Friss kommentek

Miért ilyen lepukkant Bel-Buda első számú körútja?

tegnap, 17:43 Módosítva: 2016-09-30 08:54:07
237
33 hozzászólás

Ha a Baross utca a kárpitosok utcája volt egykor, a Bajcsy meg brit átok sújtotta hely, akkor a Margit körút az ingatlanügynökségek Mekkája: rendkívüli sűrűséget mutat itt az ingatlanirodák aránya. A legendás presszók közül tartja magát (vagy legalábbis a nevét) a Rózsadomb és Mokka, próbál túlélni a Bem és az Átrium mozi, de többségben vannak a pár évente bérlőt cserélő üzletek. De ráfoghatjuk-e ezt is a közeli plázára?

33 hozzászólás Tovább

Budapest leggyönyörűbb irodaépülete a piacon

tegnap, 10:32 Módosítva: 2016-09-29 23:06:13
910
6 hozzászólás

A Városligeti fasor elvileg két kerületet választ el, de valójában tökéletes egységet alkot a két oldala a Diplomatanegyednek nevezett villanegyed szélén. Egy időben úgy volt, hogy ez lesz majd a fő sugárút a Liget felé, ami aztán végül az Andrássy lett. Mindenesetre végigépült gyönyörű villákkal, mindenféle stílusban, a klasszicistától a romantikuson át leginkább a szecessziósig. Ez utóbbi stílusból egész bemutatót lehet tartani a környéken Árkay Aladár református templomától Vidor Emil villáin keresztül a nevezetes Révész-Kollár építészpáros egykori tervezőirodájáig. 

Ám a legszebb közülük   mai állapotában mindenképp   a Körössy-villa, amit Kőrössy Albert Kálmán tervezett saját magának. Ezt a házat hirdetik most irodaházként, ráadásul csomagban egy másik nagyon izgalmas épülettel.

6 hozzászólás Tovább

Egy pesti lakás áráért vehetünk egy nemesi birtokot kastéllyal

szeptember 28., 11:35 Módosítva: 2016-09-29 08:57:08
996
9 hozzászólás
A kúria az I. világháború előtt. A jelenlegi állapot fotóiért kattints a képre!
A kúria az I. világháború előtt. A jelenlegi állapot fotóiért kattints a képre!
Fotó: Borovszky Samu / Arcanum

Akinek van 270 milliója, az egész helyre kastélyt vehet magának, ráadásul Szombathely belterületén, mint arról nem is olyan rég írtunk. Most pár kilométerre onnan, közvetlenül az osztrák határ mellett, a pár száz lelkes Bucsuban hirdetnek egy eladó kastélyt. Több mint 1000 négyzetméteres és tartozik hozzá 4,5 ezer négyzetméter kert (a hirdetés szerint természetesen ősfás, a képek szerint ha nem is matuzsálemek, de egész nagy fák azért vannak). A birtok azonban nem ér itt véget, még 9 ezer négyzetméter gyep, meg 2 ezernyi agyagbánya is jár mellé. Na meg egy kis tó, egy irodaépület, "raktárak, falazott árnyékszék, sertésólak, kutyaólak, szeméttároló". Az egész 34 millió forint, egy pesti lakás ára.

Igaz, nagyon ramaty állapotban van szegény kastélynak nevezett kúria, elkeserítő végigpörgeti a galéria képeit. Nem tudom, hogy megéri-e megvenni (másfél éve még 75 milliót kértek érte), de az épület nekünk nem is az ára miatt izgalmas. Hanem a története miatt.

9 hozzászólás Tovább

40-es években lakótelepet terveztek a mai bulinegyed helyére

szeptember 23., 11:46 Módosítva: 2016-09-23 20:39:43
123
29 hozzászólás
A tervezett szellős beépítés a Király utca felől nézve. Jobbra a Rumbach Sebestyén utca, hátul a négy emeletes ház a Wesselényi és a(z itt már nem igazán létező) Dob utca között húzódik. Balra fenn a két L alakú épület a Klauzál teret fogja közre
A tervezett szellős beépítés a Király utca felől nézve. Jobbra a Rumbach Sebestyén utca, hátul a négy emeletes ház a Wesselényi és a(z itt már nem igazán létező) Dob utca között húzódik. Balra fenn a két L alakú épület a Klauzál teret fogja közre
Fotó: Tér és Forma / Arcanum.hu

