Új parkot kapott a Millenáris

Kevésbé innovatív, mint az eredeti volt, de nagyon szép lett

DSC 3287-2
2017.12.15. 10:55

Másfél éve borult ki végleg Györgyi azon, hogy mi van a Millenárison. Fuldokló halak, véres madártetemek, életveszélyes játszótér, kiégett fű és sártenger maradt csak azon a helyen, ahol egykor Magyarország legizgalmasabb parkja volt. Azóta több hír is felröppent a változásról. Leginkább a Széllkapura keresztelt, olykor Millenáris 2. néven emlegetett bővítésről  hallani, de a Teatrum átépítését is elkezdték, ebből lesz majd a Táncszínház. Ma pedig bemutatták a régi Millenáris újraparkosításának első ütemét. Megnéztük, mi változott, mi lett jobb, és mi az, ami régen volt jobb.

A Millenáris Park elképesztően menő volt 2001-ben. Ez volt az első alkalom (s talán az utolsó is) nálunk, hogy egy ilyen méretű, elhagyott gyártelepet építettek át kulturális térré. A négy Ganz-csarnokból kialakított épület joggal került fel a 111 év 111 híres ház listára, de legalább ilyen izgalmas volt a tájépítészeti kialakítás is. Az Újirány tervezte, Europa Nostra díjat kapott kert volt az első olyan közpark, amely elszakadt a XX. századi konvencióktól és rácsodálkozott az egész város, de talán az egész ország is, hogy jé, ilyet is lehet csinálni. 

Kapcsolódó
A 20. század legfontosabb magyar házai. Meg még néhány

A 20. század legfontosabb magyar házai. Meg még néhány

Új sorozat az Urbanistán a 111 év, 111 híres épület című könyv nyomán: a magyar építészet legfőbb alkotásai a Vigadótól a Millenárisig.

A Millenáris Park átadáskori formája. Még nem épült bele a két irodaház, a Zöld Péter is eredeti helyén van. Nincsenek rekláminstallációk, utólag bebarkácsolt bódék, hatalmas vendéglátóterek kiülőhelyekkel
A Millenáris Park átadáskori formája. Még nem épült bele a két irodaház, a Zöld Péter is eredeti helyén van. Nincsenek rekláminstallációk, utólag bebarkácsolt bódék, hatalmas vendéglátóterek kiülőhelyekkel
Fotó: millenaris.hu

Nemcsak egyszerűen követte a nálunk ismeretlen nyugati trendeket, de tele volt innovatív ötletekkel, ha már egyszer az "álmok álmodói" mottó alatt a magyar zsenialitásnak igyekeztek emléket állítani.

A Millenáris Park eredeti formájában. Balra a Teátrum (amit most alakítanak át Nemzeti Táncszínházzá), előtte a tó, amit mára betemettek, mellette a Fogadó
A Millenáris Park eredeti formájában. Balra a Teátrum (amit most alakítanak át Nemzeti Táncszínházzá), előtte a tó, amit mára betemettek, mellette a Fogadó
Fotó: millenaris.hu

A tó közepéből kikandikáló fák, a két tó közti vízbenéző lyukak, a szőlőskert, a félbe vágott, üvegfalú dombok, a fedett üvegfolyosók, a víz fölé nyúló sétányok, a vízesésszélű medencék, az acélfalú ládákba ültetett fák és a rengeteg merész forma csak néhány példa, ami hirtelen eszembe jut, de hosszan lehetne sorolni a számtalan eredeti ötletet. Érdemes végigpörgetni az iroda honlapján a projektleírás képeit. És akkor a Zöld Péterről nem is beszéltünk, mely csak utólag került a tervbe, s mely hamarosan az egyik legnépszerűbb magyarországi játszótér lett.

Kapcsolódó
Az ember, aki a legjobb játszótereket tervezi

Az ember, aki a legjobb játszótereket tervezi

Ön is arra vágyott, hogy szobrokra másszon? Kő Boldizsár igen, ezért lettek ilyenek a játszóterei.

