Külföldön dolgozik? Nem kell hazaköltöznie, ha itthon akar lakáshitelt felvenni

„Öt éve élünk Londonban, én szakács vagyok, a feleségem marketing-asszisztens, de szeretnénk közelebb lenni idősödő szüleinkhez, hogy ha szükséges, ápolni tudjuk őket, ezért néhány éven belül mindenképpen hazaköltöznénk” – meséli Norbi.

„Otthon nincs lakásunk, s mivel attól tartunk, hogy a magyarországi ingatlanárak még feljebb mennek, már most vennénk egyet, amit aztán a hazaköltözésünkig kiadnánk. Nem keresünk rosszul, szépen félre is tudtunk tenni az elmúlt években, de sajnos még így sincs annyink, ami elég lenne egy otthoni nappali plusz két hálószobás budapesti lakás megvásárlásához. Olvastunk róla, hogy vannak ezek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek, amelyek hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletekkel járnak.

Csakhogy a nejem, Eszter az egyik barátnőjétől azt hallotta, ezt mi nem vehetjük igénybe, hiába vagyunk magyar állampolgárok, csak azt követően, hogy hazaköltöztünk.”

Erre nincs szükség.

– oszlat el egy, már másoktól is hallott tévhitet Viniczei Krisztina, a CIB Bank vezető üzletfejlesztési menedzsere.

A CIB Banknál például csak azok nem igényelhetnek ugyanis magyarországi lakáshitelt, akik az Európai Unión, illetve Svájcon kívüli országokban dolgoznak, például Norvégiában.

Jóllehet, az Angliát, Skóciát, Walest és Észak-Írországot tömörítő Egyesült Királyság éppen elhagyni készül az EU-t, így kikerül majd e körből, amíg nem lép ki hivatalosan, még a Londonban élő magyarok is benyújthatnak lakáshitel-kérelmet a banknál (márpedig a Brexitre a brit kormány 2019. március 29-ét javasolja). Igaz, csak azoknak van erre lehetősége, akik legalább 3 hónapja dolgoznak a felsorolt külföldi államok valamelyikében hivatalos munkaviszonyban, méghozzá határozatlan munkaszerződéssel.

A határozott idejű munkaszerződés (például, ha valaki egy 12 hónapos külföldi projektre megy ki dolgozni, hogy aztán annak lejárta után keressen ott újabb munkalehetőséget) kevésbé biztonságos a banknak, miután nincs elegendő információja a különböző országok munkaerőpiacáról ahhoz, hogy körültekintően megítélhesse, mekkora eséllyel juthat új munkához az ügyfél, ha lejár a határozott idejű munkaszerződése.

Vagyis csak a határozatlan idejű munkaviszony jöhet szóba, amit a munkáltatónak kell igazolnia. Továbbá azt is, hogy az igénylést megelőzően három hónapig a lakáshitelt kérő akár magyar, akár külföldi bankszámlájára érkezett-e munkabérből származó jóváírás, illetve a jövedelemhez kapcsolódóan előírt közterheket megfizették-e.

Nem kell itthon tartózkodnia a külföldön élő hiteligénylőknek, hogy benyújtsák hiteligényüket, illetve, – ha a pénzintézet pozitívan elbírálta a kérelmüket – ahhoz, hogy szerződést írjanak alá a bankkal.

Fontos tudni azonban, hogy csak azt a külföldön kiállított meghatalmazást fogadják el a bankok, amelyet a magyar külképviseleti hatóság a kiállítás helyén felülhitelesített, vagy a kiállítás államának erre feljogosított hatósága úgynevezett Apostille-lal (nemzetközi szerződés alapján szabályozott hitelesítési záradékkal, amit nem a magyar konzulátus állít ki) látott el. Ám ettől függetlenül azért egyszer mindenképpen haza kell jönnie a lakáshitelt felvenni szándékozónak, hiszen a meghatalmazott által történő igénylés és szerződéskötés kizárólag abban az esetben lehetséges, ha az ügyfelet a bank a hiteligénylési folyamatban legalább egy alkalommal már azonosította úgy, hogy a hitelügyintéző előtt egyszer személyesen megjelent.

Viszont hiába dolgozik a Szalontay-házaspár bejelentett vállalkozóként Milánóban – egy kis kávézót üzemeltetnek –, ők nem biztos, hogy tudnak magyarországi lakáshitelt igényelni.

A CIB Bank például ugyanis a külföldi vállalkozásból származó jövedelmet nem veszi figyelembe. Ennek oka, hogy nem tudják a cégre vonatkozó adatokat, illetve külföldi adóhatósági igazolásokat leellenőrizni, s nem állnak rendelkezésre hivatalos forrásból származó céginformációs adatok sem, melyek alapján a bank körültekintően értékelhetné a céget.

Reménykedhet azonban a Brüsszelben élő és ott már közel egy évtizede határozatlan idejű munkaviszonyban álló Tamás és Hanna, hogy egy belga lakástakarékpénztárnál nemrég lejárt megtakarításukat a hazai bankok önerőként beszámítják.

Ennek a magyarországi lakástakarék-betétek esetén nincs akadálya, és bevett szokása is a lakáshitelt igénylőknek. Arra azonban, hogy valaki külföldi lakáskasszánál lejárt megtakarítását kívánja önerőként beszámíttatni, nem nagyon van példa – állítja Viniczei Krisztina. Aki azonban ettől még elméletileg lehetségesnek tartja, hogy ezt is elfogadják önerőként, de kizárólag abban az esetben, ha a külföldi lakástakarék nem kíván semmilyen jogot bejegyeztetni az ingatlanra.

A Spanyolországban dolgozó Krisztián és Nóra is szeretne lakáshitelt felvenni, ráadásul az elmúlt években megspórolt pénzeikből tavaly még egy másfélszobás ingatlant is tudtak venni Alicantéban, amit most fedezetként felajánlanának Magyarországon igénylendő lakáshitelükhöz.

Csakhogy külföldi ingatlant a hazai bankok általában nem vonnak be fedezetként, kizárólag az önállóan forgalomképes, használatbavételi engedéllyel rendelkező, Magyarország területén fekvő, nem speciális céllal üzemeltetett, magánszemély tulajdonában lévő, vagy magánszemély tulajdonába kerülő ingatlant, illetve telket.

Érdemes még tudniuk a külföldön dolgozó honfitársainknak, hogy a Magyarországon felvett lakáshitelekre kizárólag magyarországi lakás-, és visszafizetés-védelmi biztosítást lehet kötni. Mint ahogy azt is, hiába kapják Norbiék jövedelmüket az utolsó pennyig angol fontban, a CIB Banknál a külföldön dolgozók is kizárólag forintban vehetik fel a kölcsönt, és abban is törleszthetik.