Ha ránézünk a fenti képre, aligha jut eszünkbe róla a bulinegyed, Belső- Erzsébetvárosban. Pedig akár így is kinézhetne ma az egykori Zsidónegyed szíve, ha megvalósul az a rendezési terv, mely 1946-ban jelent meg a Tér és Forma folyóiratban. Ha belegondolunk, hogy a szocreál lakótelepek is csak egy évtizeddel később jelentek meg, a panelek meg negyed századdal később, akkor nagyon hipermodernnek tűnik az egész. Mintha ott folytatnák a futurisztikus terveket, ahol a háború előtt abbahagyták. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a cikk szerzője az a Fischer József, aki már a harmincas években is ilyen menő épületeket tervezett.

Mielőtt mindenki a szívéhez kapna, szögezzük le: ez minden jó, amit elmondhatunk a tervről, mert amúgy áldhatjuk a sorsot, hogy nem lett belőle semmi és nem verték szét totálisan a városszövetet a főváros közepén. Igaz, az akkori viszonyokat figyelembe véve elég sok jogos érvet sorol fel a szerző az új terv mellett.

29 hozzászólás Tovább

Királyok parádéztak rajta egykor, ma tele van bezárt üzlettel

szeptember 22., 13:14 Módosítva: 2016-09-23 17:56:05
506
17 hozzászólás

Nemrég a józsefvárosi csirkekorzó sorsát sirattuk, most márványasztalos nagykávéházak, vaspályán robogó villamosok, családi ezüst mellé dukáló legfinomabb porcelánkészletek nyomában jártunk. De dámák, zsurnaliszták és bankfiúk helyett kisebb-nagyobb ázsiai és magyar éttermek sorát, nagy forgalmú utat és üres üzleteket találtunk Terézváros és Lipótváros határán, a Bajcsy-Zsilinszky Endre úton. Lehet, hogy minden máshogy alakul, ha a walesi herceg annak idején betér Schön bácsihoz, és nem áll ellen a nemzeti hölgybanda bájainak?

17 hozzászólás Tovább

A szocreál él és virul a Hűvösvölgyi úton

szeptember 17., 10:03 Módosítva: 2016-09-17 18:20:07
475
5 hozzászólás

Az 50-es években, amikor a Hűvösvölgyi út még Vöröshadsereg út volt, akkor épült a Pannónia Filmstúdió Szinkronműterme, de a szinkronizálás története jóval korábbra nyúlik vissza. Nem járt egyből II. kerületi épület a szakmának, lassanként került a közönség elé egyre több és több magyarul beszélő idegennyelvű film, és született meg egy nagyobb stúdió iránti igény. 1935 júliusában fogadták el a szinkronizálásról szóló törvényjavaslatot, nem volt akadálya, hogy beinduljon a magyar szinkron aranykora. Az 1936-os Filmművészeti évkönyv a következőképpen írt a témáról: "A törvényhozás mindkét háza hosszas vita után egyhangúlag fogadta el a szinkronizálásról szóló törvényjavaslatot, és ennek eredményeképpen az ősz folyamán teljesen kiépült nálunk a szinkronizálás lehetősége. [...]

Íme, a magyar szónak nemcsak a hazai filmgyártás lett a terjesztője, és az egyik legjobb művelője,

hanem olasz mintára – hacsak kis százalékban is  a szinkronizálás is, amelynek segítségével talán a következő esztendőben az idegennyelvű filmek is magyarul szólalnak majd meg a magyar mozgóképszínházak vásznain."

A szinkronizált filmek minőségéről, a nyelvhelyességről pedig 1936-tól az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság döntött. Mivel a filmgyártás a propaganda egyik legideálisabb  eszköze, érthető, hogy az állam alá tartozó szinkronstúdió építését sürgették. Egy jól felszerelt stúdióra volt szükség, ahol megfelelő minőségben lehetett a külföldi játékfilmeket  utószinkronizálni, vagy teljes rajzfilmek zenéjét felvenni.

Természetesen szocreál (mégiscsak az 50-es években járunk) épületet kapott az intézmény, amit Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervezett. A stúdió 1954-re fel is épült, 2003-ban védetté nyilvánították, a 2010 -es évekre pedig lassan, de biztosan leépült, szétázott. Nem sok remény maradt, hogy a Hűvösvölgyi úti ház egyszer megmenekül.

