A kortárs dán építészet lenyomta a Rock'n'rollt

2015.11.20. 10:57 Módosítva: 2015-11-20 10:57:24
2 hozzászólás

Az A38-as hajón megtartott építész kiállításmegnyitóról azt gondoltam, hogy majd néhányan lézengünk, kínosan mosolyogva. Nagyobbat nem is tévedhettem volna!

A beléptetésre összetolódott tömeget gondosan leszűrték: először a VIP-listások, majd az időben regisztráltak juthattak be.

Végül azok a regisztráltak közül a szerencsésebbek, akik a várólistán landoltak, de közülük is rengetegen szorultak ki a hajó fedélzetére, ahonnan az üvegfalon keresztül kukucskálhatták a mindig is jellemzően egyszerű és letisztult, dán architektúrát

A megnyitót tartó dán nagykövet is ügyesen feldobta a rock koncert-hasonlatot. Egyébként egy közvetlen, jó dumájú figuráról van szó. Az előadások közti szünetben is megcsillantotta fanyar humorát, amikor is a svédeken poénkodott, no meg amikor elmondta, hogy álma elhozni egy alternatív dán rockbandát Budapestre és még az se izgatná, ha csak tízen lennének rájuk kíváncsiak, mert a középső ujját felmutatva szólhatna be, hogy: „Basszátok meg, elhoztam őket!”

Karót nyelt, sótlan, pókerarcú diplomaták helyett ezzel a  szabadszájú, vidám fickóval szívesen elbulizgatna az ember. Más kérdés, hogy valószínűleg ennyire lehetünk fontosak Dániának, ha egy ilyen szabadszájú, vidám fickót delegálnak Budapestre nagykövetnek.

Hogyan csináltak a dánok egy fjordparti Miskolcból Monte Carlot?

No jó, kaszinókkal nem dobták fel Aalborgot, de a csúf iparvárosból szerethető, ahogy ők nevezték el: stramm kis-nagyvárost varázsoltak a közösségi terek ötletes benépesítésével.

Aalborg észak-dániai, a környező falvakkal együtt kétszázezres település, amely egy hosszú fjord partján fekszik, pontosabban a fjord mindkét oldalán elterülő város.

Tehát annak ellenére, hogy vagy tízszer kisebb, de könnyen összevethető Budapesttel, különösen ami a vízpartban rejlő lehetőségek kihasználását illeti.

Ahogy az este moderátora is idézte a projekt önmeghatározását: valóban egy stramm „kis-nagyvárost” hoztak létre. Hiszen a nagyvárosokban fellelhető fejlesztések előnyeit ötvözték azzal, hogy egy kisvárosnyi méretű térben juthatnak a városlakók mindehhez, a hosszas, dugóban veszteglés átkától megszabadulva.

Aalborgban remek közösségi tereket, fjordparti, kiülős-kifekvős, a mi Kopaszi-gátunkhoz hasonlatos parkot és bulihelyeket építettek ki az elmúlt 10 év alatt. Csakhogy eltérően a (szerintem) remek Kopaszival, Aalborgban nem csupán egy zárványban él együtt a város a vízparttal, hanem lényegében a települést kettészelő fjord teljes hosszán. Aalborgban felszámolták a régi, Koppenhágába vezető kompkikötőt. A lépcsőzetes terekre akkor is ki lehet merészkedni, amikor a vízállás magas. Sportpályák, koncertterem, a helyi egyetem oktatási épületei, valamint fiatalok számára elérhető bérleti díjú lakások épültek remek panorámával a fjordra.

Peder Baltzer Nielsen, Aalborg főépítésze ki is fejtette a rendezvény moderátorának, Beleznay Évának, Budapest volt főépítészének, hogy

a mi fővárosunkban szerinte vétek a Duna mindkét partját gépkocsi forgalomra használni.

Bringautak a fedett pályaudvarban

A másik előadó, Serban Cornea, a Mutopia, egy, a kimondottan felhasználóbarát formatervezés megvalósítására törekvő építészcsoport képviseletében ismertette, hogy a dánok alapos tanulmányokban igyekeznek feltérképezni: milyen trendek érvényesülnek 2050-ig.

Felvázolják környezetvédelmi szempontból a legjobb forgatókönyvtől, vagyis ha a zöld elvárások 100 százaléka megvalósul, akkor mire számíthatunk, illetve az annál gyöngébb 60 százalékos, de még a fekete forgatókönyv (vagyis valójában világoszöld) térnyerése esetén is úgy tartják, hogy a zöld elvárások legalább 40 százaléka meg fog valósulni. Többek között olyasmin is megy a matekozás, hogy 35 év múlva vajon az autókból mennyi lesz elektromos.

Például a koppenhágai központi pályaudvart hamarosan összenyitják egy metróállomással és 

a tág, fedett térbe behozzák a bicajutakat, rengeteg kerékpár parkolási lehetőséggel,

így a lehető leggyorsabban kapcsolódhat össze a környezetbarát egyéni közlekedési mód a tömegközlekedéssel. Az újszerű, felhasználóbarát közösségi térhasználásra egy másik példa, hogy vertikálisan csúsztatták szét a fedett sportpályákat, így ha például az iskolásokat sportolni viszik, akkor a többnyire a teremfocit választó, legszámosabb és legzajosabb csoport nem lehetetleníti el a más fajta testmozgásra vágyókat, mert mondjuk a szintben eltolt, következő modulban például aerobikozni lehet és így tovább.

A tetőteraszok növénnyel betelepítése is túllép a dekorációs-díszfás és cserjés irányzaton, ugyanis bio-veteményeskertek kerülhetnek fel a magasba, akár az iskolák tetejére, ahol a diákok a gyakorlatban is megismerkedhetnek a kertészkedéssel.

A legtöbb projekt P+P konstrukcióban valósul meg. A magántőke és a közösségi igények jól kiegészítik egymást. Moderátori kérdésre, hogy a lakossági igényeknek hogyan tudnak érvényt szerezni, Aalborg főépítésze elmondta, hogy a beruházói részről nem csupán egy kötelezően előírt, puszta formalitás, hogy a helyben élők is meghallgatásra kerüljenek, hanem Dániában nagyon is szigorúan veszik, hogy csakis úgy valósulhatnak meg az urbanisztikai fejlesztések, ahogyan az a helybélieknek is megfelelő.

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.