Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Miért nehéz rendes munkát találni?

shutterstock 279246548
A cikket az allas.hu támogatta.
2017.04.06. 07:42
A hiányszakmákat leszámítva az álláskeresés általában egy hosszú folyamat, ami akár egy, másfél évig is tarthat, és egy sor olyan buktatója van, amire nem is gondolnánk. Megnézzük, hogyan lehet ezt hatékonyan csinálni, és hogy milyenek az elvárások a munkaadói oldalon. Most induló blogunkon pedig két álláskeresőt kísérünk egy hónapon keresztül, megnézzük, hová, milyen csatornákon jelentkeznek és szakemberekkel értékeljük álláskeresésük folyamatát.

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a legtöbbször az első, vagy a második munkahelyről mentek nyugdíjba az emberek, ma már senki nem tervez sok évre előre. Változik a gazdasági környezet, átszervezések történnek, szakmák szűnnek meg és születnek, és az is természetes, hogy 6-7 évente saját elhatározásból is váltunk munkahelyet. Sokan 30-as, 40-es éveikben tanulnak új szakmát, vagy valósítják meg a régóta vágyott B-tervet, és vannak, akik szándékosan iktatnak be „karrierszünetet”, hogy átgondolják, merre tovább. Ma már alap, hogy többször is álláskeresőkké válunk egy időre.

Ha az IT-szektorban dolgozunk, vagy a Balatonnál keresünk vendéglátós munkát, könnyű dolgunk van, valószínűleg a munkaadók versenyeznek értünk. Az álláskeresés azonban általában ennél jóval nehezebben megy: nem csak önéletrajzok küldözgetéséből áll, hanem komoly munka, ami kitöltheti az egész napunkat. Az állásajánlatokat fel kell kutatni, a jelentkezéseket ki kell dolgozni, és az interjúkra is készülni kell. Ezt az időszakot szinte mindenki nyűgnek éli meg. Frusztráció frusztráció hátán, a szétküldött önéletrajzokra nem érkezik visszajelzés, amikor pedig elmegy a kedvünk az egésztől, még kevesebb az esély, hogy megtaláljuk az álommelót. Pedig működhet mindez másképpen is.

Átlagosan másfél évig keresünk munkát

A nyilvántartott álláskeresők létszáma 2017 februárjában 297 ezer fő volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint, és ebből 16707 volt a diplomás, a pályakezdők száma pedig 31387 volt.

DSZZS20110801013

A Központi Statisztikai Hivatal 2017. március 29-én közzétett adatai szerint, amelyek a 2016. december – és a 2017. februárja közötti időszakra vonatkoznak, a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 11,1%, a 25–54 éveseké 3,9%, az 55–64 éveseké pedig 4,2%. A statisztikából az is kiderült, hogy a munkanélküli nők száma alacsonyabb, mint a munkanélküli férfiaké. (Ezek az adatok a nyilvántartott álláskeresőkre vonatkoznak, a valós képet a nem nyilvántartott munkanélküliek és a külföldön dolgozók is árnyalják.)

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap, a munkanélküliek 47,2%-a pedig legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. Az álláskeresés ideje ugyanakkor napokra rövidülhet, ha valamelyik hiányszakmában dolgozunk. Miközben a cégek több száz önéletrajzot kapnak például egyetlen marketinges pozícióra, gondban vannak, ha jó kőművesre, hegesztőre, villanyszerelőre, vagy asztalosra van szükségük. Néhány más szakmunkával együtt ezek a legkeresettebbek ma Magyarországon, de kapkodnak a munkáltatók a mérnökök (műszaki, elektronikus, stb.), a könyvelők, pénzügyi elemzők, a sofőrök és a raktárosok után is.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) adatai szerint 2016-ban mintegy 22 ezer munkavállaló hiányzott Magyarországon az IT szektorból, és ez a szám az idén elérheti a 30 ezret is. Hiány van orvosokból, egyészségügyi dolgozókból, ápolókból is, és a vendéglátóipar is küzd a külföldre távozott munkaerő hiányának betöltésével.