5 hozzászólás Tovább

Semmi pánik, nem aszfaltozzák le a Gül Babát

szeptember 16., 08:41 Módosítva: 2016-09-16 14:55:11
309
12 hozzászólás

A Gül Baba türbe és környezetének a felújításáról nem is oylan rég  írtunk, ám időközben a Facebookon riadót fújtak: a környéken dolgozók elmondása szerint a kockakőburkolat el fog tűnni, az utcát leaszfaltozzák.  Megkérdeztük a polgármesteri hivataltól mi a helyzet, mint kiderült, szerencsére erről szó sincs.

12 hozzászólás Tovább

Budapest egyik élettel teli főutcája volt

szeptember 15., 07:36 Módosítva: 2016-09-16 10:55:24
750
34 hozzászólás

Az elmúlt hónapban többször esett szó Józsefváros Körúton túli vidékéről. Térképünkön kipipálhatunk egy art deco munkáspalotát,  egy streetfood-forradalmár cukrászdát és írtunk már egy titkos alagútrendszer legendájáról is. Most jöjjön maga a kerület egykori főütőere, a kárpitosok egykori utcája, a „csirkekorzó,” vagyis a Baross utca a Körúton túl.

34 hozzászólás Tovább

Folytatódik a harc a Fény utcai ücsörgők ellen, megint tilos a falon fagyizni

szeptember 12., 16:33 Módosítva: 2016-09-15 11:39:01
294
52 hozzászólás

Még a legszövevényesebb szappanoperánál is eljön az a pont, amikor az ember úgy érzi, hogy a történet lezárult, és nem lehet belőle újabb részeket kisajtolni. Ilyen volt a Fény utcai ücsörgés ügye is, amiről több részletben számoltunk be az Indexen, és aminek csodálatos módon ma reggelre virradóan újabb része kezdődött. A sztori röviden annyi volt, hogy:

52 hozzászólás Tovább

Elpusztulhat a világhírű telefonközpont-matuzsálem

szeptember 11., 09:22 Módosítva: 2016-09-12 09:30:08
2791
62 hozzászólás

A világ utolsó, 7a1 típusú forgógépes telefonközpontja eshet áldozatául a kormányzat Várba költöztetésének. Ez a kivételes technikatörténeti emlék ugyanis gyakorlatilag elköltöztethetetlen, ha szétszedik, később aligha tudják újra összeállítani úgy, hogy eredeti állapotának megfelelően ismét működjön.

62 hozzászólás Tovább

Elképesztően sok helyen gyúrhatsz ingyen Budapesten

szeptember 9., 12:51 Módosítva: 2016-09-14 11:02:12
985
37 hozzászólás

A street workout első hallásra olyan, mint a street food: flancos új kifejezés valamire, ami már ezer éve létezik. Mert hát mi olyan nagy dolog az utcán tornázásban? A helyzet azonban egy kicsit más.

Amikor elhatároztuk, hogy végigvesszük az összes budapesti kültéri tornapályát és fitneszparkot, többszörösen is meglepődtünk. Először is, hogy milyen sok van belőlük, másodszor, hogy mennyire újak. A többségük alig egy-két éves, a Google Street View-n leginkább csak gazos telkek vagy lepukkant betonplaccok vannak a helyükön.

Aztán a közelmúltban elkezdtek szaporodni, és hirtelen rengeteg lett belőlük. De tulajdonképpen miből is lett rengeteg? Nos, felnőtt játszóterekből. Vagyis olyan kültéri helyszínekből, ahol tornázni, kondizni lehet. 

Hogy ez pontosan mit jelent, azt nehéz megfogni, hiszen ahány helyszín és ahány gyártó, annyiféle felszerelés. Az egyszerűség kedvéért két csoportra osztottuk őket.

  • Egy részükben statikus eszközök (pad, korlát, rúd, függőleges és vízszintes létra, fekvőtámaszállvány, gerenda, gyűrű, kötél stb.) vannak. Ezek a hagyományos értelemben vett street workout parkok vagy tornapályák. Tulajdonképpen ide tartozik a speciális parkour pálya is, amilyen például a Városmajorban van.
  • A másik részükben dinamikus gépek vannak, mozgó alkatrészekkel (légbenjáró, elliptikus sétáló, evezőpad, derékmozgató, mellizom-erősítők stb.), olyasmik, mint egy konditeremben – csak jóval egyszerűbb és strapabíróbb kivitelben. Ezek a kültéri kondipályák vagy fitneszparkok.

