Jolán
-1 °C
7 °C

Egyszerűen tökfej ez a Pásztor?

2009.01.31. 11:23

Pénteken Pásztor Albert, miskolci rendőrkapitány a következőket mondta egy sajtótájékoztatón: "Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük. (...) Mi, rendőrök, teszünk azért, hogy kivegyük a részünket a fiatalok neveléséből. A baj csak az, hogy a sok kis aranyos cigánygyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető."

Pásztor kijelentései a mai magyar közéletben nem különösebben megdöbbentőek, a rendőrkapitány csak kimondta, amit a többség - legyen szó rendőrökről vagy általában a társadalomról - gondol. Amikor 1996-ban felmérés készült arról, hogy mi a magyar rendőrök véleménye a cigányokról, az derült ki, hogy a rendőrök fokozott bűnözési hajlandósággal jellemzik a cigányokat. A több mint 1500 megkérdezett rendőr 54 százaléka kapcsolta össze a cigányokat a "bűnöző életmóddal", 71 százalékuk pedig egyetértett azzal az állítással, hogy ahol nincsenek cigányok, ott jóval könnyebb a rendőri munka. "Legszélsőségesebbnek a rasszisták tűnnek, akiknek romaképét az elutasítás, türelmetlenség, előítéletesség, sztereotipizálás jellemzi, amit összhangban látnak a cigányellenesnek tartott közvéleménnyel. E csoport jelenléte nem túl nagy arányú (10%). Az előítéletesek a megkérdezettek 27 százalékát adják. E körben ugyanazok a tünetek fordulnak mint elő mint az előző csoportban, de megnyilvánulásuk kevésbé intenzív" - fogalmazott a kutatási jelentés. Az elmúlt pár év előítélet-vizsgálatai szerint a társadalom közel nyolcvan százaléka egyetért azzal a gyakorlattal, hogy egyes szórakozóhelyekre nem engedik be a cigány vendégeket, miközben a magyarok kétharmada úgy véli, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van.

Nem mást állított, mint hogy életük a születés pillanatában meghatározott, vagyis a lopás- és rablásvágy vérükből és/vagy a kultúrájukból fakad.

A számok nem hazudnak: Pásztor kijelentéseit olvasva most az Index-olvasók jelentős hányada is arra gondol, hogy jaj de jó, végre valaki magas rendvédelmi pozícióból újra kimondta, hogy a cigánybűnözés (így, egybeírva) létezik. Az olvasók egy másik része pedig arra gondol, Pásztor egyszerűen az igazságról beszélt, az igazságról beszélni pedig jó. A Pásztor-féle kijelentésekkel azonban több komoly baj van.

A rendőrkapitány nem beszélt például arról, hogy csinos fiúk, lányok voltak-e az elkövetők, hogy milyen farmer volt rajtuk, ahogy arról sem, néznek-e ezek a bűnözők Dextert, vagy inkább Dr. House-t néznek. Egyedül arról beszélt, hogy a bűnözőket ő egy népcsoporthoz sorolja. Ezzel nem mást állított, mint hogy életük a születés pillanatában meghatározott, vagyis a lopás- és rablásvágy vérükből és/vagy a kultúrájukból fakad. A származás kiemelésével mutatta meg a "mi" és az "ők" közötti éles határvonalat, amit tovább hangsúlyozott azzal, hogy rámutatott: még a lelkiismeretes rendőri munka sem elég ahhoz, hogy kinevelje a cigányokból a bűnöző hajlamot. Arról viszont hallgatott, hogy az összes erre vonatkozó kutatás szerint a romák többségéhez hasonló szociális helyzetű (alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli, nagycsaládos, komfortot nélkülöző lakáskörülmények között élő) nem cigány népességen belül pontosan ugyanakkora a bűnözők aránya mint a cigányok körében. Vagyis lehet, hogy az ő nyolc rablásának elkövetői tényleg mind cigányok voltak (mint megtudtuk, ezt a kihallgatáson maguktól vallották be, hiszen jogszerűen ilyen adat nem kérető és nem tartható nyilván), de ennek a ténynek a hangsúlyozásával éppen a bűnözés valódi okát - egyszerűen szólva: a nyomort - hazudta el.

