Zárva van az aranybudi, csak ti buktatok rajta

Az elmúlt hónapokban számos cikket szenteltünk a magyar parasportolók helyzetének, annak, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a mindennapokban. És most már a saját érdekvédelmi szervezetük felől is.

A paralimpikonok összeszorított fogakkal küzdenek minden újabb sikerért, de van, hogy elismerést sem kapnak, olykor a versenyeiket sem tudják fizetni, sőt, többen éheznek, és csak az edzőtáborokban jutnak rendes ételhez.

Erről az aranybudiról lesz szó a következőkben.

A most csúcsosodó botrány, ami a bizottság működését kíséri, igazából már tavalyelőtt elkezdődött, amikor kiderült, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak (MPB) nincs pénze arra, hogy a 2014-es szocsi téli olimpiára kiutaztassa a parasportolókat. De előtte történt az is, hogy Deutsch Tamás MOB-alelnök ötletére az MPB hárommillió forinttal megtámogatta Gömöri házának végtörlesztését. 

Ebből is látszik, hogy Gömöri Zsolt jól él, és pontosan látja a kerekes székes, illetve fogyatékos sportolók szükségleteit, és azonnal cselekszik. Sőt, sportvezetőként jogosnak tartja, hogy olyanért is tízmilliós jutalmakat vegyen fel, amit nem ő ért el, hanem az említett, nyomorúságos helyzetben lévő parasportolók. A londoni olimpia után például 17,5 millió forint körüli összeget. Ő ezt köszöni, és számol.

Gömöri, aki közel tíz éve vezeti az MPB-t, amint arra az elmúlt napokban többen is felhívták a figyelmet, paralimpiai elnökként a rendszeres havi fizetése mellé költségtérítést, benzinkeretet és ki tudja, milyen juttatásokat zsebel még be, holott normálisan működő rendszerben ezt a posztot szimbolikus összegért, de leginkább társadalmi munkában, ingyen végzik.

Abból a szempontból persze érthető, hogy ezt a pénzt ő jogosnak tartja, ha belegondolunk, hogy Gömörinek csak azután jutott eszébe a lakása végtörlesztésére felvett támogatást visszafizetni az MPB-nek, hogy kirobbant a botrány.  Egészen addig teljesen természetesnek gondolta, hogy a sajátjaként bánhat a parasportolók pénzével és életével, és akkor sem érzett szégyent, amikor a saját cégével szerződött le, vagy amikor megcsapolta a szponzorpénzeket, arra pedig már nincsenek is szavak, hogy amikor a saját privát cégét kár érte, mert az MPB-nek kikölcsönzött autóját ellopták, a paralimpiai bizottság pénzéből kárpótolta magát.

Ez a mostani paralimpiai bizottság esszenciája: ha valaki rosszul jár, az semmiképpen se az elnök legyen.

Ezt kapjátok be

Gömöri kedden nyilvánosság elé állt, de a tisztázás helyett vezetőként és emberként is megbukott. Egy rossz érzésű, mindenkit sértő monológ után felpattant, és faképnél hagyta paparasportolókat, valamint a sajtót, a nyilvánosságot. 

Amit lehet, azt megértettünk ebből a történetből, és azt is látjuk, hogy egy hiteltelenné váló embernek ma még csak kiskapura sincs szükség. Észrevehetjük ebben a magatartásban Kubatov Gábor rafinált válaszát is az adatvédelmi biztos azon kérdésére, hogy léteznek-e gimnazista korú fideszes kampánycsapatok: nem léteznek.

És ha ez hazugság is, ügy akkor sincs. 

A paralimpiai elnök szerint sincs ügy, csak politikai összeesküvés, mert ő nem lát sérült és nem sérült embereket, ő csak pozíciót és pozícióharcot lát, mindenki más lényegtelen.

Idekívánkozik, hogy Gömöri útját jelenleg az a Deutsch Tamás MOB-alelnök, fideszes politikus egyengeti, aki kitalálta, hogy Gömöri saját házának végtörlesztését vissza nem térítendő, a parasportolókat megillető pénzből fizessék ki. Hogy ez a fegyverbarátság azt is jelenti-e, hogy cserébe Gömöri Deutschot támogatja a MOB-nál, ahová a parasportolók ügyei tartoznak, a nagybetűs rejtély. 

Ők ketten, pontosabban hárman erkölcsileg ugyanazon a tripen vannak, ahol semmi nem számít. Ott állnak az aranyból felépített budi körül szorosan összezárva.