Így választ ügyvédet az Index-olvasó

A jogszabályok viszonylag kevés esetben teszik kötelezővé az ügyvéd közreműködését. Ennek ellenére rengeteg olyan élethelyzet adódik – életviszonyainkat, ingatlanjainkat, vagyontárgyainkat érintő ügyek -, amikor érdemes felkérni a megfelelő jogi szakértőt. Sorra vesszük, milyen szempontok alapján érdemes ezt megtenni, és hogyan választanak ügyvédet az Index-olvasók.

A szájhagyomány még mindig az első

Ügyvédet keresni nem egyszerű dolog, hiszen nem jönnek "csak úgy" velünk szembe a hirdetések. Kérdőívünk eredményei is megerősítik, hogy a legtöbben még ma is ajánlások alapján választanak, szükség esetén megkérdezik az ismerőseiket, egy volt osztálytárs tapasztalatai és a szájhagyomány ez ügyben még mindig sokkal meghatározóbb információforrás, mint az internet.

Az is jellemző, hogy egy ügyvéd ajánlja a kollégáját, ha ő nem tudja, vagy nem akarja elvállalni a megbízást. A tesztet kitöltők csaknem fele ismerősök ajánlásai alapján választ ügyvédet, és csak minden tizedik válaszadó végez kutatómunkát a neten. 20 százalékuk nem is keres, mert ragaszkodik a család jól bevált ügyvédjéhez, és mindössze 16 százalék néz körül az Ügyvédi Kamarák adatbázisában (pl. területi ügyvédi kamarák, Budapesti Ügyvédi Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara).

„Ügyvédet körültekintően kell választani. Ugyan kevesen jelölték meg ezt a lehetőséget, de jó tudni, hogy az ügyvédi tevékenységet végzőket az Ügyvédi Kamara fogja össze, és sok hasznos információt lehet találni róluk a honlapjukon” - mondja dr. Takács Tibor Wolters Kluwer ügyfélkapcsolati menedzsere.

Itt megyére és nyelvtudásra is lehet keresni, valamint ellenőrizni tudjuk, aktív-e a kiválasztott szakember. Ha a neten kutatunk, a Facebook profilok helyett a LinkedInt használjuk, keressünk általa publikált szakmai cikkeket, és bátran nézzük meg az ügyvédi iroda weboldalát is - tanácsolja a szakértő.

Az Ügyvédbróker oldalon konkrét jogeset beküldése után ajánlanak ügyvédet, „offline” pedig a Jogásznapló vaskos kötete jelenthet megoldást, ez könyvesboltokban és könyvtárakban is elérhető.

Ingatlanügyekben keresünk a legtöbbször ügyvédet

A tesztből kiderült, hogy ügyvédet a leggyakrabban ingatlan adásvétele vagy bérlete kapcsán kér fel az Index-olvasó (az ilyen ügyekben nem is lehet kihagyni az ügyvédet). A kérdőívet kitöltők 72 százaléka már volt ilyen helyzetben. Ezután következnek a családi ügyek – öröklés, válás –, majd a céges ügyek. Munkaügyi és adóügyi kérdésekben a válaszadók közül minden tizedik fordult már ügyvédhez.

A legtöbbször valamilyen szerződés, beadvány vagy egyéb okirat szerkesztésére kérünk fel ügyvédet, ezt a jogi tanácsadás és a jogi képviselet ellátása követi. Az olvasók közel 10 százaléka válaszolta azt, hogy büntetőeljárás miatt vette igénybe ügyvéd szolgáltatásait - a védelem ellátásához.

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen gyakran van szükségük az olvasóinknak ügyvédi segítségre.

a felmérésben résztvevők 38 százaléka válaszolta azt, hogy 2-3 alkalommal, 30 százalékuk pedig azt, hogy 4-5 alkalommal. A kitöltők negyede egyszer bízott meg ügyvédet, 7 százalékuk pedig egyáltalán nem, legalábbis ebben az időintervallumban.

Ahogy már említettük, csak néhány esetben kötelező az ügyvéd közreműködése, ugyanakkor nagyon sok olyan terület van, ahol erősen ajánlott. Az, hogy ilyenkor viseljük-e az üggyel járó költségeket, a mi döntésünk. Úgy tűnik, az Index-olvasók nagyon is képben vannak azzal kapcsolatban, hogy mikor érdemes ügyvédhez fordulni, és mikor nem.

a kitöltők háromnegyede azt válaszolta, hogy nem volt ilyen. 15 százalékuk már legalább egyszer megbánta, 7 százalék pedig több alkalommal is a kárát látta annak, hogy nem kért jogi segítséget.

Nem a munkadíj a legfontosabb tényező

Az ügyvéd kiválasztása természetesen nagyon kényes ügy, hiszen nem lesz titkunk előtte anyagi, magánéleti, stb. ügyeinkkel kapcsolatban. Az Index-olvasók 26 százaléka az ismerősök ajánlásai alapján választ ügyvédet, a második legfontosabb szempont a gyorsaság és a rugalmasság, ezt nagyjából holtversenyben követi a szimpátia, a sikeres az ügyvéd hírneve (ügyek száma), és az, hogy mennyi az ügyvéd munkadíja, valamit az, hogy az ügyvéd bármikor elérhető legyen és rendelkezésre álljon. Az iroda távolsága ma már szinte egyáltalán nem fontos tényező, kevesebb mint 2 százalék tartja ezt fontosnak.

