7+1 fontos tény, amit nem tudott az alvásról

A pihentető alvással járó, testünkben zajló jótékony folyamatok hiánya komoly tüneteket okozhat. Olyanokat is, amelyekről nem is gondolnánk, hogy bármi köze van az alváshoz. Ezekről a tünetekről és kezelésük fontosságáról Dr. Simon Mártával, a Somnocenter alvászavar központ szakértőjével beszélgettünk.

Tudomány az alvás mögött

Az alvászavarok különböző fajtáival foglalkozó tudományág neve szomnológia. Ez az orvoslás egy viszonylag fiatal területe, mely a neurológia, a tüdőgyógyászat a belgyógyászat és a pszichiátria tudásanyagát kapcsolja össze és ötvözi az alvást vizsgáló eljárásokkal, terápiákkal. A szomnológia az alvászavarok mellett az alvás alatt fellépő zavaró jelenségek vizsgálatával és azok kezelésével foglalkozik.

A szomnológusok, más néven alvásszakértők többnyire más területen diplomát szerzett orvosok, akik egy 24 hónapos képzés keretében megszerezték az „Alvásmedicina szakértője” licencet is, így az alvás-ébrenléti zavarok nemzetközi osztályozásában (ISCD-2, Sateia 2005) felsorolt alvászavarok önálló és felelős felismerésére, diagnosztikájára, korszerű kezelésére is képesek.

Rossz alvás, mint népbetegség

A szomnológiára pedig egyre nagyobb szükségünk van, ugyanis a 21. század embere többnyire sokkal rosszabbul alszik, mint azt elsőre gondolnánk. Az egyre növekvő stressz például szinte már közhelyszámba megy, ha bármilyen egészségügyi témában veszélyfaktorokat kell felsorolni, de ez a civilizációs probléma ezen a területen is listavezető.

Egyre kevesebb ember tudja elengedni a mindennapok problémáit, amikor a nap végén ágyba keveredik.

Ebben pedig nem sokat segít az sem, hogy a modern technológiának „hála” már bárhová magunkkal vihetjük a munkát.

A vezetékmentes internetkapcsolat ideje előtt sem volt egyszerű az agyunk dolga, ha pihenni szeretett volna, hiszen a legtöbb hálószobában már jó ideje megtalálható a tévé, ami a folyamatos villogásával és váltakozó hangerejével megnehezítette a teljes kikapcsolódást, de ez még semmi volt ahhoz képest, amit a laptop-táblagép-okostelefon hármas okoz egy jó minőségű Wi-Fi kapcsolat segítségével. Ez a csapat könnyedén az ágyunkba hozza a világ minden információját és így sikeresen megakadályozza, hogy ellazuljunk és szervezetünk fokozatosan felkészülhessen a pihenésre.

Csak még gyorsan megnézzük a leveleinket, válaszolunk a sürgősebbekre és gyorsan felmegyünk a közösségi oldalainkra, mert egész nap nem volt időnk megnézni a legújabb macskás videókat. Ennek a folyamatnak a végén pedig egy rövid, zaklatott és kevéssé pihentető alvás vár minket, amiért szervezetünk már másnap beszedi a vámot kialvatlanság és koncentrációzavar formájában. Hosszú távon pedig ennél sokkal súlyosabb következményei is lehetnek e rossz szokásnak.

A rossz alvás következményei

A rossz alvás rövidtávú hatásai közül már felsoroltunk néhányat, de a fáradékonyság mellett a memóriazavar, figyelemzavar, ingerlékenység, enerváltság, sőt tanulási nehezítettség, vagy akár a problémamegoldó képesség és az ítélőképesség zavara is jelentkezhet már egy pár napos pihenésmentes időszak hatásaként is. Ez egy szellemi munkát végző ember számára nagyon hamar észrevehető munkaképesség-csökkenést okozhat. A fizikai munkások lassabban észlelhetik e tüneteket, ami akár veszélyes helyzeteket is okozhat bizonyos munkakörökben.

A legnagyobb gondot az okozza, hogy ezek a tünetek nem köthetők egyértelműen egy problémához. Sokan hajlamosak a jeleket egyszerűen az öregedés, a túlhajtottság, a stressz, vagy más, „divatos” probléma nyakába varrni egészen a komolyabb betegségek megjelenéséig. Ezek pedig a neurológiai problémáktól a keringési rendszer nagyon komoly gondjaiig is terjedhetnek, ami vérnyomásproblémákat, vagy extrém esetben akár egy szívrohamot is jelenthet.

Mennyit alszunk?