A fogalmak persze elég önkényesek, mindenki mást ért alattuk, sokan szinonimaként használják őket, ráadásul a legtöbb helyen keverve vannak telepítve a különböző típusú eszközök. Bár a neten több adatbázis is kering a budapesti helyekről, elhatároztuk, hogy elkészítjük a minden eddiginél alaposabb gyűjteményt!

37 hozzászólás Tovább

Átvert az ingatlanos, de felelős-e érte az iroda?

szeptember 6., 07:56 Módosítva: 2016-09-07 11:06:13
213
79 hozzászólás

Néhány hete keresett meg egy barátom, hogy van egy sztorija. Akart venni a Tisztviselőtelepen egy házrészt, ami ugyan romos volt, de ő szerette volna eredeti szépségében visszaállítani (vannak ilyen emberek). Annyira beleszerettek az épületbe, hogy amikor kiderült, hogy van még egy érdeklődő is, simán fölé ígértek, hogy megszerezzék.

Bár az ingatlanos egy konkrét, írásbeli vételi ajánlatra hivatkozva verte fel az ingatlan árát, utólag kiderült, hogy semmiféle ilyen ajánlat nem volt.

Ilyen sztoriból persze rengeteg van, volt már nem egy, nem kettő az Urbanistán is, de úgy tűnik a helyzet egyre komolyabb. Néhány napja már maga Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége is elismerte a Népszabadságnak, hogy sok a szélhámos, és egyre többen fordulnak hozzájuk panasszal.

Teljesen természetes, hogy ilyenkor mindenki egyből az irodával azonosítja az elkövetőt. A fenti esetből például alighanem hamarosan per lesz, amiben annak is szerepe van, hogy az érintett irodalánc széttárja kezeit: ő semmit nem tehet.  Pedig mennyivel egyszerűbb lenne rajtuk keresztül tisztázni a dolgot.

De vajon tényleg nem felelősek az ingatlanirodák azért, amit az ingatlanosaik művelnek? Tippelgetés helyett megkérdeztünk néhány nagy hazai céget, mi a helyzet náluk.

79 hozzászólás Tovább

A lakás, amelyik magasabb, mint amilyen széles

szeptember 1., 11:15 Módosítva: 2016-09-02 09:09:32
305
19 hozzászólás
3?c=0

Budapest tele van kisebbnél kisebb lakásokkal, amik rendszeresen fel-fel bukkannak az ingatlanpiacon, aztán – a viszonylag magas négyzetméteráruk ellenére – általában villámgyorsan el is kelnek. Ezt a többiekhez képest nevetségesen olcsó, piros-fekete csöppséget a Garay téren például olyan gyorsan elkapkodták, hogy mielőtt kiposztoltam volna, már ki is írták rá, hogy elkelt. Szerencsére Zsuzsi nem csak egy, hanem egyből három hirdetést is küldött, úgyhogy a másik kettőt gyorsan bemutatom, mielőtt eltűnnének.

19 hozzászólás Tovább

Átadták az angyalföldi sci-fi óvodát

augusztus 31., 18:05 Módosítva: 2016-09-01 13:03:25
8090
48 hozzászólás

Átadták Angyalföldön Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb óvodáját elképesztő extrákkal, amik alighanem minden ovis szívét megdobogtatják. Kiváltképp azokét, akik szeretik az űrhajós játékokat, mert az egész olyan mint egy futurisztikus álom, időutazás a jövőbe, meg ilyesmi.

A Meséskert Óvoda az elmúlt években leginkább kétes hírekkel került be a médiába, hol azzal, hogy csak egy ingatlaneladás miatt kell bővíteni, hol azzal hogy rengeteget csúszik az átadása, miközben az ovisok egy általános iskolába kénytelenek járni.  

Ám minket most nem az előzmények érdekeltek. Ami miatt tegnap elmentem a sajtóbejárásra, az a vadonatúj épület volt, amely tényleg tökéletes megoldása a kitűzött feladatnak. Na de

mi volt tulajdonképpen a feladat?

Egy 8 csoportos, 200 férőhelyes óvoda helyére építeni egy 16 csoportos, 400 férőhelyeset.

Hát nem könnyű feladat, mert 400 gyerek az rengeteg! Az óvoda ugye az valami intim dolog, bensőséges, meghitt, szerethető kis kuckó vagy mi. Aki megfordult már oviban szülőként, az tudja, hogy ennyi gyerek nem szokott egyetlen helyre járni máshol - nem véletlenül ez az ország legnagyobb óvodája.

