Az UNESCO is aggódik az Új városközpont miatt. Nem csak az a gond, hogy mit bontanak le, de az is hogy mit építenek a helyére

2010.07.27. 13:52
12 hozzászólás

Új városközpontBevallom nem gondoltam volna, hogy ekkora hullámokat vet majd az Új városközpontnak elnevezett irodaház-hotel-közpark kombó építése. Bár általában érzékenyek vagyunk, ha hozzányúlnak a belső kerületek utcaképéhez, de a szomszédos Vörösmarty 1. korántsem váltott ki ekkora ellenérzést. Az meg különösen meglepő számomra, hogy sokan védelmükbe veszik az egykori a Chemolimpex székházat, vagyis a mai OTP-központot, miközben a legtöbb második világháború után emelt épülettel szemben általában fanyalogni szokott a közvélemény.

Itt persze nem csak a közről van szó, hanem a szakmáról is, akik most meglepő módon egy oldalon állnak. Az építészek egymást követő tiltakozásai, ellenző publicisztikái után, most az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye) adott ki nyilatkozatot. A terjedelmes levél lényege:

 

„Az érintett területen csak olyan beavatkozás fogadható el, amely

  • megőrzi a város településszerkezetét és minden építészeti, építészettörténeti és kultúrtörténeti értékét,

  • a javasolt építészeti megoldások (program, formavilág, anyaghasználat, stb.) a meglévő beépítési rend ritmusához, léptékéhez igazodnak, mintegy annak kortárs megfogalmazású folytatásaként;

  • tiszteletben tartja, kimagasló értékének megfelelő módon megőrzi, és rangjának megfelelően illeszti a programba Gulyás Zoltán Ybl díjas építész épületét (egykor a Chemolimpex székháza, később banképület), amely a magyar építészettörténet modern fejezetének korszakalkotó létesítménye, valamint a volt Fischer-áruház 1910-ben épült épületét, továbbá

  • tartózkodik attól, hogy idegen városképi elemekkel változtassa meg a pesti belváros identitását, azaz például nem épít új szintet a városra - különös tekintettel annak a Gellérthegyi felőli megjelenésére – világörökségi látvány!

 

Ez egyébként szépen rímel Krisztián Urbanistának küldött levelével, aki azt hiányolta, miért csak a lerombolandó épületekkel foglalkozik mindenki, miért nem az újjal:

 

Hetek óta kísérem figyelemmel a tervezett Bécsi utcai Forster/Csipak-féle beépítés fejleményeit és hol felháborodok hol értetlenkedem.

Felháborodok a tervezett buldózeres „városfejlesztésen”, ami műemlék épületeken és az évszázados városi szöveten gázol át az önös befektetői érdeket tartva csupán szem előtt.

És értetlenkedem, hogy valóban szükség van erre az épületre, főként ilyen formában és még inkább főként ezen a helyen?!

 

Több állásfoglalás és vélemény született az elmúlt hetekben amióta a tervek napvilágot láttak, de ezek mind „csak” a bontások ellen tiltakoznak, miközben véleményem szerint a bajok gyökere nem ez hanem az, hogy egy újabb bevásárló/iroda/szálloda komplexum települ a város szívére ezzel megfojtva azt!

Felteszem a kérdést;

 

1.) készült e hatástanulmány, hogy mekkora forgalomnövekedés várható?

Egy ekkora épületkomplexum (44.000 m2 üzlet, iroda, szálloda; 320 férőhelyes mélygarázs) hatalmas autóforgalmat - látogató és kiszolgálóforgalmat - generál; és itt megjegyezném, hogy épp az idén készült el a forgalom csillapított „Főutca”, valahogy nem érzem az összhangot! A mélygarázs lehajtó a tervek szerint a Szervita térre kerül, vagyis ennyit a Szervita térről és ennyit a forgalomcsillapításról…

 

2.) Vajon véletlen az, hogy nem készült látványterv az új városközpontról sem a Vörösmarty térről, sem a Deák Ferenc utcából - mai divatos nevén Fashion streetről -, sem a Szervita/Kristóf tér irányából. Szerintem mindez nem véletlen, hiszen a beépítés mértéke „kissé” túllő, túlnő a célon: a homlokzat hossza több mint 400m! a felszín alatt -3 emelet, a felszín felett: +14 emelet!! miközben a szomszédos épületek magassága 6-8 emelet (a mai szint magassággal számítva). Látványterv nélkül is elképzelhetjük tehát a 6 emelettel a meglévő épületek fölé tornyosuló üvegfalat, kiegészítve természetesen a városszerte elterjedt „csinos” kéménymagasításokkal.

 

3.) És mint írtam „Új városközpont”, hiszen a projekt hivatalos neve: BELVÁROS ÚJ VÁROSKÖZPONT

Új városközpont a meglévőtől egy sarokra?

Mégis minek? Van már egy, az elmúlt néhány száz év folyamán organikusan fejlődött városközpontja Budapestnek! Vagyis csak volt, hiszen az új oltárán beáldozzuk a régit és csupán az Új előszobájává degradáljuk a Vörösmarty teret.

Amúgy mintha kicsit deja’vu érzésem lenne; mintha a Westend City Center bevásárló/iroda/szállodaközpont projektje ismétlődne meg.

Az tönkretette a Nagykörutat és a Rákóczi utat (a többi bevásárlóközponttal együtt) ez most majd elnépteleníti az új Főutca és a Váci utca üzleteit…

 

Azt hiszem nincs több kérdésem.

 

Szerintem ugyan az – az általam továbbra is nagyon kedvelt – Új főutcának nem jelent konkurenciát az Új városközpont, de az embernek olyan érzése támad, mintha az előbbit csak az utóbbi kedvéért/bevezetéseként/beetetéseként hozták volna létre...