Van baj a hallásunkkal

Közel hétezren válaszoltak kérdéseinkre. Arra, hogy hányszor kérdeznek vissza beszélgetés közben, mert nem értik a partnerüket, hogy bizony érezték már úgy, hogy mindenki csak motyog körülöttük, miközben mások szerint túl hangosan beszélnek.

Tessék?

A halláscsökkenés nem csak korral jár. Bár 65 év felett már általában érdemes kivizsgáltatni hallásunkat, de problémával már jóval korábban is szembesülhetünk.

Kérdésünkre Dr. Tibold Eszter fül-orr-gégész, audiológus szakorvos elmondta, hogy a halláscsökkenésnek számtalan oka lehet: velünk született genetikai rendellenességek, gyógyszerek mellékhatása, vírusfertőzések, cukorbetegség, vagy éppen zajártalom.

Utóbbi pedig onnan is érkezhet, ahonnan nem számítunk rá, hisz a reggeli ébredéstől az esti elalvásig mindenhol zajok vesznek körül. Az utcán, utazás közben a forgalom, vagy az unaloműző zenehallgatás, de a munkahelyünk, vagy akár az otthonunk is lehet túl hangos.

Mert mit is nevezünk zajnak? Minden olyan hangot, mely kellemetlen, zavaró, vagy az egészségünkre káros lehet. Intenzitásától függ, hogy milyen hatást fejt ki az emberi szervezetre: az alacsony intenzitású zajok zavarnak a pihenésben, rossz hatással vannak a koncentrációnkra és a kedélyállapotunkra, az erősebb hangok hatására megemelkedik a vérnyomásunk és a pulzusunk is, de az igazán nagy intenzitású zajok a hallószervre is káros hatással vannak.

A munkahelyi zajvédelmet rendelet szabályozza, így ha egy bizonyos zajszint feletti hatás ér, a munkáltatónk köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni, hallásvédő eszközöket biztosítani és hallásvizsgálatra küldeni minket.

A gyáriparban, az építőiparban, vagy reptéri kifutópályán dolgozó irányítóknál egyértelmű, hogy zajos környezetben dolgoznak, de nem csak ezekben a munkakörökben vagyunk veszélyben. Nem is gondolnánk, de a motoros futárok fejét védő bukósisak bizony halláscsökkenést is okozhat, de az éjszakai életben, a szórakoztatóiparban dolgozók hallása sincs biztonságban.

Akik rendszeresen hangos zene mellett, party-kon, klubokban, koncerteken dolgoznak, azok rendszeresen 100 dB-t is meghaladó hanghatásnak vannak kitéve és ez már komoly károkat tud okozni. A sokat bulizóknak is érdemes speciális füldugókat használniuk, amik a káros zajokat kiszűrve a beszédhangot átengedik.

Százból csak két olvasónk teljesen problémamentes

Tesztünk 6881 kitöltője közül mindössze 127 olvasónknál nem jelentkezett egyetlen hallásromlásra utaló jel sem, ők voltak azok, akik minden kérdésre a “soha” választ adták. Nekik nincs problémájuk a fülükkel, értenek minden beszélgetést, nem kell bömböltetniük a zenét és sosem szólnak rájuk, hogy beszéljenek halkabban.

Arra a kérdésünkre, hogy naponta hányszor kérdez vissza, hogy

- mert nem érti, amit mondanak önnek, a válaszadók 25,8 %-a válaszolta azt, hogy ez gyakran megtörténik és 59,1 % volt az, akinél ez ritkán,de mégis előfordul. Ilyen magas arányban problémát a zajos környezetben beszélgetés okoz, ez a kitöltők 36,9 %-ának problémás rendszeresen. Olvasóink 21,7 %-a ugyan hallja, amit mondanak neki, de gyakran nehezen érti pontosan, hogy miről van szó. Azt szintén sokan hiszik, hogy mindenki csak motyog körülöttük, a válaszadók 14,4 %-a érez így gyakran, 45 %-a pedig ritkán.

