Képek a csúcsformában levő Hubble-től
További Űrkutatás cikkek
A Hubble űrteleszkóp új képeiből tett közzé néhány kivételes szépségű felvételt a műszert felügyelő baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI). A képek fényes bizonyítékai annak, hogy nem volt hiábavaló az Atlantis májusi szervizküldetése, amelynek során nagygenerált hajtottak végre az űrteleszkópon.
A felvételeken többek között látható az Abell 370 galaxishalmaz, ami ötmilliárd fényévre van a Földtől. A halmaz gravitációja eltorzítja a még távolabbi galaxisok fényét, ezt nevezik gravitációs lencsehatásnak. Erre a lencsehatásra szép példa látható egy másik képen: egy tőlünk tízmilliárd fényévnyire levő spirálgalaxis fénye elnyújtott, sárkányforma alakzatot hozott létre.
A képek szerdai bemutatása után a világ csillagászai osztatlan ujjongásban törtek ki. „A Hubble visszatért, és új távlatokat nyitott az univerzum kutatásában” – nyilatkozta Heidi Hammel, a STScI egyik vezető kutatója. „A szervizküldetések kimenetele mindig bizonytalan, sok hiba becsúszhat akár az űrhajósok, akár a tervezőmérnökök részéről. De a Hubble szervize remekül sikerült” – örvendezett Paul Murdin, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa.
Szép karrier
A májusi szervizküldetés során az Atlantis legénysége öt űrsétát hajtott végre. Lecserélték a Hubble főkameráját egy új, jobb érzékenységű műszerre, a Wide Field Camera 3-ra. A kamera messzebbre lát, mint bármelyik korábbi hasonló eszköz, az univerzum első csillagainak a fényét is megpillanthatja, ezen kívül a sötét anyag és a sötét energia nyomai után is lehet kutatni vele. A kamera mellett egy szuperérzékeny spektográfot is szereltek az űrhajósok a műszerre, és kicserélték az elhasználódott régi elemeket és giroszkópot.
A NASA eddig öt szervizküldetést indított a Hubble-höz, és bár az űrteleszkóp most csúcsformában van, a májusi volt az utolsó mentőakció. Az Atlantis legénysége ugyanis azokat a dokkológyűrűket is felszerelte a teleszkópra, amikre majd 2020 körül rácsatlakozik az a robotszonda, ami majd meglöki a Föld légköre felé a Hubble-t, hogy az eszköz ott becsapódva megsemmisüljön. Addig azonban még szép hattyúdalt várhatunk tőle, az eszköz a szakértők szerint legalább 2014-ig működni fog. Nagyjából ekkor fogják fellőni utódját, a James Webb űrteleszkópot.
A Hubble-t a Discovery űrsikló vitte fel az űrbe 1990-ben, de ekkor még problémák voltak a működésével: egy, a főtükör csiszolásában és ellenőrzésében elkövetett hiba miatt berendezés nem készített megfelelő képeket. Az ezt követően megtervezett optikai korrekciós rendszer 1993. decemberi beszerelése sikeresen orvosolta a problémát, azóta a Hubble több ezer csodálatos képpel örvendeztette meg a tudósokat. Többek között ezen felvételek alapján sikerült meghatározni az univerzum korát (13,7 milliárd év), illetve azt, hogy a világegyetem gyorsuló ütemben tágul. A Hubble mutatta meg azt is, hogy több galaxis központjában szupernehéz fekete lyukak találhatók. A NASA eddig nagyjából 11 milliárd dollárt költött az űrteleszkópra, de a csillagászok többsége szerint minden cent megérte.