Egy átlagos felnőtt ember számára naponta 7-8 óra megszakításmentes alvás szükséges ahhoz, hogy jó közérzettel, frissen ébredjen és napközben a kognitív funkciói helyesen működjenek. Ez természetesen életkortól függően változik, de az elégtelen mennyiségű, illetve rossz minőségű alvást mindenképpen jelzi valahogy a szervezetünk.

Leginkább valamely külső tünetből vesszük észre, ugyanis a rossz alvást magunkon nagyon nehezen diagnosztizálhatjuk. Sokszor előfordul, hogy valaki azt gondolja magáról, hogy elég letennie a fejét a párnára és már fel sem ébred reggelig, egy külső megfigyelő  - partner, vagy alvásszakértő – viszont folyamatos mozgást, beszédet és hasonló tüneteket észlel rajta, melyek kivétel nélkül valamilyen gondot jeleznek. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven alvásfüggő légzés-, mozgás-, magatartászavaroknak nevezzük.

Csak hunyok egyet, 20 perc is elég lehet?

A napközben alkalmazott szunyókálást legtöbben utoljára oviban, csendes pihenő néven gyakorolják. Érdekes, hogy 10 megkérdezett emberből 9-től kaptuk azt a választ, hogy ki nem állhatta ezt a programot, most, felnőttkorában azonban nagyon szívesen bevezetné a munkahelyén/iskolájában.

Pedig, mint azt a szakértőnktől megtudtuk, ezzel nem igazán lehet kipihenni a huzamosabb ideig kimaradó éjszakai alvást. Természetesen egy-egy átdolgozott, átmulatott éjszaka után segíthet egy picit, de azt is tudnunk kell, hogy például az alkohol lebontásával olyan enzimek kerülnek a vérkeringésünkbe, amelyek megakadályozzák, hogy igazán mélyen aludjuk. Így a dorbézolást lehetetlen egyetlen alvással meg nem történté tenni.

Mi történik velünk, amikor alszunk?

A történelem korai szakaszaiban az alvásra egy merőben passzív tevékenységként tekintettek az orvosok, tudósok. Tulajdonképpen az élet és a halál közti átmeneti állapotnak tartották és még Arisztotelész is úgy gondolta, hogy az alvás a külső ingerek csökkenésének – fény és hanghatások csökkenése, tehát az alkonyat - hatására következik be és ezen ingerek újbóli megjelenésének köszönhető az ébredés. Ez az elmélet szinte háborítatlanul tartotta magát egészen a XX. századig, amikor feltalálták az EEG-t, amelynek segítségével megkezdődhetett az agy roncsolásmentes vizsgálata is.

Ezek során kiderült, hogy az alvás messze nem passzív folyamat.

Egy éjszaka során – nyugodt, zavartalan alvást feltételezve – négy-hat 90-120 perces ciklust különböztethetünk meg. Egy ciklus során felszínes alvásból mélyebb alvásba megyünk át, amit egy újabb, felszínes szakasz után a REM fázis zár.

Az álomvilág, azaz a REM

A REM egy angol mozaikszó, melyet a Rapid Eye Movement (gyors szemmozgás) szavak kezdőbetűiből raktak össze az alváskutatók. A szó arra az alvásszakaszra utal, mely egy-egy ciklus befejezéseként jelentkezik. Ilyenkor a szemek gyors mozgást végeznek minden irányban, miközben a végtagok mozgása blokkolva van. A légzés és a szívverés felgyorsul, a vérnyomás megemelkedik és egy kicsit éberebb állapota kerül az egész test, ezért a REM fázisból a legkönnyebb felébredni. Ez gyakran meg is történik, de ezekre a mikroébredésekre az ember a legtöbbször nem emlékszik.

Az álmok jellemzően a REM szakaszban jelentkeznek és mivel a végtagjaink ilyenkor képtelenek a mozgásra ezért álmodjuk néha, hogy nem tudunk elfutni, nem tudunk reagálni amikor mozdulnunk kellene.

A fekhely jelentősége

A nyugodt, kielégítő pihenés alapfeltételei közé nem csak zavaró tényezők kizárása és a csendes, ingermentes környezet megteremtése tartozik, hanem a kényelmes, jó minőségű matrac illetve ágy is. Ezek közül az ágynak kell kevesebb feltételnek megfelelnie, elég, ha stabil, masszív alátámasztást kínál és olyan magasságú, hogy a szélére ülve, a földön talpon támaszkodva a combunk a lábszárunkkal derékszöget zár.

Fekhelyünk tekintetében egy bizonyos szintig minden egyes befektetett forint jó helyre megy, hiszen, mint az talán az eddig leírtakból is kitűnik, a nyugodt, mély alvás egészségünk egyik alappillére. És ki merne a saját egészségén spórolni?

A cikket a Brand & Content készítette az idén 100 éves Cardo gyár megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.