Veszélyes küldetésre indul az Atlantis
További Űrkutatás cikkek
Magyar idő szerint hétfő este 20 óra 1 perckor startol az Atlantis űrsikló a floridai Kennedy Űrközpontból. Az űrrepülőgép hétfős legénysége az STS-125 kódjelű küldetés során a Hubble űrteleszkópon fog javítási munkálatokat végezni, a csillagászok reményei szerint a misszió a következő 5-6 évre biztosítja az űrtávcső zavartalan működését. Az amerikai űrhivatal, a NASA előrejelzése szerint az időjárási viszonyok kedvezőek, 90 százalékos valószínűséggel fog megtörténni a start a tervezett időben.
A NASA eddig négy szervizküldetést indított a Hubble-höz, a legutóbbit 2002-ben, tehát az űrteleszkópot hét éve nem látta szakértő szerelő. Sokkal korábbra tervezték a küldetést, de a Columbia űrsikló 2003-as tragédiája után a NASA akkori igazgatója, Sean O’Keefe bizonytalan időre elhalasztotta a küldetést. Ezt a döntést utódja, Mike Griffin vizsgálta felül, ezután az űrhivatal szakemberei másfél évig tartó kockázatelemzésbe kezdtek, végül arra jutottak, hogy bár a küldetés kockázatos, teljesíthető. Ezután is többször el kellett halasztani az Atlantis startját, hol a Hubble újabb meghibásodása, hol az időjárás miatt.
Kockázatos küldetés
Az STS-125 azért veszélyesebb, mint egy a Nemzetközi Űrállomáshoz indított misszió, mert nagy baj esetén a legénység nem tudja sehol meghúzni magát a mentőakcióig. Ha az Atlantis annyira meghibásodik, hogy nem tud visszatérni, az űrhajósok nem tudnak bemenekülni az ISS-re. Ezért egy másik űrsikló, az Endeavour felkészítve várja, hogy krízishelyzet esetén a legénység megmentésére induljon. Griffin szerint a küldetés így nem sokkal veszélyesebb egy ISS-missziónál, de a napokban több lap is feltette a kérdést, hogy érdemes-e megmenteni a 19 éves távcsövet, aminek utódja, a James Webb űrteleszkóp néhány év múlva, a tervek szerint 2013-ban áll Föld körüli pályára.
A válasz a csillagászok szerint egyértelmű igen, a Hubble űrteleszkóp ugyanis most igen rossz állapotban van. Az eszközt a Discovery űrsikló vitte fel az űrbe 1990-ben, de ekkor még problémák voltak a működésével: egy, a főtükör csiszolásában és ellenőrzésében elkövetett hiba miatt berendezés nem készített megfelelő képeket. Az ezt követően megtervezett COSTAR optikai korrekciós rendszer 1993. decemberi beszerelése sikeresen orvosolta a problémát, azóta a Hubble több ezer csodálatos képpel örvendeztette meg a tudósokat. Azóta viszont az űrtávcső több fontos alkatrésze elromlott, új energiaforrásokra van szüksége, elhasználódtak a giroszkópjai és több apró elektronikai alkatrésze, a legfontosabb kamerája pedig nem működik kifogástalanul. Eddig nagyjából 10 milliárd dollárt költöttek a Hubble-re (a fejlesztési költségekkel együtt), a mostani küldetés költsége 1,1 milliárd dollár.
Az Atlantis legénysége öt űrsétán végzik el a szervizelő munkálatokat. Preston Burch, a Hubble projektmenedzsere szerint a mostani küldetés után szinte teljesen kicserélődik az űrtávcső az 1990-es állapothoz képest. A legénység egy új nagylátószögű kamerát is szerel a Hubble-re, amellyel a világegyetem nagyon távoli objektumait is észlelni lehet, olyanokat is, amelyek az univerzum keletkezése után alig 500 millió évvel keletkeztek. A Hubble eddigi képei ezen az oldalon tekinthetők meg.