Rengeteg vízjeget talált az indiai űrhivatal szondája a Hold sarkvidékén. A kráterek mélyén, ahová a napfény sosem ér el, 600 millió tonna víz is lehet, -250 fokos jéggé fagyva.
A NASA és az indiai űrhivatal közös kísérletében a Chandrayaan-1 űrszonda radarjai óriási mennyiségű vízjeget fedeztek fel a Hold pólusainak környékén, a felszín alatt. A napfényt soha nem látó sarkvidéken összesen 40, kisebb-nagyobb kráterben mutatta ki a radar a víz nyomait, ezek átmérője 2 és 15 kilométer között mozgott.
A jégpáncél vastagságát nem tudták pontosan megmérni, de a legóvatosabb becslések szerint is több méter vastag lehet a jég. Csak ezekben a kráterekben 600 millió tonna lehet a vízjég mennyisége a NASA tudósainak számításai szerint.
A jég több ok miatt maradhatott meg a Holdnak ezen a részén. Először is ezt a területet sosem éri napfény, így a hőmérséklet -250 Celsius-fok közelébe csökken, ami hidegebb, mint a Plútó felszíne. A jég vékony, néhány tíz centiméteres holdkőzet alatt található, ami megakadályozza a párolgást, és csökkenti az esélyét, hogy reakcióba lépjen a jég a napszél részecskéivel.
A jég az eddigi adatok szerint nagyrészt tiszta vízből (és kisebb részben HO-molekulákból) áll, így egy esetleges később felépítendő Hold-bázis számára fontos erőforrásként szolgálhatna (igaz, a NASA Hold-programjának lefújásával ez az álom még messzebbre került, mint eddig volt).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
