Bertalan
10 °C
28 °C

Kép egy hihetetlen kozmikus karambolról

2009.04.21. 17:54
Csillagászoknak sikerült a Chandra röntgentávcső és a Hubble felvételeiből összeállított képpel egy óriási intergalaktikus ütközés, négy különálló galaxishalmaz milliárd év alatt lezajló találkozásának egy pillanatát dokumentálniuk.

A MACSJ0717.5+3745 katalógusjelű objektum négy különálló galaxishalmaz, melyek éppen – már ha lehet ilyet mondani egy milliárd évekig tartó folyamatról – ütköznek egymással. A képet a Chandra műhold röntgenfelvételének és az adott területről a Hubble által készített optikai felvételnek a számítógépes kombinációjával készítették. A röntgenréteg színei a galaxishalmazokban található forró gáz hőmérsékleteloszlását kódolják. A leghidegebb tartományok vörös-bíbor színűek, a legforróbbak kékek, míg a köztes hőmérsékletűek bíbor színűek – írja a hirek.csillagaszat.hu.

A halmazok közti ütközéseket egy galaxisokból, gázból és sötét anyagból álló, 13 millió fényév hosszúságú elnyúlt áramlás (filamentum) okozza, aminek anyaga beömlik a MACSJ0717.5+3745 egyébként is zsúfolt területére. A galaxishalmazok találkozásakor a bennük lévő forró intergalaktikus gáz a kölcsönhatás következtében jobban lelassul, mint a galaxisokban összpontosuló anyag, ami így megelőzi a gázt. Emiatt az egyes halmazok mozgásirányának és sebességének látóirányra merőleges komponensei megbecsülhetők a forró gáz és a galaxisok eloszlási csúcsai közti eltolódásból. A hawaii Keck teleszkópokkal nyert adatok alapján a halmazok látóirányú sebességkomponenseit is meghatározták, így lehetővé vált a MACSJ0717.5+3745 geometriájának és dinamikájának háromdimenziós felrajzolása.

A MACSJ0717.5+3745 kompozit (röntgen és optikai) képe. A négy galaxishalmazt (A, B, C és D) körök jelölik. A sárga nyilak a három leggyorsabb halmaz mozgásának irányát mutatják, a nyilak nagysága arányos a látóirányra merőleges sebességkomponenssel. Az ütközéseket okozó anyagáram végének helyét a zöld nyíl jelzi. [Röntgen: NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai; Optikai: NASA/STScI/IfA/C. Ma és tsai]
A MACSJ0717.5+3745 kompozit (röntgen és optikai) képe. A négy galaxishalmazt (A, B, C és D) körök jelölik. A sárga nyilak a három leggyorsabb halmaz mozgásának irányát mutatják, a nyilak nagysága arányos a látóirányra merőleges sebességkomponenssel. Az ütközéseket okozó anyagáram végének helyét a zöld nyíl jelzi. [Röntgen: NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai; Optikai: NASA/STScI/IfA/C. Ma és tsai]

A D jelű halmaztól balra lefele látható hidegebb gáz vélhetőleg az ütközés előtti fázisból maradt vissza. Az A jelű halmaz valószínűleg már visszafelé mozog, miután egyszer már áthatolt az egész konglomerátumon. Mindkettő a filamentumból származhat. A B halmaz látóirányú sebessége sokkal nagyobb a többi halmazénál, az ő eredete tisztázatlan. Elképzelhető, hogy a nagy filamentum külső széle mentén zuhant be, ami pályájának elgörbülését okozta, de az is lehet, hogy egy másik, kisebb filamentum irányította a mozgását. A C jelű lehet a főhalmaz magja, mivel ez esetben a legkisebb a távolság a gáz és a galaxisok eloszlási csúcsai között, illetve az ő mozgása közelíti legjobban a MACSJ0717.5+3745 mint egész mozgását. A C bal széle és a D jobb széle közötti tartományra kiterjedő forró gáz fűtéséért a filamentumból a főhalmazba áramló jelentős mennyiségű gáz lehet a felelős.

A MACSJ0717.5+3745 tágabb környezetének röntgenképén jól látszik a galaxishalmazok ütközését kiváltó elnyúlt áramlás (filamentum) is. A fehér négyzet a Chandra/HST kompozit kép által átfogott területet jelöli. [NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai]
A MACSJ0717.5+3745 tágabb környezetének röntgenképén jól látszik a galaxishalmazok ütközését kiváltó elnyúlt áramlás (filamentum) is. A fehér négyzet a Chandra/HST kompozit kép által átfogott területet jelöli. [NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai]

A MACSJ0717.5+3745 távolsága 5,4 milliárd fényév, a legösszetettebb galaxishalmazok egyike. Más, jól ismert ütköző halmazok (például Lövedék-halmaz, MACSJ0025.4-1222) esetében csak két galaxishalmaz vesz részt a kölcsönhatásban és a geometriájuk is jóval egyszerűbb. Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.