Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Sokba kerül a melegvíz? Így spórolhat rengeteget

shutterstock 128732432
2018.04.26. 05:54
Bár sokaknak már az internet a legfontosabb az otthoni szükségletek sorában, a természetesnek vett használati melegvíz hiánya is igazán fájó, ha nagy ritkán megtapasztaljuk. Az, hogy mennyit fizetünk érte, vízhasználati szokásainkon és a vízmelegítő készüléken múlik. Míg az előzőhöz tudatos takarékosság, a másikhoz egy kis matek és okos választás kell - ez utóbbihoz adunk egy kis segítséget az energiahatékonyság, a fogyasztás és a megtérülés bemutatásával.

Melegvíz-fogyasztásunk nagyon sok tényezőtől függ – milyen gyakran zuhanyzunk vagy relaxálunk a kádban, géppel vagy folyóvízben mosogatunk, otthon tusolunk le vagy még az edzőteremben, stb. Egy kádfürdő során 100-120 liter, egy kézmosás, fogmosás során 3-8 liter ivóvizet használunk el, egy zuhanyzás pedig 40-60 liter melegvíz felhasználását jelenti – ha befejezzük 5-8 perc alatt. Amennyiben közben átgondoljuk az életünket, vagy énekelgetünk egy kicsit, természetesen sokkal több vizet folyatunk el. A fenntarthato.hu adatai szerint a használati melegvíz-fogyasztás az összes vízfelhasználásunk kb. 40 százalékát teszi ki.

A villanybojler, és ami azon túl van

A vízmelegítésre sokféle megoldás született már, a tűzön való melegítéstől a vízbe helyezett forró köveken át a fa- és széntüzelésű kazánokig. Az ötlet, hogy erre az elektromos energiát is be lehet fogni, hivatalosan csak a 19. században született meg, az első ilyen - használati melegvizet biztosító - vízmelegítőre pedig 1896-ig várni kellett. Ezzel párhuzamosan a gázüzemű vízmelegítők is elterjedtek, a szigorodó, kéményekre vonatkozó európai uniós előírások miatt azonban egyre inkább a háttérbe szorul ez a technológia.

shutterstock 792907471

A vízmelegítő rendszerek két nagy csoportját az átfolyós és tárolós rendszerek alkotják. Az átfolyós rendszereknél a víz az áramlás közben melegszik fel, csak akkor, amikor szükségünk van rá. Az, hogy mennyi meleg vízhez lehet így jutni, a hőmérsékletre vonatkozó igényünktől és az adott készülék teljesítményétől függ.

A tárolós rendszereknél ezzel szemben a tartályban lévő vizet fűtőtest (cső vagy patron) melegíti fel. Kevesebb energiát használ a rendszer, de több ideig tart a víz felmelegítése. Az itthon legelterjedtebb villanybojler valójában egy elektromos fűtésű, tároló rendszerű vízmelegítő.

A levegős hőszivattyú:

nemcsak szárítja, hanem hűti is a levegőt, emiatt az ilyen készülékeket általában nem javasolt kis alapterületű fürdőszobákba telepíteni. Erre is van azonban már megoldás: az Ariston Lydos hibrid vízmelegítőnél be lehet állítani egy minimum komfort hőmérsékletet, amely elérésekor a hőszivattyú kikapcsol. A készülék az elektromos fűtőpatronnal melegíti tovább a vizet, és nem von el több hőt a környezetétől.

Az elektromos vízmelegítés evolúciójának következő szintjét a „hibrid” vízmelegítők, vagyis levegős hőszivattyús bojlerek jelentik. A lakás levegőjéből nyerik a hőt, vagyis a környezet hőenergiáját használják fel a vízmelegítésre, ezáltal sokkal kevesebb áramot használnak. Az már beállítás kérdése, hogy pusztán a levegőből kinyert hővel dolgoznak, vagy a hőszivattyú üzemmódot elektromos fűtőpatronos melegítéssel egészítik ki. A hibrid rendszerek további előnye, hogy csökkentik a lakás levegőjének páratartalmát, és megóvják az épület szerkezetét a nedvességtől.

Milyet vegyünk?

Amikor vízmelegítő-berendezést vásárolunk, hosszú távú döntést kell hoznunk, és rengeteg tényezőt kell figyelembe vennünk. Akárcsak egy mosógép vagy egy hűtő esetében, az ár mellett a dizájnra és az energiahatékonyságra is oda kell figyelni, mert nem mindegy, havi szinten mennyivel dobja meg a rezsit az új családtag.