A siker titka: skillek

shutterstock 552386905

Charles Handy ír társadalom- és szervezetfilozófus már az 1980-as években megjósolta, hogy a jövőben többször is hivatást váltunk majd az életünk során, egyre több lesz a szabadúszó (ő "portfóliómunkásnak" nevezte a kategóriát). A sikerhez pedig pontosan tisztában kell lennünk azzal, hogy miben vagyunk igazán jók, és mivel tudunk hozzátenni egy vállalat működéséhez. Rengeteg olyan képesség birtokában vagyunk, amiről fogalmunk sincs (ha Handy nem köszön le a Shell marketing igazgatói pozíciójáról, soha nem ír bestsellereket). Az álláskeresés folyamata átalakul, Handy jelszava a következő:

Találd ki, miben vagy jó, és ki fog fizetni érte!

Hard skills: képesítés, szakmai tudás, kézzelfogható képességek 
D MTI20110914009

Soft skills: személyes képességek, amelyek a szakmai tudás mellett fontosak a motiválhatóság, a problémamegoldás, beilleszkedés- stb. szempontjából. Ilyen például a kommunikációkészség, a szervezőképesség, a rugalmasság, az asszertivitás vagy a kreativitás. Sokkal nehezebben mérhető.

Az álláskeresők és a munkáltató közös érdeke az, hogy mindenki a megfelelő pozíciót találja meg magának. Egyre több önéletrajz-motor alkalmazza az ún. skill, vagyis készségalapú megközelítést: nem azt kell hangsúlyoznunk, hogy milyen életutat jártunk be, hanem arra, hogy mit tudunk, mik a munkatapasztalataink, és miben vagyunk jók. (Így működik pl. a LinkedIn is, bár ez alapvetően egy közösségi portál, ami álláskereső funkcióval is rendelkezik.)

Ez mind szép és jó, de honnan tudjuk meg, milyen készségeink vannak? „Érdemes végig gondolni, mi az a tudás, vagy tapasztalat, ami az elmúlt 2-3 évben jellemez minket” – mondja Rácz István, az allas.hu vezérigazgatója. A következőket kell összegeznünk:

hol, milyen területen dolgoztunk, mi volt az adott területen a legnagyobb sikerünk, milyen tulajdonságok kellettek, amikkel ezt elértük?

Ha ezeket összegyűjtjük, elég komoly készségcsokrot össze tudunk állítani.

Fontos, hogy ne csak a végzettségekből és az eddigi munkakörökből induljunk ki. „Egy sofőr mindig csak a gépjárművezetéssel kapcsolatos állásokat kereste, de láttuk, hogy 4 éve webshopja is van, és olyan skillekre tett szert, ami egy 3 éves marketinges gyakorlatnak felel meg. Korábban bele sem gondolt, hogy marketinges állásra is jelentkezhet” – meséli Rácz István. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy holnap kidobhatjuk a diplomát: a végzettséget is felfoghatjuk egy alapvetően fontos skillnek, ami bizonyos munkakörökhöz kell, másokhoz pedig nem feltétel.

shutterstock 547890676

Azt is érdemes megjeleníteni az önéletrajzban, hogy az adott skillt milyen szinten birtokoljuk, tanácsolja a cégvezető. Míg a nyelvtudásnál automatikusan feltüntetjük, hogy milyen szinten beszéljük a nyelvet, tudunk-e tárgyalni vagy fordítani, más készségeknél, tapasztalatoknál általában nem használunk indikátorokat. Azt például, hogy öt éves tapasztalatunk van a marketing területén, grafikus formában is meg lehet jeleníteni, ha lehet kicsit játékosabb az önéletrajz. Biztos, hogy a HR-esek erre felfigyelnek.

Nem a mennyiség a fontos

A munkáltatóknál nem ritka, hogy egy 4 hetes periódus alatt 6-800 cv landol egyetlen hirdetés esetén (ha nem hiányszakmáról beszélünk). A HR-esek ezt a mennyiséget nem tudják alaposan átnézni, nem is jeleznek vissza az esetek többségében. A jelentkezőknek pedig szinte semmilyen információjuk nincs arról, hogy mennyire felelnek meg egy adott pozícióra.

