Hamarosan hat és fél kilométer hosszan sétálhatunk végig a Duna partján Budapesten. De hogy?

2015.06.28. 12:07
52 hozzászólás

Az utóbbi 2-3 év pozitív fejleménye, hogy egyre többet írnak és beszélnek a budapestiek a Duna-partokról. Azt már talán az unalomig ismerjük, hogy pazarlóan és bután bánunk a Duna partjaival, hogy az autók helyett az embereket is oda kellene engedni. Történik is már egy, s más, ami mindennapivá teszi a budapesti vízparthasználatot: ebben az első fecske a Valyo közösségi kezdeményezés volt a Mobilszaunával és a Valyo Parttal, de megjelent a standard vendéglátóipar is pl. a Raqpart képében. Az viszont valószínűleg a legtöbbekhez nem jutott el, hogy 

2-3 éven belül a Szabadság hídtól egészen a Dagály fürdőig, 6,5 km hosszan sétálhatunk a pesti oldalon.

Mindeközben Budán

A Dunának ugye két oldala van, eltérő adottságokkal, látványban és közterületek szempontjából is. A budai oldalon, bár nagyon népszerű a felső rakparti sétány, és a Várkert Bazár előtt is előnyére változott a környezet, a közvetlen Duna-parton (vagyis az alsó rakparton) a városvezetés középtávon is a közlekedési funkciót tartaná meg, mivel Budán kevés az észak-déli közúti kapcsolat.

Itt tehát a víz igazi közelségének hiányában a felső rakpartról adódó látványra épülhet a Duna-élmény. Ami ezen az oldalon változik a közeljövőben, az egyrészt az új villamosvonal, ami immár végigmenve a budai parton a második budapesti "városnéző" villamos lehet, de a Batthyány tér tervezett megújulása is hozhat jó pontokat.

A pesti oldalon eddig igazán csak a Korzó volt népszerű, igaz, a turistaipar eléggé leigázta ezt a részt. A kilátás egyértelműen veri a budait (merthogy Budára néz), viszont gyalogosbarát közterületek hiányában a Korzón túl sem a felső, sem az alsó rakpartot nem fedezték fel tömegek.

Az említett spontán változások ugyanakkor itt indultak el, és nemsokára összekapcsolódhatnak a város célkitűzéseivel. Itt ugyanis az a szerencsés helyzet adódott, hogy az alsó rakpart közlekedési szerepe kisebb, mint a budai oldalé, ezért ha a teljes tiltást nem is, de a Szabadság híd és a Kossuth tér között a forgalomcsillapítást elhatározta a közgyűlés. Erről hamarosan megjelenik a tervpályázat (nevezzük A projektnek), aminek a hírére olyan sokan nem figyeltek fel, a sajtó sem igazán.

Kisebb meglepetésként aztán május végén kiderült, hogy a 2017-es úszó vb miatt a parti sétányt a Kossuth tértől egészen a vb helyszínéig hosszabbítják (legyen ez a B projekt).

Mi lesz a Szabadság híd és a Kossuth tér között?

Az A projekt arról szól, hogy bár megmaradna a kétirányú forgalom az alsó rakparton, eltűnnének a szalagkorlátok, egy szintbe kerülne az úttest a sétánnyal, sebességkorlátozás mellett. Akadna hely a bicikliknek, és a zöldfelületek is bővülnének. Hogy pontosan mit jelent ez, az akkor derül majd ki, amikor a tervpályázatra beadott javaslatokat kiértékelik.

És hogy miből lenne rá pénz? A tervek szerint uniós forrásból - a projekt része egyébként a Széchenyi (ex-Roosevelt) tér felújítása is.

Tény, hogy ez a megoldás nem elég radikális. Forgalomcsillapítást képzel el, de

nem világos, mitől lesz itt kevesebb autó attól, hogy esztétikailag megújul a part.

Többek között ezen is törhetik a fejüket azok, akik indulnának a tervpályázaton. 

A másik fontos kérdés, hogy hogyan fog elférni ez a sok funkció a parton? A rövid válasz az, hogy elférhet.

Lássuk csak: a Belgrád rakparton (a lenti térképen lila színnel, ahol tulajdonképpen csak egy rakpart van, nincs alsó és felső) van egy kétirányú út a sínek Duna felőli oldalán, a másik oldalon pedig egy szervizút. Ha az Erzsébet híd felé menő irány átkerül a házak felőli oldalra, máris nyertünk 3-4 métert, és ha a sínek mellől eltüntetjük a virágládákat, még másfelet - és így tovább.

A Belgrád rakparton kis odafigyeléssel minden tervezett funkció elférhet
A Belgrád rakparton kis odafigyeléssel minden tervezett funkció elférhet
Fotó: Google Street View

Tovább haladva északnak az Erzsébet híd túloldalán (zöld színnel jelölve) 2 sáv megy északnak, egy délnek: mivel itt elég lesz egy irányba egy, itt is nyerhető hely. A Lánchíd és a Kossuth tér között (piros szín) pedig kifejezetten széles az úttest, és valószínűleg a támfal melletti parkoló is beáldozható, tehát itt is van hely.

Mi lesz a Kossuth tér és a Dagály között?

A B projekt eléggé hasonló: azt mondja, hogy az A projektben átalakuló gyalogos- és kerékpárosbarát partszakasz folytatódjon északra a Kossuth tértől. Itt nincs szó tervpályázatról, csak arról, hogy tervezzék és építsék meg a sétányt az A projekthez hasonló funkciókkal a Dagály fürdőig. A másik különbség – összefüggésben az úszó vb közelgő időpontjával – hogy itt már megvan a pénz: a kormány által a vb-re szánt 49 milliárdban ez is benne foglaltatik. A valóságban tehát a B projekt előbb kész lehet, mint az A.

Hogy mit várhatunk ezen a szakaszon? A Kossuth tér és a Margit híd között (narancs szín) bizony szűkös a hely, ezért itt a rakpart szélesítésével számol a terv (ami a Parlament Duna felőli oldalán nemrég megtörtént). A Margit híd és a Dráva utca közötti rész (sárgával jelölve és a képen) viszont jó tágas. Itt nyilván lesz némi konfliktus a P+R parkoló funkcióval, de ha belegondolunk, hogy a világ egyik legszebb fekvésű városában a folyópartot autólerakatként használjuk...

A Margit hídtól északra rengeteg a hely, csak a parkolót kell áthelyezni a Duna-partról
A Margit hídtól északra rengeteg a hely, csak a parkolót kell áthelyezni a Duna-partról
Fotó: Google Street View

Ahol viszonylag egyszerű a dolgunk, az a Dráva utca és a Dagály közötti rész (bordó): jelenleg csak egy keskeny ösvény kanyarog itt. Korábban meg akarták hosszabbítani erre az alsó rakpartot (mármint autók részére), de szerencsére ez lekerült a napirendről. A terv szerint

egy 6 méter széles gyalogos-kerékpáros sétány

 lesz majd itt a parton. Reméljük, mire elér a Dagályig, a fákból marad még ott egy-kettő.

Kőbe vésve persze semmi nincs, úgyhogy érdemes figyelni a híreket, a tervpályázat eredményét, hogy valójában mi lesz a vége. És ha valóban emberbarát lesz a Duna-part, azt elég könnyű lesz lemérni, hiszen garantáltan ellepik majd a vízpartra vágyó budapestiek és nem budapestiek.

A szerző urbanista, a Városi metamorfozisok bloggere.