Pásztor sokkal inkább tünet, véres kelés a (nem létező) esélyegyenlőségi mozgalom arca közepén.

A Borsod Online pénteki videójában Pásztor arról beszélt, hogy cigány és nem cigány képtelen egymás mellett megmaradni: "Betelepült az Avasra egy jelentős számú cigányság. Olyan emberek, akik szerintem maguk sem akarnak ilyen helyen lakni, igényük nincsen rá. Eszükbe sem jut, hogy ott majd hitelt kell törleszteni, közös költségekhez hozzá kell járulni. Abban nem gondolkoznak, hogy itt már együtt kellene élni más, konszolidált életvitelű helyi lakosokkal... A kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés. Ennyi."

"Cigányok" és "magyarok" teljes elkülönítésének igénye logikusan következik Pásztor és a hozzá hasonlóan gondolkodó honfitársaink elképzeléseiből. Az éppen általuk is folyamatosan hivatkozott mindennapi tapasztalatok ugyanakkor éppen azt mutatják, hogy a jelenleg is működő elkülönülés fokozza, nem pedig megoldja a problémákat. Gettók, rezervátumok: bármilyen vonzónak is tűnne sok millió honfitársunk számára mint megoldás, a helyzet az, hogy az ilyesmi nemcsak jogilag és erkölcsileg védhetetlen, gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hanem teljes mértékben haszontalan is lenne. Magyarország legnagyobb kisebbségi csoportja és a többség békés egymás mellett élése mindenkinek, cigánynak és cigányellenesnek egyaránt érdeke, a másik megoldás ugyanis az egyre mélyülő szegénység és a fokozódó erőszak.

Pásztor ezzel a jól artikulált cigányozással keresztülhúzta a rendőrségnek az utóbbi években az esélyegyenlőség és a hivatali előítéletek csökkentése terén tett erőfeszítéseit. Hiába írogat leveleket dr. Bencze József rendőr altábornagy Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak arról, hogy nem előítéletesek a rendőrök a romákkal szemben, és hiába ígérgeti, hogy esélyegyenlőségi tervet készít a rendőrség, hiába hangoztatja Draskovics Tibor rendészeti miniszter, hogy sokkal több roma rendőrre van szükség, ha jön ez a rendőrkapitány, és arra utal, hogy márpedig a bűnözés a cigányok vérében van.

A "politikailag korrektnek" vélt beszédmód kudarcot vallott többség és kisebbség együttélési problémáinak kezelésében.

Nyilvánvaló, hogy a félszívvel, felülről erőltetett, "politikailag korrektnek" vélt beszédmód kudarcot vallott többség és kisebbség együttélési problémáinak kezelésében. Aminek az az egyszerű oka, hogy magyar állampolgárok milliói számára köszönőviszonyban sincs a mindennapok valós helyzeteivel. Ellenhatásként a nyilvánosságban is egyre inkább polgárjogot nyer a Pásztor-féle "őszinte" beszéd, ami eredményét tekintve abban különbözik a finomkodó bölcsészdumáktól, hogy nem csupán elfedi, hanem tetézi is a bajt.

Egyfelől, persze, ostoba tökfej ez a Pásztor, de ennyire nem egyszerű a helyzet. Pásztor sokkal inkább tünet, véres kelés a (nem létező) esélyegyenlőségi mozgalom arca közepén. A mindennapos bazmegezéssel egyenértékű szaloncigányozás természetessége, a cigányok molotovkoktélos gyilkolászása és a Magyar Gárda masírozása után egy magas rangú rendőrtiszt miért tartaná kínosnak, hogy nyilvánosan rasszista kijelentéseket tegyen?

Az ORFK gyorsan reagált, dr. Bencze azonnali vizsgálatot rendelt el, és intézkedett arról is, hogy Pásztort más beosztásba vezényeljék. Egyelőre nem lehet tudni, hova, hogy melyik az a poszt, amelyben a cigányozás a rendőrkapitányinál jobban megengedhető.