Az sem meglepő, hogy az árcédula és a fogyasztás a legtöbb esetben összefügg. Valójában azt kell megbecsülni, hogy hosszú távon mennyivel fogyaszt kevesebbet a drágább készülék, és mennyivel dobja meg a villanyszámlát egy olcsóbb, de az áramot szinte „zabáló” berendezés. Azaz az a kérdés, hogy mennyi idő múlva térül meg a drágább, és megfelel-e nekünk ez az idő. Ez egyáltalán nem lehetetlen küldetés – megmutatjuk, hogyan érdemes számolni.

Először is érdemes figyelembe venni, milyen vízmelegítési energiahatékonysági osztályba tartozik a készülék. Az átlagos méretű elektromos vízmelegítő, a jó öreg bojler a legtöbbször a C kategóriába sorolható, 35-40 százalékos energiahatékonysággal, de akadnak D osztályú modellek is. Az „A” energiaosztály 75–85 % energiahatékonyságot jelent, a hőszivattyús vízmelegítők jellemzően ezt a besorolást kapják, az A++ energiaosztályt (150–170%) pedig a napenergiával működő rendszerek részeként üzemelő berendezések érdemlik ki.

shutterstock 603391184

Két, a hazai háztartásokban tipikusnak mondható készüléket hasonlítottunk össze egy A energiaosztályos hibrid vízmelegítővel, egy kétszemélyes, nem túl spórolós háztartás átlagos használati melegvíz-fogyasztását alapul véve. Arra voltunk kíváncsiak, mennyi idő alatt térül meg a drága készülék az olcsóbbakhoz képest.

A megtérülést így számoltuk ki:

  1. Megnéztük, mennyit fogyasztanak éves szinten ezek a berendezések, és azt is, hogy ez mennyibe kerül ez (1 kWh = 40 Ft-os költséggel).
  2. Kiszámoltuk, mennyivel olcsóbb az adott készülék a legdrágább, hibrid készülékhez képest (kivontuk egymásból a piaci árukat).
  3. Az árkülönbséget elosztottuk a készülékek éves fogyasztási költségének különbségével.
Készülék Energiaosztály ár Éves fogyasztás Költség (éves) Az Ariston Lydos 100 megtérülési ideje a készülékhez képest
Ariston Lydos Hibrid 100 A 175000 Ft 652 kWh 26080   
Hajdú Z 120 EK-1 C 58200 Ft 2884 kWh 115360 1,31 év
Ariston Pro R 100 D 35000 Ft 2817 kWh 112680 1,62 év

Az olcsóbb berendezések 4-4,5-ször annyit fogyasztanak, mint a hibrid készülék, így ez utóbbi 2 éven belül megtérül, vagyis ennyi idő után már a rezsin megspórolunk annyit, amennyivel többet költöttünk a vízmelegítőre.

Az okosbojler tudja, mikor zuhanyzunk

A hibrid rendszer másik előnye az, hogy képes kiismerni a felhasználó szokásait, és ha nem kap más utasítást, ezek alapján készítik el időre a használati meleg vizet. Úgy hangolják össze a fűtőelem és a hőszivattyú munkáját, hogy mindig akkor legyen meleg víz, amikor kell, és ez a lehető legolcsóbban történjen.

shutterstock 75750742

Zsóka egy egyedülálló nagymama, aki beleegyezett abba, hogy teszteljen egy hibrid készüléket. 5 hónapja használja a vízmelegítőt, és arról számolt be, hogy eddig több mint 12000 forintot spórolt a villanyszámlán. A készülék 1 Celsius fokkal hűti le a fürdőt, amikor hőszivattyú üzemmódban kinyeri a környezetéből a levegőt.

Hogy ez ne okozzon kellemetlenséget, Zsóka úgy programozta be a készüléket, hogy éjszaka melegítse a vizet, így reggelre, a zuhanyozás idejére a hőmérséklet-különbség nem érezhető, kiegyenlítődik.

A rendszer „megtanulta”, hogy Zsóka reggel és este zuhanyzik, és mivel egyedül él, naponta még egyszer van szüksége meleg vízre a mosogatáshoz. Az éjszakai vízmelegítés így egész napra elég. Hétvégén más a rutin: gyakran vigyáz a három unokájára, és az is előfordul, hogy a gyerekek nála alszanak. Zsóka ilyenkor átállítja a készüléket, hogy a szokásos programon kívül is készítsen használati melegvizet.

Mielőtt vízmelegítőt veszünk, érdemes megfigyelni a fogyasztásunkat és a vízhasználati szokásainkat. Ha ezekkel tisztában vagyunk, nem folyatjuk feleslegesen a vizet és jól választunk készüléket, úgy faraghatunk a költségeken, hogy a komfortfokozatunkból sem kell leadni.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a  Ariston megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.