Hogy miért nem több kisebb intézményben oldották meg a gyerekek elhelyezését, az jó kérdés, de ez persze nem az építészek problémája. Az Archikon csapatának (Nagy Csaba és Pólus Károly vezető tervező, valamint Pásztor Ádám, Kiss Tamás, Tőrös Ágnes, Várhidi Bence építészek) az volt a feladata, hogy tervezzenek egy hatalmas óvodát, ami a mérete ellenére szerethető, izgalmas, játékos. Nos, úgy tűnik, sikerült!

48 hozzászólás Tovább

Hol nem érdemes metróra szállni Budapesten?

augusztus 30., 16:59 Módosítva: 2016-08-31 13:12:34
592
50 hozzászólás

A Transport for London legújabb hivatalos metrótérképét úgy alakították ki, hogy a gyaloglásra ösztönözzön: az egyes megállók közti távolságokat lépésben is megadták. Elég ránézni és egyből látszik, hogy vannak távok, amelyekre teljesen felesleges lemenni a föld alá a tömegbe, amikor bizonyos helyekre sokkal kényelmesebben eljuthatunk gyalog is.

Na de mi a helyzet Budapesttel?

Hernádi Levi és Szarvas a londoni térképen felbuzdulva pikk-pakk megrajzolta a hazai változatot. (Biztos, ami biztos, méterben, mert a lépésről erősen megoszlottak az olvasói vélemények. A térképen szereplő adatok nem a légvonalbeli távolságot jelölik, hanem azt, hogy milyen messze vannak egymástól gyalog. Ez leginkább a Kossuth tér és a Batthyány tér közti távolságon látszik meg: ott a metró tulajdonképpen olyan mint egy plusz híd.)

50 hozzászólás Tovább

Londonban kezdik leszoktatni az embereket a metróról

augusztus 30., 09:29 Módosítva: 2016-08-30 16:23:13
800
13 hozzászólás

Új metrótérképet adott ki a Transport for London (TfL), vagyis a helyi közlekedésszervező vállalat. Első blikkre nincs semmi különös rajta. Na persze jóval több színes vonal jön-megy rajta, mint nálunk, de amúgy egy egyszerű metrótérkép. Aztán ahogy jobban megnézzük, láthatjuk, hogy a megállók között számok vannak.

Ezek a számok mutatják, hány lépésre van egymástól két megálló.

13 hozzászólás Tovább

A világ egyik legjobb játszóterét adták át Nyíregyházán

augusztus 29., 18:43 Módosítva: 2016-08-30 10:49:41
4181
8 hozzászólás

Jó, oké hatásvadász a cím, de ha jobban belegondoltok, teljesen megfelel a valóságnak. Egy játszótér ugyanis elég sok minden miatt lehet a legjobb a világon. Kő Boldizsár játszóterei például azért, mert sehol máshol, senki más nem alkot olyan szép tárgyakat, mint ő,  amik egyszerre szobrok, játékok és mesék. Vagy ott a bécsiek Duna-parti vízi parkja, amely szintén beférne a legjobbak közé, hiszen mennyire jó már egy fővárosban játszóterezni úgy, hogy közben egy folyóban pancsolsz.

Ha viszont ezekre a képekre nézünk akkor elsőre talán csak annyi jut eszünkbe, hogy klassz, klassz, szép újak az eszközök, rendezett a környezet, minden oké. Na de hogy ez lenne a világ egyik legjobbja?

Igen, meg is mondom miért!

8 hozzászólás Tovább

Hamarosan átadják a világ legmagasabb faházát

augusztus 27., 14:23 Módosítva: 2016-08-28 14:38:40
758
22 hozzászólás
TWR-16.08.24-UBC-Research-cam-1086x960
Fotó: Acton Ostry Architects Inc

Vannak szuper, fából készült kilátók, meg mindenféle klassz fainstallációk, de 17 emeletes komoly fa épületről még soha nem hallottam. Nem csoda, eddig nem is volt. Vancouverben azonban úgy döntöttek, hogy épít egy ilyen egyetemi kollégiumot a University of British Columbia, és pikk-pakk, 66 nap alatt fel is húzták a szerkezetet a legmagasabb pontjáig, vagyis 53 méterig. Szóval a napokban tarthattak bokrétaünnepet, már ha divat az ilyesmi Kanadában.

