arról kapta, hogy kifejezetten büdös, ragacsos levet bocsát ki, amivel egyes vélekedések szerint a fekáliát, mások szerint az állatok nyílt sebeit igyekszik utánozni. Szaga megfigyelők szerint valahol a rothadó húsé és a rothadó fogaké között van. A célját mindenesetre eléri, a lére jön a légy, és továbbviszi a spórát.