Az olimpia számokban, más szemszögből

Amit már eddig is tudtunk

Az augusztus 5. és 21. között Rióban megrendezett nyári olimpián 205 nemzet 11 303 sportolója versenyzett 31 sportágban és 306 különböző versenyszámban. A résztvevő országokhoz idén csatlakozott Koszovó és Dél-Szudán, valamint idén először egy menekültekből álló és egy független olimpiai csapat is saját színeiben szállt versenybe. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a versenyzők 45%-a nő, ami minden eddiginél magasabb arány.

A versenyek 33 különböző helyszínen zajlottak a rendezvénynek otthont adó Rio városában; ez volt az első alkalom, hogy portugál ajkú és dél-amerikai város látja vendégül a Nyári olimpiát, és az 1968-as Mexikói olimpia után az első, melyet Latin-Amerikában rendeztek meg.

A legek

Az olimpia nem csak egy országhatárokon, hanem korhatárokon is átívelő sportesemény: a 2016-os ötkarikás Játékok legidősebb indulója a 62 éves új-zélandi díjlovagló Julie Brougham volt, míg a legifjabb olimpikon, a nepáli úszó Gaurika Singh pedig még csak 13. életévét töltötte be.

A kiugróan alacsony vagy magas életkor az éremszerzésben sem akadályozhatja meg a kiemelkedő sporttehetségeket, hiszen az idei olimpia legidősebb aranyérmese, a szintén lovaglásban jeleskedő angol Nick Skelton idén töltötte az 58-at, még a legfiatalabb aranyérmes a mindössze 15 éves kínai Ren Qian lett, aki ezzel a 10 méteres női toronyugrás bajnokává avanzsált a következő négy évre. Azonban koruk tekintetében egyikük sem döntögetett rekordokat: a valaha volt legidősebb aranyérmes a svéd Oscar Swahn, aki 64 évesen és 280 naposan nyerte meg a lövészetet az 1912-es olimpián, míg a világtörténelem legifjabb olimpiai bajnoka pedig Donna Elizabeth de Varona, aki az 1960-as olimpián volt a 4x100 gyorsváltóban szerzett bajnoki címet, mindössze 13 évesen és 129 naposan.

A riói játékokon 86 nemzet szerzett érmet, közülük hárman a történelem folyamán először: Fiji rögbiben, Jordánia taekwondóban, Koszovó pedig dzsúdóban jeleskedett, és a világ olimpikonjai ezen az olimpián összesen 27 világrekordot döntöttek meg.

A végeredményeket tekintve a Riói olimpia sem tartogatott meghökkentő meglepetéseket. Az éremtáblázat élén, mint ahogy az megszokott, az Egyesült Államok áll 121 éremmel és 46 arannyal, őket követi Kína 70, és Nagy-Britannia 67 éremmel, míg

 Ha azonban a szerzett érmeket népességarányosan mérlegeljük, hazánk a lista előkelő 10. helyén szerepel, mely listán a mindössze az egy ezüstérmet szerző, ám lakosságát tekintve aprócska Grenada áll az élen.

Érdemes továbbá azt is megemlíteni, hogy a modern olimpiai Játékok 120 éves történelmének összesített éremtáblázatában Magyarország 175 arany, 147 ezüst és 169 bronzéremmel a 8. helyen áll, továbbá hogy a Riói olimpia 10 legeredményesebb sportolója között ott szerepel Hosszú Katinka és Kozák Danuta is.

Ezt a listát természetesen az úszófenomén Michael Phelps vezeti, aki idén 5 aranyérmet zsebelt be, 23 darabra bővítve olimpiai aranykollekcióját.

Az érem másik oldala

Ha már érmek: a mintegy 2500 medált az idei olimpia fő mondanivalója és üzenete, a fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében részben újrahasznosított anyagokból készítették el. Érdekesség, hogy az aranyérem nagyjából 600 dollár, azaz kb. 165 000 Ft, az ezüstérem 325 dollár, azaz kb. 90 000 Ft értékű, míg a 97%-ban rézből készült bronzérem mindössze 3 dollárt, azaz alig 900 Ft-ot ér.