22 hozzászólás Tovább

Kis matatás az erkélyen, és máris jobb hely lesz Budapest

augusztus 26., 10:55 Módosítva: 2016-08-26 19:13:21
183
0 hozzászólás

Közösségi kertek, magbörze, kiskertpiacok, pop-up növényárusítás, Bálint Gazda weboldala és az elmúlt nyarak nagy slágere, az erkélyen termesztett paradicsom. Kezd bekúszni a balkonkultúra a pesti házfalak közé, de annyira még nem eresztett gyökeret, hogy kúszónövények takarjanak minden foszladozó házfalat. Ezután a metaforabokor után lássuk, hogyan igyekszik egy kis csoport rábírni a városlakókat, hogyan legyen még zöldebb Budapest.

Szólj hozzá! Tovább

Eltűnik a Bókay utca legszebb szecessziós épülete

augusztus 24., 08:29 Módosítva: 2016-08-24 15:56:30
2199
40 hozzászólás

Mostanában nemcsak a főváros fáira járnak nehéz idők, hanem százéves épületeink is fogyóban vannak. Józsefváros korábban is veszélyeztetett volt e téren, például a Klinikák környékén álló házak egy részét már a szocializmusban is bontásra ítélték, és meg is kezdődött Budapest egyik legvitatottabb városfejlesztési programja, a Szigony utcai lakótelep megépítése – melyet szerencsére nem fejeztek be. A mai napig megmaradt régi épületek sorsát azonban most a Corvin-Szigony projekt keretében gondolták újra – nem mindig a megfelelő gondossággal.

40 hozzászólás Tovább

Fagylaltozás a harmincas évek Budapestjén

augusztus 23., 08:41 Módosítva: 2016-08-24 08:15:04
232
5 hozzászólás

„Irodából jön két leány, irattáskát szorít az egyik a hóna alatt. Egy óra. Mind a két leány mélyen el van merülve az újmódi, csomagolt fagylalt nyalogatásába. A frissen kinyílt fagylalt-szalonok hozták divatba ezt a csomagolt fagylaltot, látták már, remélem? Kúpalakba sodort ostyaszeletbe kenik a kis fagylaltadagot, tíz fillér. Nagyon szeretik az iskolások. Látni tucat gyereket a járdán, némán élvezik együtt a szezongyönyört. Ebéd előtt van még ez a két irodista, nem félnek, hogy elveszi a fagylalt az étvágyukat, nem félnek szegény leányok. Olyan kedvesek, olyan gyerekek, akár a gyerekek.

Nagy cikk lesz a nyáron a csomagolt fagylalt, csak jó meleg legyen

– csodálkozott rá Szép Ernő 1932-ben a tölcséres vagyis „csomagolt” fagylaltra a Színházi Élet lapjain. Valóban csak a harmincas évek szenzációja lenne a tölcsérben adagolt fagylalt? Vagy Szép Ernő ébredt későn?

5 hozzászólás Tovább

Nagyot veszíthet a Várnegyed, ha kihúzzák az egyik fogát

augusztus 22., 08:49 Módosítva: 2016-08-23 06:40:53
229
57 hozzászólás

A szétbombázott Budai Vár 1945 utáni foghíjbeépítésének egyik megosztó épületéről, Virág Csaba Országos Villamos Teherelosztójáról a Hauszmann-terv keretében döntöttek. Le fogják bontani, méghozzá újabb tervek nélkül. Egy július eleji kormányhatározat alapján már biztos, hogy az Országos Levéltár tőszomszédságában álló, sokaknak kifejezetten furcsa, tiszta üveg és betontornyos házat már nem sokáig láthatja.

A kormány annak ellenére kiáll a bontás mellett, hogy mind a MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége), mind az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága kérte a kormányzati döntés felfüggesztését. De kinek van igaza? Tényleg olyan csúnya lenne a volt Magyar Villamos Művek Teherelosztója, hogy megérdemli a sorsát, és ha igen, mi kerül a helyére? Egyáltalán mit keres egy történelmi negyedben a ‘70-es évek ipari építészetének progresszív példája?

