Most az egyszer valóban megismételhetetlen akciót hirdettek a Dolce Vita szappanra.
Érdekszervezettel lobbiznának az éjjel-nappalisok, hogy ne kelljen hétköznap éjszaka bezárniuk.
Ezek fognak hiányozni: "Beleszeretett a celeb disznójába a polgármester", "Belefagyott a disznó a csomagtartóba"
Az egyik legszórakoztatóbb magyar nyelvű oldal lehúzza a rolót. Oda a hülye sztoriknak és az ízes nyelvezetnek.
Az erdélyi autópályán száguldozott, ezt videóra vette, és feltöltötte a Youtube-ra. Ja, és a jogsiját is pénzért vette.
Meglátta apjában a démont, baltával oltotta ki életét. Az apa feje egy méterre repült testétől.
Manna szájából a fogzás miatt amúgy is ömlik a nyál, amit most még kiegészít az eggyel fentebbi testnyílásából bugyogó váladék. A helyzet kritikus. A hét leggyakrabban használt eszközei az előke és az orrszívó.
És igen, végre, hosszú várakozás és szenvedés után (és nyilván a borostyán nyakláncnak köszönhetően) néhány nappal a 9. hónapforduló előtt kibújt az első fog. A második csücske két nappal az első után fúrta át az ínyt egy zaklatott éjszakát követően.
Nyűglődős sírás, nyáladzás, piros popsi, éjjelente gyakori felvisítás, fájdalmasan duzzadó, vörös íny. Kisgyerekesek már bólogatnak is: igen, fogzik a baba. És ahogy valaki megjegyezte, ennek elég sokára lesz vége.
Mannából igazi előadóművész vált, aki mindent elkövet, hogy a család tagjai őt figyeljék. Kezdte a pürrögéssel: összegyűjtötte a nyálát, kitolta az ajkaira és némi hanghatással kísérve nekiállt buborékokat fújni.
Mostanában úgy érzem, hogy az első gyerek születésével mintha valaki megnyomta volna a távirányítón a gyorsító gombot: mire kettőt pislogtam, Manna féléves lett (napok kérdése).
Lehet, hogy nem a jelenlegi irányelvek szerint etetem a gyereket, kifelé nézve hordozom a kenguruban vagy öt percig hagyom sírni a kiságyában, mielőtt bemennék, de kiegyensúlyozott és nyugodt vagyok. Cserében ő is nyugodt, mosolygós, boldog baba. Más pedig most nem számít.
Egy csecsemővel, egy ovis és egy iskolás gyerekkel az élet nem egyszerű. Hozzáállás kérdése, hogy mindezt úgy éli-e meg az ember, mint élete legnehezebb szakaszát, vagy úgy fogja fel, mint egy kalandot, problémákat pedig főhőshöz méltóan oldja meg. A kellő szarkazmussal persze.
A „Hűbazmeg!” felkiáltásokhoz már kezdek hozzászokni, és azon gondolkozom, csináltatok a gyereknek egy bodyt a következő felirattal: „Kövér vagyok. És?!”
Amikor gyereket szül az ember, kicsit olyan, mintha Kindertojást nyitna ki, nem is igazán a csoki a lényeg, hanem a kis sárga kapszula, amely az ajándékot rejti.
Rájöttünk, hogy vannak bizonyos hangok, amelyek olyan hatással vannak Mannára, mintha füvet szívott volna: fulladozva röhög, ami úgy hangzik, mintha rálépnénk a kutya sípoló gumikacsájára.
Érdekes és egyben ijesztő is a látvány, mert mostanában már beszélget is valakivel vagy valamivel, pont úgy, ahogy velem vagy a testvéreivel szokott, ha fölé hajolnak.
Mostanában azon gondolkozom, hogy lehettünk ilyen piszok mázlisták ezzel a babával.
Ezúttal nem magas, jóképű, jólábú és jóseggű férfi imádatom tárgya, hanem egy hatkilós, kerek fejű, nagy szemű, mosolygós lény.
Ha legközelebb a nagyokat is akarjuk vinni, kisbuszt kell bérelni?
Az szép és jó, hogy a gyerek újabban szó szerint átalussza az éjszakát, az viszont már kevésbé, hogy pirkadatkor arra ébredek, hogy saját tejemben fetrengek.
Szia, anya, igen, felébredtem. Olyan kedvesen nézel rám, hogy ezért megérdemelsz egy mosolyt, nesze. Látom, tetszik. Repetázhatsz, ha szeretnél. Na, megelőlegezek neked még egy angyali mosolyt.
A gyerek köszöni szépen, remekül érzi magát mind az öt kilójával. Bezzeg a hülye anyja a múlt héten elintézte magát és begyullasztotta a melleit.
Azt hiszem, ez a legjobb korszak: a gyerek szinte végigalussza a napot és az éjszakát, amikor fent van, eszik, telerakja a pelenkát és veszettül vigyorog.
A heti 200-250 gramm helyett Manna 400 grammot hízott, el kell hagyni a szoptatás utáni tápszerpótlást.
Ma este 19:45-kor, negyven perc vajúdás után 3 kiló 40 dekával, 56 centivel megérkezett Tünde kislánya, Manna.
Nem véd, pultosként, kitűzővel dolgozik.