A Millenáris Park pusztulása és újjászületése

A Millenáris a lezüllés állatorvosi lova. Gyakorlatilag minden tünetet produkált, amit csak park tud. Az innovatív, egyedi megoldásokról kiderült, hogy több figyelmet és törődést igényelnek, mint a bolti termékek. Ilyenek például a fajátékok, amelyeket bizony karban kell tartani. (És ne legyünk igazságtalanok: azért nem is mindegyik újítás volt igazán átgondolva.)  Persze azt, hogy mondjuk a padok is szétrohadtak, vagy hogy kiszáradt a fű, nem nagyon lehet arra fogni, hogy különlegesen innovatív megoldások voltak.

A karbantartás teljes hiányánál is nagyobb bajt jelentett azonban az, hogy a közparkból mindenáron pénzt akartak teremteni.

A Millenáris egyre több rekláminstallációnak, vendéglátó egységnek, és egyre több nagyrendezvénynek adott otthont. A túlhasználat amúgy is ártott a növényzetnek, a burkolatnak, a talajnak, de a szellemesen, közparkosan kialakított teret ráadásul csak erőszakkal lehetett hozzáigazítani az új funkcióhoz.

Hasonló sors jutott a kor másik friss szellemiséget képviselő parkjának, az Erzsébet térnek, ahol az egykori park helyén ma már gyakorlatilag egy állandó piac és egy hatalmas kerthelyiség van.

A Millenáris új, mára megvalósult programját úgy tűnik, már eleve úgy határozták meg a megrendelők, hogy a zöldterület ne csak a hagyományos parki funkciókat lássa el, hanem feleljen meg a tömegrendezvények igényeinek is. Ha úgy vesszük, ez az alkotói program azért elég lehangoló. De függetlenül attól, hogy egyetértünk-e ezzel a programmal vagy sem, azt el kell ismerni, hogy ha már ez volt a feladat, akkor azt a tervező Kertművek és a kivitelező Parkertech tökéletesen megoldotta.

A jelenlegi megújítás az egykori Teátrum, a leendő Tácszínház előtt részt, valamint a Fogadó mögötti területet nem érinti. A többi részen nagyjából mindent rendbe tettek (bár az nem világos, hogy miért csak a fő sétányt kövezték újra: a B épület előtti utat, ahol gyakorlatilag már minden járólap széttört, meghagyták a következő ütemre).

Na de vegyük sorra, a legfontosabb változásokat.  

Ami nem tetszik

A leglátványosabb változás a nagy, déli tó betemetése volt. Ez elég meglepő húzás, hiszen tavaly még a Táncszínház látványtervein is szerepelt. Nem is nézett volna ki rosszul, ahogy tükröződik benne a Zoboki-féle új homlokzat. Én személy szerint nagyon rossz ötletnek tartom ezt a lépést, a legkarakteresebb elemét vesztette el a park. A helyére nem is került semmi komolyabb kertészeti elem, csak fű meg néhány fa: ez a színházhoz kapcsolódó rendezvényhelyszín lesz. A jelenség amúgy a park több pontján is megjelenik.

Kapcsolódó
A Millenárison épül az új Nemzeti Táncszínház

A Millenárison épül az új Nemzeti Táncszínház

A korábbi szabadtéri színpad helyére egy hatalmas előcsarnok épül Zoboki Gábor tervei szerint.

A B épület előtti részre füves placcra ugyanígy nem telepítettek fákat vagy bármilyen más növényeket, ott is a rendezvények miatt maradt "sportpályás" a terep.

A belső irodaház előtti részre műfű került, de ez nem a pénztermelés terhére írható. Egyrészt mert ez a terület jogilag nem is a Millenáris része, csak ők kezelik, s leginkább az egységes parkkép miatt tették rendbe. Másrészt ez a tűzoltóság előírása volt, az irodaház mellé ugyanis csak szilárd burkolat kerülhetett. Hogy miként keserítik meg az ilyen szabályok a tájépítészek életét, arról itt írtunk korábban.

Kapcsolódó
Miért vágják vissza olyan durván a budapesti fákat?

Miért vágják vissza olyan durván a budapesti fákat?

Csak azért nem vágnak ki sokkal több fát az illetékesek, mert a városlakók felkötnék őket a maradékra – véli egy független szakértő, aki szerint pocsék állapotban van a fővárosi faállomány. És mit mond a Főkert?

Általában elmondható, hogy a parkból számos egyedi, különleges megoldás eltűnt, viszont átláthatóbb lett és a tömegrendezvények igényeihez igazodott. Hogy mennyi zug, kanyar, játékosság és organikusság maradt még, az majd akkor derül ki, ha meglátjuk, milyen lett a Táncszínház és a Fogadó közötti rész. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez ne lenne jó hely.

