Mivel jár a magyar ember dolgozni, a gyereke meg suliba?
Egy Mindeközben-posztban lehoztunk egy érdekes térképet a londoniak tömegközlekedési szokásairól. Kreatív szürkeállományban szerencsére mi, magyarországi magyarok sem vagyunk híján, ugyanis az alábbi olvasói levél esett be Szőke Bálinttól, akik felbuzdulva az ötleten, a Treneconnál elkészítették a hazai változatot:
A londoni cikk alapján összedobtuk Magyarország hasonló térképét:
- a térkép közel településszintű (Budapest egy településként szerepel, kerület mélységben állnak amúgy rendelkezésre adatok – néhány kis település összevonásra került technikai korlátok miatt);
- a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es háztartásfelvétel napi ingására vonatkozó adataiból készült;
- a munkába és oktatási célból közlekedők elsődleges közlekedési eszközét vizsgáltuk;
- a legtöbb kiinduló „vitte” a körzetet módválasztás szempontjából [vagyis ha egy körzetben 30% jár autóbusszal, 26% személyautóval, 24% vonattal 15% gyalog és 5% kerékpárral, akkor az autóbuszos körzet -D.G.];
- külön vizsgáltuk a helyközi (kiinduló települést elhagyó) és helyi (településen belül közlekedik) relációkat.
Bővebben:
A KSH 2011-es háztartásfelvétel napi ingázára vonatkozó adataiból készült az alábbi két térkép, külön vizsgáltuk a helyi (településen belüli) és helyközi (kiinduló települést elhagyó) relációkat. A térképek közel településszintűek (Budapest egy település, kerület mélységben állnak amúgy rendelkezésre adatok, néhány kis település pedig összevonásra került technikai korlátok miatt).
Az adatok a Nemzeti Közlekedési Stratégia készítéséhez kerültek összegyűjtésre. Kisebb települések esetén az adatfelvételi hibák és a mintaszám miatt előfordulnak torzulások. Az adatok a munkába és oktatási célból közlekedők elsődleges közlekedési eszközére vonatkoznak, és egy-egy településen a legtöbbet választott eszköz alapján soroltuk be a települést (azaz a második, sőt akár a harmadik leggyakrabban választott eszköz fej-fej mellett lehet).
A helyi térkép esetén jól látszanak az erős helyi közlekedésű települések (Bp., Pécs, Szeged, stb.), viszonylag jó helyi közlekedésű középvárosok (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, stb.) esetén már nem a helyi közlekedés a legerősebb. Az alföldi, kisalföldi települések elsődleges közlekedési eszköze a kerékpár, máshol általában a gyaloglás a leggyakoribb közlekedési mód.
Helyközi közlekedésben tarol a helyközi busz, néhány tucat településnek a vasút a legfontosabb helyközi kapcsolata – a térképen jól kirajzolódik, hogy ezek egyes vonalakhoz kapcsolódnak. Budapest környékén helyi közlekedésnek számít a BKV szolgáltatása (valamint Felsőzsolca esetén a MVK Zrt. 7-es busza). A nagyobb településekről ingázók (Budapest, Debrecen, Szeged, stb.) elsősorban személygépkocsival járnak. Találtunk olyan települést, ahol a kerékpár a helyközi közlekedés legfontosabb eszköze.
Mivel járnak az emberek dolgozni a saját településükön?
Kép: TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft.
Az alábbiakra figyeltem fel:
- az autóbusszal ingázók ha pártot alakítanának, akkor nem, hogy kétharmaddal, hanem megsemmisítő vereséggel aláznák a vonatozókat;
- a helyközi térképen a személygépkocsisok egyértelműen a leggazdagabb körzeteknél tömörülnek: Budapest és az agglomerációja, Északnyugat-Magyarország, Balaton;
- településen belül pedig erős a személygépkocsis mezőny a Budapest-Szeged közötti tengelyen;
- településen belül szerencsére azért a legtöbben gyalog járnak melózni és suliba;
- a bicajjal ingázók számomra meglepő módon néhány dél-dunántúli területen kerültek többségbe.
Mivel ingáznak az emberek az egyes településekre más településekről?
Kép: TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft.
No de a kedves olvasóink is kifejthetik, hogy min lepődtek meg, avagy éppen miben erősítette meg sejtéseiket a térkép. Jöhetnek a kommentek!
Ti mivel jártok dolgozni és suliba? Itt van két térkép a helyközi és a helyi utazási szokásokról, sok meglepő adattal
Közzétette: Urbanista – 2016. január 29.
Rovataink a Facebookon