Mire használjuk az adatainkat?

• Marketing
• Közlekedés
• Egészségügy

Kezünkben a telefon, hónunk alatt a tablet, csuklónkon az okosóra: nincs olyan pillanat, amikor ne érhetnénk el az információt, amire épp szükségünk van. Öt év alatt közel megtízszereződik a hálózatba kötött viselhető eszközök száma a világon, amelyből az idén 19 millió darabot adtak el. Miközben az új technológiák utat találnak életünk minden területén, tőlünk és eszközeinktől egyre több adat származik: online és offline szokásaink, vagy éppen egészségi állapotunk is bitek formájában tárolódik. Az így keletkező temérdek adat új világot nyit az elvárások és szolgáltatások terén egyaránt. A felhasználói szokások pontosabb megismeréséhez vezet, ami személyre szabottabb szolgáltatásokat eredményez. Központba kerül az ÉN igénye. De pontosan milyen formában jelennek meg ezek a megoldások?

Hirdetés - csak nekem

A reklámok egyik legfontosabb célja, hogy eljussanak a célcsoportjukhoz. Az adat alapú marketing ebben segít, vagyis az ismert adatok fényében interaktív módon, személyre szabottan reklámoz. Most valószínűleg mindenki az internetes böngészési adatok alapján felugró ablakokra gondol, pedig korábban is létezett ilyen, például a telemarketing. Bár az érintettek nem feltétlenül szerették, tagadhatatlanul célba ért általa az üzenet.

A keresőmarketing a kereséseinkhez rendeli a szponzor által megadott reklámüzeneteket. Ha a hirdető hozzáfér további adatbázisokhoz, még pontosabban szegmentálható a hirdetés. A Google Adwords a király ezen a területen, mely a netező által beírt kulcsszavakhoz rendel hirdetéseket, a hirdető pedig a kattintások után fizet.

Az ilyen jellegű hirdetések nem csak a hirdetőnek, de a célcsoportnak is hasznosak, hiszen nem hatalmas hirdetéstömeg vár rá, változatos, sokszor érdektelen tartalmakkal, hanem csak az, ami valóban releváns számára. Fontos az is, hogy a hirdető folyamatosan követheti, analizálja a hirdetéseit, így újabb kulcsszavak megadásával tovább javíthatja az elérés hatékonyságát.

Tokodi Gergely, közösségi média szakértő szerint az RTB – real time bidding – és a Programmatic Buying jelenti a jövőt, melyek néhány éve jelentek meg. Az RTB szolgáltatások lényege, hogy a hirdető licittel szerzi meg az adott hirdetési helyet, egy gyors, jól kontrollálható folyamat során. A Programmatic Buying pedig egy olyan online hirdetés, amelyet a kereslet oldali kezelőfelületeken és algoritmusokon keresztül hoznak létre, foglalnak, futtatnak és optimalizálnak, ilyen a Google Display Network. Gergely kiemelte, hogy minden ilyen megoldás alapja az a hatalmas adattömeg, amit a felhasználók követésén, megfigyelésén és viselkedésük elemzésén keresztül gyűjtenek be.

Személyre szabott marketingre egy hazai példa a SpringTab, amely azt a célt tűzte ki, hogy minden honlapnak annyi verziója legyen, ahány látogatója, mindezt a webes tartalomfogyasztási szokások alapján.

Vezetéselemzés = költséghatékony autóflotta?

A személyre szabható okos megoldások nagy csoportját képezik a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások. Legyen szó car sharing, tömegközlekedést segítő, vagy közlekedési dugót figyelő alkalmazásokról, a lehetőségek száma napról napra bővül. Közös tulajdonsága az ilyen típusú szolgáltatásoknak, hogy a felhasználó erőforrásainak (pl: idő, pénz, üzemanyag) minél hatékonyabb felhasználásában nyújt segítséget, céljuk a mindennapok egyszerűsítése.

A 2008-as válság teljesen felforgatta a hazai autópiacot is: eltűntek a nullás hitelek, a magánszemélyek inkább a használt autók felé fordultak, az újautó-eladások szinte teljesen a céges vásárlásokra korlátozódtak.  Persze a gazdasági változásokat a vállalatvezetők és a facility managerek sem hagyhatták figyelmen kívül, így lett egyre nagyobb a létjogosultsága a piacon a digitális autómenedzsment rendszereknek. Egy ilyen rendszer lényege, hogy automatizálja a menetlevélírást, autódiagnosztikai információkat, vezetésoptimalizálási segítséget nyújt, valamint segít a céges flottához kapcsolódó költségek tervezésében, csökkentésében és a munka szervezésében is segítséget nyújt. Mindez egy telematikai eszközből és hozzá kapcsolódó online felületből épül fel. A készüléket az autó saját diagnosztikai rendszerére OBD-n kereszül lehet egyszerűen csatlakoztatni, amihez szakemberre sincs szükség, egyszerűen be kell dugni, akár egy USB-t. Az így kialakult folyamatos adatkapcsolatnak köszönhetően  naprakészen jelennek meg az online felületen a használat során keletkező adatok. 