Mivel bizalmi viszonyról van szó, legalább egyszer érdemes személyesen is felkeresni a szakembert, mielőtt felkérjük. Ez még nem jelent elköteleződést, ugyanakkor el tudjuk dönteni, szimpatikus-e nekünk, és egy sor más dologról is meg tudunk bizonyosodn ilyenkor, mondja az ügyfélkapcsolati menedzser. Sok mindent megtudhatunk az ügyvéd felkészültségéről – akkor is, ha mi nem vagyunk jártasak a témában. Kiderül az is, el tudja-e úgy magyarázni a lehetőségeinket és a jogszabályokat, hogy megértsük azokat. Ezenkívül vannak olyan ügyek is, ahol az ügytípus megkívánja az ügyfél azonosítását – a személyes találkozás tehát nemcsak egy opció, hanem kötelező.

Az ügyvéd megbízásakor a megbízási díjban és az előre látható költségekben is meg kell állapodni. A felmérésből az is kiderült, hogy abban az esetben, ha az ügyvéd szimpatikus, gyorsan és rugalmasan dolgozik, akkor magasabb díjat is hajlandók vagyunk kifizetni. Van, amikor a megállapodás fix óradíjról szól, és van olyan, hogy sikerdíjat kap az ügyvéd, ha a pert megnyerik, illetve a kettő kombinációja is előfordul. Az óradíj természetesen az ügytípustól, az ügyvéd hírnevétől és a régiótól is függ, így nem lehet általános összegekről beszélni - magyarázza a Wolters Kluwer ügyfélkapcsolati menedzsere.

A kérdőív alapján úgy tűnik, a megbízóknak csak egy része akarja pontosan tudni, mivel tölti az óradíjban fizetett ügyvéd az időt. 47 százalékuk nem firtatná a dolgokat, de 36 százalékuk elvárja, hogy pontos kimutatást kapjon az elvégzett munkáról, ne csak „bemondás” alapján fizessen (a többiek nem tudtak, vagy nem kívántak erre válaszolni). Az mindenesetre érezhető, hogy egyre tudatosabbak az ügyfelek, és rá akarnak látni, mennyit foglalkozik az ügyvéd az ügyükkel.

Ha megtaláltuk az igazit

A felmérésben résztvevők 53 százaléka a személyes kapcsolattartás híve, 20 százaléka e-mailben kommunikálna szívesen, 13 százalék pedig telefonon érintkezne az ügyvédjével. Kissé le vagyunk maradva ebben a tekintetben a trendektől, ugyanis ma már nem szükséges mindig személyesen megjelenni az ügyvédnél.

„A személyes találkozás az első alkalommal fontos, de a későbbiekben az e-mail és az online kapcsolattartás lesz a hangsúlyos. Érdemes olyan ügyvédet választani, aki nyitott erre” – mondja dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer a szakértője.

Arra is van példa, hogy az ügyvéd online hozzáférést biztosít az aktához, így az ügyfél nyomon követheti, hogy haladnak a dolgok.

...és ha mégsem

Megtörténhet, hogy kiderül, valamiért nem tudunk együttműködni az ügyvéddel. A megbízási jogviszony megszüntetésének oka lehet véleménykülönbség, eltérő elvárások, vagy az ügy menetének alakulása. Nem kell megindokolnunk, ha felmondjuk a megbízást. A tesztet kitöltők 10 százaléka tett már ilyet egyszer, 4 százalékuk pedig többször is. 86 százalékuk azonban soha – ők úgy tűnik, jól választottak, vagy nem volt idejük, energiájuk másik ügyvédet keresni.

A megbízást a válaszadók fele akkor mondaná fel, ha nem lenne megelégedve az ügyvéd munkájával, 44 százalék pedig akkor, ha felkészületlennek tartaná az ügyvédet. 4 százalékuk akkor váltana, ha az ügy menete negatív fordulatot venne, és a résztvevők 3 százaléka mondaná fel a szerződést akkor, ha jobb ügyvédet találna.

Ügyvéd helyett

A szakértő szerint érdemes megfontolni a peren kívüli megegyezést is. A mediálás célja, hogy a felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitát, és nagy előnye, hogy így megússzuk a néha elég tetemes perköltséget. Az ügyvédek gyakran vállalnak mediátori feladatokat is. Vannak olyan területek, ahol a jogszabályok nem teszik lehetővé a peren kívüli megállapodást, ilyenek például a közigazgatási, végrehajtási perek, vagy ha erőszakos cselekményről van szó. Válás, gyermekelhelyezés vagy birtokvita esetén azonban sok időt és pénzt lehet megspórolni így.

BRAND & CONTENT