A 2015-ben elhunyt Virág Csaba stílusa egyszerre a funkcionalista és a high-tech, nála a szerkezet a díszítőelem. Virág itthon újszerű hozzáállását rengetegen támadták, egyike volt azoknak az építészeknek, akik egészen modern szemlélettel, néha sokkolóan nyersen nyúltak a második világháború utáni foghíjak beépítéséhez a Várban. Az 1979-ben elkészült Országos Teherelosztó mellett Virág tervezte a Szentháromság utca és Úri utca sarkán a Fehér Galamb-házat, aminek a földszintjén nemrég nyitott Jamie Oliver olasz étterme.

Ha pedig kicsit távolabb megyünk, neki köszönhetjük az MTI futurisztikus tornyát, vagy a Kálvin téri üvegpalotát. A szakma és nem szakma nem egyszer kritizálta a munkáit, de az biztos, hogy Virág hozzátett Budapest látképéhez. Nem véletlenül esik ennyi szó a Nándor utcai épületről, nem véletlenül javasolja több szervezet is a párbeszédet, és a döntés átértékelését, főleg úgy, hogy semmilyen elképzelés sincs, hogy mi kerüljön a volt MVM-központ helyére.

57 hozzászólás Tovább

Rengeteg fegyver és a szomszéd kerítésnek vezető hidacska

augusztus 21., 12:20 Módosítva: 2016-08-22 01:19:12
97
4 hozzászólás
saláta33.png
4 hozzászólás Tovább

Eladó egy régi vízimalom a Kinizsi vár tövében

augusztus 20., 12:46 Módosítva: 2016-08-21 07:31:53
408
5 hozzászólás
További fotókért kattints a képre
További fotókért kattints a képre

Az Urbanistán időről időre felbukkannak eladó malmok, egyik szebb, mint a másik. Amit most mutatok be, az talán első pillantásra nem olyan izgalmas, szerepelt is már évekkel ezelőtt a blogon egy link erejéig, de a története annál érdekesebb. Ráadásul most a belsejéről is felkerült pár fotó, így egyből érthető, miért is beszélünk malomról.

5 hozzászólás Tovább

Elég menőn néz ki a CEU új épülete

augusztus 19., 10:02 Módosítva: 2016-08-20 06:27:32
760
16 hozzászólás

Amikor egy társaság kinövi a helyét a belvárosban, két dolgot tehet. Vagy épít magának egy új székházat valahol kijjebb, ahol van hely, vagy megpróbál a szomszédok felé terjeszkedni. Van jó példa az előbbire is (mondjuk a Pannon Ház) és az utóbbira is (ilyesmi az evangélikusok szigete a Deák téren, ahol egy egész háztömb az övék).

Az viszont kétségtelen, hogy a szomszéd épületek bekapcsolása mindig kockázatosabb vállalkozás, és nagyon könnyen elmehet az egész buherába. Főleg, ha egyetemről van szó. 

16 hozzászólás Tovább

Autóút a Balaton északi partján

augusztus 18., 14:25 Módosítva: 2016-08-19 09:11:42
313
12 hozzászólás

Miután az elmúlt hetekben többször is szó esett az Urbanistán a 20. század második felének balatoni építészetéről, megkeresett a Lechner Tudásközpont, hogy lenne pár anyaguk, ami érdekes lehet. Merthogy a témájuk épp a Balaton, az építészet és a 20. század második fele. 

Ez a szervezet őrzi és kezeli a háború után készült magyar tervek legnagyobb részét, legyen szó épületek, települések, vagy épp régiók terveiről. Jelen esetben az utóbbira hívták fel a figyelmemet: a balatoni regionális tervekre, melyekből több is készült az elmúlt hatvan évben, nem mellesleg azoknak a szakembereknek a közreműködésével, akik a Lechnerben máig területi tervezéssel foglalkoznak.

Az átfogó, alapos és óriási terjedelmű elemzésekből, illetve fejlesztési javaslatokból csak mazsoláztunk, de néhány nagyon érdekes térképet bemutatok, amelyek megvilágítanak pár részletet a Balatonnak ebből a korszakából. Na meg mindenek előtt arról, hogyan is gondolkodtak akkoriban a tervezők, hogyan oldották volna meg a régió problémáit.

12 hozzászólás Tovább

A titkos józsefvárosi alagútrendszer legendája

augusztus 18., 10:01 Módosítva: 2016-08-20 15:45:36
495
12 hozzászólás

Múltkor, amikor a gyönyörű Vasas Székházban jártunk, Buza Éva könyvtáros a kezembe adott egy érdekes könyvet: Gobbi Hilda Közben című visszaemlékezéseit.

