Albérletcsalás, középhaladó szint

Nemrég beszámoltunk egy piti albérletcsalóról, aki egy pazar albérletet hirdetett mélyen áron alul. Csupán ötezer forint foglalót kellene elutalni látatlanba a bérlőjelöltnek a hirdetés szerint „külföldön élő tulajdonos” által megadott bankszámlára, a többi már sejthető. Pláne, hogy kiderült: a „kiadásra” (értsd: csalásra) meghirdetett lakás képeit is lopták egy másik lakáshirdetésből.

A feltűnően pocsék helyesírással megírt – eleve gyanús – apróhirdetés feladására azonban egy fillért se költött a csaló, ellenben ha néhány naiv embert sikerül becsapnia, már az is talált pénz a „Kispályás Bűnöző Úrnak.” Ám kaptunk néhány olvasói levelet, miszerint az albérletes csalást magasabb szinten is űzik.

Ádám keresztnevű olvasónk egy Németországban terjedő, sokkal nagyobb összeget kicsaló trükkről számolt be.

A kerettörténet hasonló, csak jóval profibb a kivitelezés:  

gyönyörű lakás áron alul kiadó magánszemélytől.

Szép képek, ráadásul könnyen ellenőrizhető, amatőr hiba nélkül. Hiába barátunk a Google, ezeket a képetek még nem publikálták sosem az interneten, vagy legalábbis a net mélyéről bányászták őket, a keresőnkkel pár klikkentéssel nem bukkanunk rájuk.

A fedősztori szerint a tulajdonos külföldön él (mérnök, idős házaspár stb), de van egy barátja abban a varosban, ahol a lakás is található és nála vannak a kulcsok. Természetesen a tulajdonos hazautazik megmutatni a lakást és aláírni a szerződést, ha szimpatikus a leendő lakó, de szeretne megbizonyosodni, hogy pénzügyileg rendben van-e a bérlő.

Németországban a kaució a havi bérleti díj 2-3-szorosa. Jelen esetben a kauciót kell letétbe helyezni a Western Unionnál a következőképpen.

A lakást kiadásra kínáló nevére kell a Western Unionon keresztül elküldeni a kaució összegét. Hangsúlyozom, ezer eurótól indul az összeg, ami mehet sokkal feljebb is pl. egy 1500 euró/hó bérleti díjú lakás esetében átszámítva

Majd a Western Union által kiállított igazolást kell beszkennelve elküldeni a kiadó számára. Ez biztonságosnak tűnik, hiszen pénzküldéskor generálódik egy kód, amit pénzfelvétel esetén kell bemondani a Western Unionnál, miután igazolta magát az ember. Ez a kód rajta van az utalási igazoláson.

A „tulajdonos” természetesen a palira venni készült bérlőt megnyugtatandó, az utalásról a bizonylatot úgy kéri, hogy a pénzfelvételhez szükséges biztonsági kódot szkenneléskor takarja ki, vagy akár vágja le a cetliről az olcsón, klassz lakást gyorsan lefoglaló „boldog bérlő”.

 Vannak országok, ahol igazolnia kell magát a pénz felvételére jogosult kedvezményezettnek iratokkal és ezen felül a biztonsági kódot is be kell mondani.

Azonban vannak olyan államok (pl. Nagy-Britannia, Dánia) ahol elég megadni, hogy kitől várok átutalást és a pontos összeget és erre már ki is fizetik a pénzt – írja Ádám.

Megnéztem a brit üzletszabályzatát a Western Unionnak, ám ott a személyazonosság igazolását igazolvánnyal elvárják, persze egy profibb csalónak egy hamis személyi, jogsi vagy útlevél beszerzése gondolom nem okoz gondot.

Vagyis hiába böngészi át körültekintően a potenciális bérlő a Western Union németországi, avagy magyarországi (vagy amelyik országban ő él) honlapját, ha abban az országban, ahol a kifizetés történik, lazábbak a szabályok.

A rendőrség tehetetlen, mert a Western Union csak ötezer eurós kár felett szolgáltat adatot (legalábbis levélírónk szerint, ez nyilván a németországi viszonyokra értendő), de egyébként is mit tudnának szolgáltatni? Valaki felvette az összeget a pénztárból az adott napon, azonban álnevet használt, az aláírása is valószínűleg hamis.

Tökéletes csalás.

Ebben az esetben Németországban azonnal értesíteni kell a rendőrséget és a hirdetési honlapot, hogy mielőbb le tudjuk szoktatni a többi bűnözőt a hasonló csalások elkövetésétől.

Kaptunk még néhány hajmeresztő sztorit. Legközelebb beszámolunk egy srácról, aki fogasztóvédelmi kitüntetést érdemelne, mert hosszas levelezéssel leplezett le egy albérletcsalót.

Addig is néhány tanács:

• Bármennyire is kecsegtető egy ajánlat, ne utaljunk pénzt, amíg nem láttuk a lakást, hiába dajkál minket dajkamesékkel a magát tulajdonosnak kiadó hirdető, hogy éppen miért nem tudja megmutatni az ingatlant. Gondoljunk a fordítottjára: egy tisztességes lakástulajdonos kiadná látatlanba a lakását (pláne áron alul) egy bérlőnek, csak azért, mert az villámgyorsan fizet valamennyit?
• A feltűnően pocsék helyesírás gyanús. Egyesek szerint nem is feltétlenül azt jelenti, hogy a csaló annyira primitív, mint egy Google-fordító, hanem a pocsék helyesírás amolyan előszűrő, hogy csak az harap rá a csalásra, akinek ez nem tűnik fel.
• A feltűnően jó helyesírás, túlságosan gondos szerkesztés is gyanús. (Vajon megkapom-e kommentben, hogy nekem ettől nem kell tartanom?) Aki a lakását akarja kiadni, annak nem az a legfontosabb, hogy minden egyes elütést kigyomláljon a leveleiből, ellentétben azzal, aki makulátlan kamusztorit épít fel.   
• Képkeresővel ellenőrizzük le a hirdetésben szereplő képeket. Ha a kiváló alkalmi albérletről kiderül, hogy  a lakást nemrég még árulták, akkor a bérbeadó helyett inkább a rendőrséget keressük.
• Végül, 
   
  
  ebben a műfajban se hibáztassuk az áldozatokat!
  
  
  a múltkori cikkhez fűzött kommentekben is sokan kifejették, hogy aki hülye, az megérdemli! Meg miért volt olyan kapzsi, hogy áron alul akart albérletet bérelni stb. Akkor az is kapzsiság, ha egy hipermarketben a 90 százalékosan leértékelt terméket gyorsan a bevásárlókosarunkba rakjuk? Olyan is írt privibe, aki a mai napig szégyenli, hogy megvezették.
  
  

  Üdvözlöm, nekünk is volt hasonló esetünk, de tőlünk sajnos sokkal többet húztak le, konkrétan voltam olyan szamár, hogy kéthavi foglalót sikerült lehúzniuk, majd eltűnniük. Utólag kiderült, hogy nem én voltam az első, akivel ezt megtették...

  
  A becsapott emberek nyilván tanultak a saját hibájukból, de nehogy már még a szégyenérzet is gyötörje őket, szégyellje magát a csaló!