Az önéletrajzok nagy számának nem mindig a munkakör népszerűsége az oka, hanem az, hogy az álláskeresők mintegy 40 százaléka tömegével küldi a jelentkezését mindenhová – akkor is, ha a tudása és tapasztalatai nem felelnek meg a hirdetésben leírtaknak. A kétségbeesésre pedig nem a „szőnyegbombázás” és a vaktában lövöldözés a megoldás, hanem az, hogy végig gondoljuk, pontosan mit is szeretnénk, és inkább kevesebb, de a skilljeinknek megfelelő pozíciókra jelentkezünk.

shutterstock 297442427

Sok helyen el lehet vérezni

  • Az első jelentkezés 200 másodperccel az álláshirdetés kikerülése után beérkezik 
  • A HR-esek átlagosan 6 másodpercet töltenek egy önéletrajzzal 
  • A jelentkezők 35 százaléka rendelkezik csak az elvárt végzettséggel (USA) 
  • A cégek 93 százaléka megnézi a jelentkezők Facebook-oldalát, és 94 százalék a LinkedIn-t is 
  • Egy állásinterjú átlagosan 40 percig tart, de a vezetők már az első 90 másodpercben döntenek az első benyomások, a kézfogás, az öltözék, stb. alapján
    munkakereses

Az önéletrajzok nagyon nagy százaléka azonban nemcsak emiatt landol a kukában.

Gyakori hiba, hogy nincs elég információ a cv-ben, illetve sokszor nem derül ki, hogyan illeszkedne a pályázó a céges kultúrába

– mondja Rácz István. „A gyorsaság is fontos: ha egy hirdetés 120 napja kint van, akkor nem biztos, hogy ugyanolyan esélyekkel indul a jelentkező, mint az első napokban. Ha az első 50 beérkezett pályázatban a HR-esek találnak olyat, aki kicsit is jó, be fogják hívni a jelöltet, ma már egyre kevesebb helyen várnak ezzel hetekig, mert tisztában vannak azzal, hogy a pályázó elkelhet. Így előfordulhat, hogy hiába sokkal relevánsabb pl. az 549. jelentkezés, nem jutnak el eddig az önéletrajzig.”

A munkaadói piac néha az irreális elvárásokkal lő mellé. A multiknál úgy jön létre egy álláskiírás, hogy pl. a digitális igazgató összeállítja a skillszettet, a vezérigazgató-helyettes is hozzátesz valamit, aztán az egész pakk elmegy a hr-eshez, aki a piaci benchmark alapján kiegészíti a listát. Megtoldja a recruiter is - el lehet képzelni, hogy a végeredmény egy olyan követelményrendszer, aminek senki nem felel meg, meséli a vezérigazgató.

El lehet vérezni a motivációs levélen is, annak ellenére, hogy a létjogosultságával kapcsolatban még a HR-esek véleménye is eltérő. Van, aki szerint felesleges, és van, aki sosem olvassa el. „A motivációs levél valójában azt mutatja meg, hogy mennyire vagyunk képben azzal kapcsolatban, hogy milyen céghez jelentkeztünk. Ma már ezt kiváltja az önéletrajzot kísérő email, ahol azt kell kifejtenünk, hogy miért jelentkeztünk erre a pozícióra” - mondja Rácz István. Ha pedig minden összejön, az állásinterjúra is készülni kell – az álláshirdetés szövege mellett a cégből is. Ez legalább olyan fontos.

Álláskeresés a valóságban

Két álláskeresőt követünk 4 héten keresztül. Naplózzuk, hogyan készülnek fel az álláskeresésre, hová jelentkeznek, és hogyan viselik az eseteleges kudarcokat. Önéletrajzukat és az álláskeresés folyamatát HR-esek értékelik ki. Álláskeresőink az allas.blog.hu blogon számolnak be a tapasztalataikról.

landing-hero.png
Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette az allas.hu megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.