Az autóban utazva egy beszélgetést figyelni és követni a válaszadók közel felének okoz problémát. A hallásromlás jele lehet az is, ha az indokoltnál hangosabban beszélünk, erre az olvasók 40,4 %-át figyelmeztette már a környezete. Az, hogy az eddig megszokotthoz képest hangosabbra kell e állítani a telefon, televízió, vagy a rádió hangerejét, elég egyértelműen jelzi, hogy a hallással valami változott. Márpedig a válaszadók közel fele, 45,3 %-ánál, ez gyakran vagy ritkán, de előfordult.

A telefon csörgését és az ajtócsengőt olvasóink 66,3%-a mindig biztosan meghallja, de a tesztet kitöltők több mint felének gondot okoz a telefonálás. 50,4 %-nál előfordul, hogy nehezen értik a beszélő hangját, de az élő beszéd is sokaknak kihívás: 44,2 %-a inkább közelebb ül a beszélgetőpartneréhez, mert csak így hallja biztosan, amit mondanak neki.

Ez nem jelenti azt, hogy az ezt a cikket olvasók 98%-ának van halláskárosodása, de az biztos, hogy többeknek érdemes elvégeztetni egy ingyenes hallásvizsgálatot, mint azt gondolnák.

A hallásvizsgálatot sokan valami fájdalmas, fülészeti szakrendelésen végzett beavatkozással azonosítják, az ingyenesség pedig csak reklámszövegnek hiszik, pedig erről szó sincs.

Dózsa Gyöngyi audiológus, az Amplifon Hallásközpont vezetője elmondta, hogy a hallásvizsgálat teljesen fájdalommentes, a vizsgálat pedig ingyenes, nincsenek rejtett költségek sem.

Az hallásközpontokat bárki felkeresheti: jellemzőbb a 60 fölötti, de leginkább a 70 körüli korosztály, hiszen ebben a korban már fokozottabb lehet halláscsökkenés. A 30-as évek végén járó pácienseknél pedig gyakori, hogy egy addig kompenzált, de már fárasztóvá, zavaróvá vált veleszületett halláscsökkenés miatt keresik fel a szakembert.

A hallásvizsgálat folyamata

1. Az anamnézis felvétele - Az egészségi állapotunk felmérésének érdekében kérdéseket tesznek fel, így a hallásspecialista minden olyan korábbi egészségügyi eseményt figyelembe tud venni, ami hatással lehet hallásának aktuális állapotára.

2. A hallójárat ellenőrzése - A dobhártya sérülése, vagy a hallójáratban található nagyobb mennyiségű fülzsír nem teszi lehetővé a hallásvizsgálatot. Ezekben az esetekben fül-orr-gégész felkeresését javasolja a vizsgálatot végző specialista. Az audiológus és a fül-orr-gégész is felhívta a figyelmet arra, hogy ha hirtelen bekövetkezett, akut halláscsökkenésről van szó, akkor a beteget a hallásközpontból szakorvoshoz küldik, mert a kezelés gyors megkezdésénél van esély visszaadni a hallást.

3. A hallásküszöb vizsgálat - Ez maga az audiogrammos vizsgálat, ami kimutatja a a halláskárosodásunkat. Ezt a vizsgálatot egy speciális, hangszigetelt helységben végzik a hallásspecialisták. A szűrés a szaknyelvben küszöb vizsgálatként definiált – úgynevezett légvezetéses és csontvezetéses - vizsgálatokkal indul. Hasonlóan egyes online vizsgálatoknál, de itt már jelentősen nagyobb pontossággal találják meg azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet már éppen meghallunk. Ezeket az eredményeket az úgynevezett audiogrammon rögzítik. A kapott értékek alapján a hallásspecialista állapítja meg, hogy van-e hallásvesztés. Ha van, akkor pedig milyen fokú és milyen típusú hallásvesztésről, vagyis a külső-, a közép- vagy a belső fül károsodásáról van-e szó.

4. A küszöb feletti vizsgálatok - Halláscsökkenés esetén meg kell állapítani, hogy idegrendszeri elváltozás vagy hallószervi elváltozás áll-e a halláscsökkenés hátterében. Ezek között például jelezni kell, hogy melyek azok a legerősebb hangok, amiket a páciens még tolerál, mennyire hallja meg a beszédet, és mennyire sikerül megértenie azt.