A győztesek azonban az érem és az örök dicsőség mellett jelentős pénzjutalomban is részesülnek, mellyel saját hazájuk tiszteleg előttük. A magyar bajnokoknak az aranyéremért 35, az ezüstért 25, a bronzéremért pedig 20 millió forint jár, míg az USA aranyérmesei „csupán” 25 000 dollárt, azaz kb. 7 millió forintot kapnak jutalom gyanánt, ám a brit versenyzők például egyáltalán nem részesülnek pénzjutalomban. A legnagyobb pénzdíj a Szingapúr első aranyérmét megszerző, nem mellesleg Michael Phelps-t is legyőző úszót, Joseph Schoolingot illeti, akinek ezért a teljesítményéért több mint 750 000 dollár, azaz kb. 205 millió forint üti a markát.

Az olimpia ára

Az soha nem is volt kérdés, hogy a békés együttlétet és a barátságos versengést hirdető monumentális sportesemény egyben óriási üzleti vállalkozás is, és lebonyolítása kapcsán óriási pénzösszegek mozognak országok, vállalatok és magánszemélyek között. Már évekkel ezelőtt felmerültek az aggályok a rendező város Rió közbiztonsága és felkészültsége, valamint egész Brazília gazdasági helyzetével kapcsolatban, ám az olimpiának otthont adó ország mindent megtett, hogy a rendezvény többé-kevésbé zökkenőmentesen érjen véget.

Habár nehéz pontosan megmondani, mennyibe is kerülhetett az olimpia, egyes becslések szerint az összeg 8 milliárd dollár, azaz 2400 milliárd Ft körül mozog. Ugyan a csak erre az alkalomra felhúzott létesítmények egy részét rögtön a rendezvényt követően le is bontják, sok befektetés az általános infrastruktúra fejlődését szolgálta, így például a korábbi 18%-hoz képest most már Rio lakosságának 63%-a tud hozzáférni a minőségi tömegközlekedéshez. Az olimpiához fűződő befektetések és építkezések egyik leglátványosabb végterméke, az olimpiai falu sem megy kárba: a mintegy 18 000 férőhelyű, 3604 lakásból és 31 épületből álló komplexum a rendezvény után lakónegyedként fog szolgálni, ahol csillagászati áron lehet majd luxuslakásokat vásárolni.

A gigantikus kiadásokat a rendező ország a támogatások mellett többek között a megvásárolt belépőjegyekből és a turizmusból befolyó bevételekből kívánja finanszírozni, ezen a téren azonban némileg csalódniuk kellett. Rengeteg sportesemény szinte üres nézőterek mellett zajlott le, és előzetesen a jegyek csupán 82%-a kelt el, ez pedig nem számít magas aránynak, ám a szervezők a rendezvény vége felé közeledve úgy nyilatkoztak, hogy a jegyek 92%-át el tudták adni. Jelenlegi becslések szerint az olimpia idején 500 000 látogató érkezett Rio városába, és a brazilok a későbbiekben is a turizmus fellendülését várják.

Ami a jegyárakat illeti, a nyitóünnepségre lehetett 10 és 1150 dolláros jegyet is venni, ám a többi eseményre kapható belépők felének ára 17 dollár, azaz 4700 Ft alatt volt, ami a londoni olimpia átlagárának fele.

Minden szem Rión

Habár a jegyeladások tekintetében Rio nem tudta felülmúlni a 4 évvel ezelőtti londoni olimpiát, nézettség tekintetében bőven lekörözte azt. Míg az angol fővárosban megrendezett sporteseményt 200 000 órán át követték a tévénézők, az idei olimpiát 350 000 órán át nézte 3,7 milliárd ember, azaz a világ népességének fele.

Az olimpia messze legnézettebb eseményét, a nyitóünnepséget 350 millióan követték a televíziók képernyői előtt (összesen pedig kb. egymilliárdan nézték meg azt), a magyar nézők közül pedig 360 ezren nézték a négy órás, hajnal kettőig húzódó ceremóniát.

A cikket a Brand & Content készítette a Telekom megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.