„Egyszer a Vasas Székházba mentünk szavalni – a Magdolna utcában volt –, a Baross utcánál leszálltunk a villamosról, és gyalogszerrel ballagtunk tovább. Van ott egy templom. Hirtelen elénk ugrik egy fiatal srác, és azt mondja:

– Ne menjenek!
– Hogyhogy ne menjünk?
– Ne menjenek, mert az egész rész körül van véve hekusokkal.

Mi az ördög!

– Jöjjenek velem – mondta, és bevitt minket a templomba. Egy fiatal káplán jött elénk; nagyon csöndesen s nagyon kedvesen csak ennyit mondott: 'Parancsoljanak...'

Levezetett bennünket egy pinceszerű helyiségbe, átmentünk egy folyosón, s akkor így szólt: Itt nyugodtan fölmehetnek, kérem.

Felmentünk, s ott találtuk magunkat száz méterre a Vasas Székháztól. A rendőrkordonon belül voltunk!

De sajnálom, hogy nem láttam többé azt a papot. A nézőtér zsúfolt volt. Kimentünk a színpadra, s még mielőtt a taps fölcsattant volna, szájunkra tett ujjal csöndet intettünk. A közönség megértett minket. A rendőr- és detektívkordonon belül megtartottuk a magyar irodalom estjét, halotti csöndben. Felemelt öklök helyettesítették a tapsot, s ez még sokkal szebb volt.”

Noha egyrészt természetesnek éreztem, hogy egy ilyen épület, mint a Vasas Székház rengeteg titkot rejt (és joga is van hozzá!), másrészt viszont ez a szövegrészlet ébresztőt fújt a bennem lustálkodó Miss Marple-nek: alagútrendszer a Józsefvárosban?! Vagy Gobbi csak egy izgalmas filmmel keverte volna a józsefvárosi valóságot?

Akárhogy is, a városi legendáriumot növelni sem utolsó dolog. Úgyhogy, nézzük!

12 hozzászólás Tovább

Elhunyt Tiba János, építész

augusztus 17., 09:41 Módosítva: 2016-08-17 23:37:23
334
11 hozzászólás

Augusztus 12-én, 46 éves korában elhunyt Tiba János építész – adta hírül a Tiba Építész Stúdió, melynek alapítója és vezetője volt. 

Tiba János 1996-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Fiatal, tehetséges szakemberként neves nemzetközi irodákban szerezhetett gyakorlatot. 1999 és 2005 között ő vezette a világhírű holland építész, Erick van Egeraat budapesti képviseletét, akivel nem csak Magyarországon, de más európai országokban is együtt dolgozott.

2005-ben megalapította saját szakmai műhelyét, a Tiba Építész Stúdiót, ami azóta az ország egyik vezető és külföldön is mértékadó építészirodája lett.

Idehaza leginkább irodaépületei ismertek, melyek a meglehetősen sivár és ötlettelen hazai irodapiacon egytől-egyig üdítő színfoltnak hatnak.

11 hozzászólás Tovább

Siralmas állapotban az ország egyik legfontosabb mauzóleuma

augusztus 16., 09:41 Módosítva: 2016-08-17 00:54:28
534
36 hozzászólás

Csövesek elhagyott kacatjai, bandázó kamaszok szétdobált palackjai, részben eltüntetett, kezdetleges graffitik,  fémgyűjtők dézsmálásának jelei és egy ki tudja mikor ottfelejtett, eső áztatta Móricka humorlap az egyik lépcsőfokon. A keleti motívumokkal gazdagított, egykor pazar szecessziós épületen súlyos stigmákat ejtett a kommunizmus rombolása, amit a rendszerváltást követő tehetetlenség csupán néhány sebtapasszal tudott orvosolni. 

Budafokon, a Törley-mauzóleumot jártuk be. Kísérőnk egy fiatal pap és egy idős helytörténész volt.

36 hozzászólás Tovább

Milyennek kellene látnunk a Törley- mauzóleumot az egykori pompájában?

augusztus 16., 09:35 Módosítva: 2016-08-16 09:43:51
9
1 hozzászólás

Az Urbanistán megjelent riportban arról olvashattatok, hogyan is néz ki most a legendás Törley-mauzóleum, és hogy milyen kilátások vannak a helyreállítására. Az alábbiakban a gyönyörű szecessziós épület történetét foglaltuk össze.

1 hozzászólás Tovább