Ilyen autómenedzsment rendszert takar a magyar Konetik márka is. Szabó Balázzsal, a cég társalapítójával folytatott beszélgetésünkből megtudtuk: a rendszer telepítésével könnyedén optimalizálható a flotta használata és segítséget nyújt a gazdasági döntések meghozatalában is. A szolgáltatás egyik funkciója a kimutatások és előrejelzések készítése a beérkező információ alapján. 

Szabó Balázs szerint a jövő a vezetési stílus elemzését jelenti, így azok, akik kockázatosan, vagy az autót jobban igénybe véve vezetnek, tréningeken vehetnek részt, hogy fejlődjenek a képességeik. Napjainkban a legtöbb hiba az információhiányból fakad, ugyanis nincs lehetőség a felhasználási szokások rögzítésére, így nehéz megtalálni azokat az okokat, melyek miatt elfolyik a pénz és romlik a hatékonyság. A Konetik célja a tudatosabb autózási kultúra erősítése, valamint az autós adatokkal támogatott hatékonyabb munkaszervezés. Ahogyan a mobilitási trendek változnak (elektromos autók, megosztáson alapuló autóhasználat, önvezető autók), ez jelentős kihívások elé állítja a vállalkozásokat, amelyekre jó megoldásokat csak az adatalapú döntéshozatal tud biztosítani.

Digitális szívverés

Nem csak az üzletmenetre, de az egészségünkre is jó hatással lehet az adat alapú gyógyászat. Igaz, ez még fejlődő ágazat: Az egészségügy számítástechnikai forradalmának legfontosabb eszköze az adat, az otthoni diagnosztika egyik problémája az, hogy ez még nem áll megfelelő módon rendelkezésre – állítja Dr. Lantos Zoltán nemzetközi egészségügyi szakértő. A másik probléma az adatok kiértékelése, mert hiába állnak rendelkezésre, megfelelő elemzés és visszajelzés nélkül nem lehet megmondani, hogy az adott értékek egészségesek, vagy károsak.

A technika viszont lassan adottá válik: szenzorok és műszerek veszik körül az életünket, az adatok mobileszközeinken és a felhőben gyűlnek. Nem lehetetlen, hogy baj esetén akár közvetlenül az orvosunk kapjon figyelmeztetést, de lehetőség nyílik arra is, hogy értékeinket egy adatbázisba feltöltve más, ugyanolyan problémával küzdő betegek tapasztalataiból indulhassunk ki. A szakember által kontrollált felület viszont ilyenkor is elengedhetetlen.

Az adat alapú adminisztráció a gyógyszeripar számára is segítséget nyújthat, a ma létező vonalkódos és QR kódos azonosítók már ezt a rendszert segítik. Ez egy amolyan közös nyelvként funkcionálna, amelyet a piac összes szereplője – gyógyszergyártó, patikus, orvos – egyaránt ismer, így megkönnyíti az ellátórendszer munkáját. Lehetővé válik a globális követés is, így kisebb az esély a visszaélésekre, és költséghatékonyabbá tehető a felhasználás; vérkészítményeknél már ma is használják a módszert.

Zöldi Péter egészségügyi szakmenedzser szerint nem csak a gyógyászat, de az egészségmegőrzés is olyan terület, ahol segíthetnek az okos eszközök és az adatbázisok. Például már ma is elérhető többféle kalória számláló applikáció, vagy személyi tréner, amelyek az edzésünk során mért értékek visszajelzései alapján működnek, de vannak olyan programok is, amelyek az orvosok munkáját segítik. Erre jó példa a magyar fejlesztésű Laborom alkalmazás is, melynek segítségével a betegek egy saját felhasználói fiókban tárolhatják, rendszerezhetik leleteiket, méréseiket, amit bárhonnan bármikor elérnek.

A három területet megvizsgálva jól látszik, hogy az adatgyűjtés gyökeres változásokat tud hozni a különböző iparágakban, és ezek a változások közvetlen hatással vannak a mi hétköznapi életünkre is. Pusztán az adatok birtoklása ehhez még nem elegendő, a megfelelő szaktudással, kellő színvonalon történő elemzés a folyamat kulcsfontosságú része. Így hamarabb kapunk pontosabb eredményeket, mint korábban. Az adatgyűjtésen és elemzésen alapuló döntéshozatal ezáltal gyorsító hatással van a világ technikai fejlődésére is.

A cikket a Brand & Content készítette a Konetik megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.