Kapcsolódó
Milyen lesz az új Múzeumkert?

Milyen lesz az új Múzeumkert?

És miért kell megint fákat kivágni ehhez? A tervezőkkel beszélgettünk, akik eloszlattak egy csomó rémhírt a városi kertészettel kapcsolatban.

Csak míg a Millenáris egykor az ország legizgalmasabb parkja volt (ha megéri a kort, simán megérdemelte volna a védelmet, bármilyen nehezen is értelmezhető az egy park esetében), ma csupán egy igen színvonalas zöldterület a sok közül. 

Persze egyáltalán nem rossz! Sőt.

Ami sokkal jobb lett

Ha valaki nem ismeri az előzményeket, s most csak véletlenül besétál a Millenárisra, alighanem kellemes meglepetés éri. Milyen jó kis park! Kellemes a szemnek, jó rajta átsétálni, megpihenni benne. Ha pedig valaki csak a pár évvel ezelőtti, áldatlan állapotokat ismerte, hát annak ég és föld lesz a különbség, s repesni fog a boldogságtól, hogy milyen rendezett.

Az egészet láthatóan nagy gonddal és odafigyeléssel készítették, nincsenek elnagyolt, összecsapott, "majd ez átadás után még összeáll" részletek.

Tetszik, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően több törzsű fákra cserélték a korábbi sorfákat. A nyír- és mézelőfanyalka-csoportok kifejezetten jól mutatnak már most is, csupaszon, lombosan pedig még hangulatosabb lesz a kert. A Ganz régi irodája (A épület) elé egy hagyományos kertrészlet került tiszafákkal, puszpángokkal, meg hortenziákkal, amelyek egészen biztosan szépen fognak virágozni, ha eljön az idejük.

Igazítottak pár apróságon is. A játszótér kerítését kisebbre vették, hiszen az egész park zárható, és ízlésesen növények mögé rejtették, a tómeder széle pedig Terraway-burkolatot kapott, így nem fog folyton a csupasz beton kibukkanni. Zöldfal rejti el az egyik irodaház előtti elektromos dobozt és kifejezetten mutatósak a másik homlokzatát csinosító, oszlopra nyírt fák is. Jók lettek az új utcabútorok, a bonszájfazonú fekete fenyő pedig a park egyik éke lesz a B épület előtt. Összesen 98 koros fát és több száz solitert ültettek ki.

Ráadásul a fenti kritikákat némileg zárójelbe teszi az, hogy ez egy nagyobb projekt első üteme (persze nehéz figyelembe venni valamit átadáskor, ami még nincs kész). A közelmúltban lebontott minisztérium és a két Ganz-csarnok helyén, vagyis a Fény utca és a Margit körút között ugyanis már épül a Millenáris folytatása, a Széllkapu, mely a park egykori funkcióiból számosat átvesz. A tervek szerint,

az itteni "rendezvényteresülést" az ottani pihenőpark-funkciókkal ellensúlyozzák.

Itt kevesebb lett ugyan a fás, zegzugos terület, és több a füves placc, ott viszont kifejezetten az ücsörgésről, a sétálásról fog szólni minden. Itt eltűnt ugyan a tó a Táncszínház elől, ott viszont akkorát kapunk, hogy összességében nőni fog a vízfelület. És még az innováció sem tűnik el teljesen. 

Egy olyan, hatalmas növényfal fog épülni itt ugyanis, mely a Fogadótól egészen a Margit körútig tart majd, teljesen kitakarva a Mammutot. Az egész acélszerkezet

hat méter széles lesz, kilátóként is funkcionál majd és végig lehet rajta teljesen sétálni.

Egy elemét már most kiállították a parkban, amolyan demóként, ottjártunkkor még épp növényekkel telepítették be. Erről és az egész Millenáris Széllkapu projektről hamarosan bővebben is írunk az Urbanistán. Egyelőre örüljünk neki, hogy végre újra szép a Millenáris, és reménykedjünk, hogy az ideglenesen elvesztett bájait hamarosan pótolja az izgalmas bővítés.

Ne maradj le arról se, kövesd az Urbanistát a Facebookon!