Bár okos és ne erős lenne az az állam

2016.05.17. 18:14

“A 2018-as választás azon fog múlni, hogy a mi társadalompolitikai szemléletünket a társadalom mennyire fogja elfogadni” - mondta a napokban Lentner Csaba az egyik MNB-alapítvány kuratóriumi tagja, Matolcsy György témavezetője, akinek mellesleg szintén jutott az MNB-s pénzből, hogy terjessze szemléletét.

Lentner szerint generálisan kell megváltoztatni a neoliberális irányba eltolt közgazdasági felsőoktatást, amelyik azt tanítja, hogy “nincs is szükség lényegében az államra, nem kell szabályozzon, nem kell ellenőrizzen, nincsen szükség állami vagyonra.”

Ehelyett szerinte

2010-ben bejött egy olyan gazdaságpolitika, amely az államnak a szerepét megerősíti, de annak érdekében, hogy az állampolgárait meg a piaci szereplőit meg tudja védeni.

Nem mondja senki

Csakhogy amit Lentner a neoliberális állításoknak vél, azt valójában inkább csak tudatlanságból vagy rosszindulatból tulajdonítják neoliberális alapvetéseknek. Az általa említett egyetemeken, a "neoliberális utóvédharc bástyáin" sem tanítják azt senkinek, hogy ne lenne szükség államra, állami szabályozásra, ellenőrzésre, vagy hogy “a piac mindenható”. 

Mindössze annyit tanítanak, hogy ahol a piaci jól működik, ott az államnak kár erőszakosan beleszólnia a dolgokba, mert a piac torzításával gyakran többet árt az állampolgároknak, mint használ. Miközben persze a piacnak is megvannak a maga korlátai, számos helyen kudarcot vall, ilyenkor szükséges lehet, hogy az állam valamilyen formában megjelenjen.

Utat tört a piac

És akkor egy példa arra, milyen az, amikor az állam nem világos elvek mentén dönt arról, hogy hol van keresnivalója, és hol nem, hanem csak érzésre, rövid távú érdekek mentén:

a kormány épp most tiltaná be az Uber-alkalmazást.

A taxisok lobbiereje túl nagy, utakat bénítanak meg, hidakat zárnak el, kevés szereplő is hatalmas káoszt és felháborodást tud okozni, a kormány azonnal ugrik, ha morognak. De miért vannak felháborodva a taxisok? Elsősorban azért, mert néhány évvel korábban elérték, hogy ne kelljen versenyezniük egymással, fix tarifáért szállíthassák az utasokat, a piac pedig most elkezdett utat törni magának,

megjelent az Uber és versenyezni kezdett egy olyan területen, ahol az állam már megszüntette a versenyt, és elhalássza a taxisok elől az utasokat.

Persze ne olvadjunk el az Ubertől, van egy sor adminisztrációs, felügyeleti probléma a céggel szerte a világban, amit az államnak, államoknak meg kell tudniuk oldani, és kritizálható a cég cinikus kommunikációja is. De azért ha letisztítjuk a dolgokat, világos, hogy az aktuális gond most nálunk nem elsősorban ezekből fakad. Hanem szimplán abból, hogy fittyet hányva a taxisrendeletre, olcsóbban fuvaroznak az előírtnál.

Ezt a feszültséget pedig éppen az állam idézte elő az általános fix tarifával, ami ebben a formában már a kezdetektől egészen abszurd.

Bár történetileg a világ taxispiacai ritkán voltak teljesen mentesek az állami szabályozástól a budapesti piac a kilencvenes évekre konszolidálódott, a 90 százalékát jelentő telefonos és szerződéses hívásokban pedig már működött az egészséges ár- és minőségi verseny. Vagyis az a piaci kudarc, ami egyébként korábban főleg a leintéses taxiszolgáltatásoknál jelentkezett, háttérbe szorult. A válság miatt rossz helyzetben lévő és egyre elégedetlenebb taxisok panaszain túl nem lehetett érdemi indok a fix tarifa bevezetésére.

És tegyük hozzá, hogy a hiénák dominálta leintéses piacon, ahol korábban is a legtöbb visszaélés volt, maradt minden a régiben, a fix tarifával együtt egyáltalán nem tűntek el a korábbi problémák. Az átverések és lehúzások ugyanis részben a hatósági ellenőrzés, a büntetés veszélyének hiánya miatt működtek akadálytalanul korábban is és most is.

Örökös tűzoltás

De a telefonos és szerződéses taxihívásoknál, miért ne lehetne válogatni az egyes társaságok és szolgáltatási színvonalak között? Az egyik cég drágább, de ha azt hívom, gyorsan jön jó kocsival, a másik olcsóbbért visz, de lassabban jön ki, szakadtabb autóval, kevésbé udvarias sofőrrel. Így van ez minden más terméknél és szolgáltatásnál is, miért igényel ez hatóságilag rögzített árat? És mindez teljesen független attól, hogy az állam egyébként meghatároz-e műszaki követelményeket az autókkal szemben, megkövetel-e bizonyos felkészültséget a sofőröktől az utasok biztonsága érdekében, vagy az utasszervező cégek és sofőrök viszonyába beleszól-e.

Ezekhez a fix tarifának semmi köze.

Most pedig lázonganak a taxisok, lázonganak az uberesek, ki vannak akadva az utasok, feszült helyzetben a kormány is, a legerősebb ötlete eddig, hogy betiltja az Ubert, mint appot. Vagyis egy durva beavatkozásra kényszerül, hogy kimeneküljön abból a helyzetből, amit egy korábbi durva és indokolatlan beavatkozásával ért el.

Mert ha az erős állam meg is akarja védeni az állampolgárait és a piac szereplőit, az sokszor valójában csak annyit jelent, hogy tüzet olt, ahelyett, hogy előre gondolkodna és nem gyújtogatna akkor, amikor arra nincs szükség.