Árpád
-2 °C
3 °C

Ezért retteg feleslegesen a lézeres szemműtéttől

shutterstock 1054132193
2018.11.29. 06:45
Kevés olyan ember van, akinél nem alakul ki valamilyen látászavar az élete során. Van, aki egész jól bírja a szemüveget, mások kontaktlencsére váltanak, de az összes kellemetlenségtől és macerától a lézeres szemműtét jelentheti a végleges megszabadulást. Bemutatjuk, hogyan jutottunk el a felszíni, hosszabb gyógyulással járó műtétektől a fájdalommentes, mindössze 1-2 perces lézeres beavatkozásokig, amely után a látásunk 100 százalékosnál is jobb lehet, és kitérünk a műtétet övező tévhitekre is.

A szemüvegesek és a kontaktlencsét viselők tudják, hogy sport, nyaralás vagy fesztiválozás, kempingezés közben mennyire macerás tud lenni a szemüveg vagy a kontaktlencse tisztán tartása, használata. Ráadásul a szemüvegek gyakran önálló életet élnek, és képesek pillanatok alatt eltűnni akár a lakásban is, nem kevés bosszúságot okozva pl. rövidlátó viselőjüknek, de az olvasószemüveg és a távollátásra kapott szemüveg folyamatos váltogatása sem a legkényelmesebb dolog. Egy lézeres szemműtét után ezekre egyáltalán nem lesz szükség (kivéve, ha nagyon magas számú dioptriás volt a szemünk, mert akkor lehet, hogy ez nem a nullára fog csökkenni).

Nemcsak a dioptriákra jelent megoldást a lézeres szemműtét

Nem fogjuk most bemutatni részletesen a leggyakoribb szemproblémákat, de néhány dolgot azért felelevenítünk a biológia órákról. A szemben először a szaruhártya, majd a szemlencse felületén jön létre a fénytörés, optimális esetben ezek után a retinán létrejön a képalkotás. A szemünk képes változtatni a szemlencse domborúságát, ennek köszönhetően a közelebbi és távolabbi tárgyakat is élesen látjuk. Ha közelre nézünk, a lencse domborúbb lesz, ha távolabbra, akkor laposabb.

Az emberek kb. 10 százalékánál azonban a szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb, a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb – ők a rövidlátók. Akiknél a lencse laposabb, homályosan látják a közeli tárgyakat - ők a távollátók. Ahogy öregszünk, a szemlencse veszít a rugalmasságából, és romlik a közelre való fókuszálás képessége. Ez az öregszeműség (presbyopia), amelynek első tünetei 40-45 éves korban jelentkeznek. Az asztigmia (szemtengelyferdülés) is gyakori fénytörési hiba, a szürkehályog (cataracta) pedig a szemlencse elsősorban idős korban jelentkező elszürkülését jelenti, melynek következtében a látás jelentősen romlik.

A dioptriákat lehet korrigálni mínuszos vagy pluszos szemüveggel, kontaktlencsével, vagy lézeres látáskorrekcióval.
„Ma már ott tartunk, hogy minden szemüveggel korrigálható látáshibát lézerrel is ki tudunk javítani, ráadásul az elért korrekció egy életre szól. ” - mondja Ferincz István fizikus, a FocusMedical Lézeres Látásjavító Központ ügyvezető igazgatója.
„Míg a 90-es évek elején csak a rövidlátást, később a távollátást tudták lézerrel korrigálni, ma már az asztigmia és az öregszeműség is megszüntethető”.

Sőt, napjainkban a szürkehályog sebészetben is használnak lézer berendezéseket, hogy megkönnyítsék az elszürkült lencse eltávolítását és lehetővé tegyék a speciális szövetbarát műlencse beültetését.

A lézeres szemműtétek úttörői

Ma már el sem tudjuk képzelni, milyen nehézségeket okozott az embereknek még az elmúlt évszázadokban is, hogy semmilyen módszer vagy eszköz nem korrigálhatta megromlott látásukat. Természetesen rengeteg próbálkozás történt arra vonatkozóan, hogy az emberi látást javítsák, de a szemüveg „ősét” is csak a 13. században találták fel. Az első kontaktlencse az 1800-as évek végén született meg, a következő nagy áttörést pedig Stephen L. Trokel amerikai kutató hozta el, amikor elkezdett excimer lézerrel kísérletezni az 1970-es években. Rájött, hogyan tudja a lézer az emberi szem fénytörését a szaruhártya felszínén korrigálni, és ezzel a végleges, életre szóló megoldások előtt is megnyílt az út.

A kilencvenes évek közepétől a PRK (PhotoRefractive Keratectomy) nevű, nagyon egyszerű és nagyon biztonságos lézerkezelést kezdték alkalmazni, amely a szaruhártya felszínén végzi el a fénytörési hiba korrekcióját, meséli a szakember. A beavatkozás egy felszíni kezelés, a gyógyulási időszak akár pár hetet is igénybe vehet, a műtétet követő napokon a páciensek fájdalomról, kellemetlen érzésekről számoltak be. Ez a kezelés elsősorban a mínusz 4 dioptria alatti fénytörési hibák esetén javasolt.

shutterstock 615593303

A következő lépcsőfok a kilencvenes években bevezetett LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) eljárás kifejlesztése volt. Az alapja egy fontos felfedezés: ha a korrekció a szaruhártya mélyebb rétegeiben történik, a páciens nem érez sem a kezelés közben, sem azután fájdalmat. A LASIK műtét során egy speciális mechanikus eszközzel (mikrokeratommal) lebenyt vágnak a szaruhártyán, azt felhajtják, és a szaruhártya mélyebb részén végzik el a lézerkezelést.
Ez leírva elég félelmetesnek tűnik, de fájdalommentes beavatkozásról van szó, ráadásul ebben a formában ez az eljárás mára elavultnak számít.

Magyar találmány is forradalmasította a lézeres látásjavítást

A FEMTOLASIK-kezelés során a fent említett lebenykészítést a femtolézer végzi el. Teljesen biztonságos és fájdalommentes eljárás, aminek az egyik legnagyobb előnye, hogy a gyógyulási idő nagyon rövid: akár a kezelés más- vagy harmadnapján munkába lehet állni, ha nem a monitort kell néznünk. „A femtolézer a szaruhártya legkülső, átlátszó rétegében tud dolgozni, ezzel forradalmasította a látásjavítást” - mondja Ferincz István. „Komolyabb szemmegnyitó műtétekhez, pl. szaruhártya átültetéshez is nagy pontosságot, biztonságot, stabilitást tud biztosítani.
A FEMTO technikát egyébként a Focus Medical alkalmazta elsőként Magyarországon 2005-ben. Kevesen tudják, hogy a világ első femtoszekundumos műtétjét is hazánkban végezték 1998-ban, a méghozzá a Focus Medicalban, Dr. Ratkay Imola PHD, a Focus Medical akkori vezető főorvosa”.

Mi az a femtolézer?

A femtolézer vagy femtoszekundumos lézer femtoszekundum gyorsaságú lézerimpulzusokkal juttatja a lézersugarat a szemlencse belsejébe.
(Egy femtoszekundum a másodperc 10-15-szerese). A femtolézerrel kéz érintése nélkül készíthetőek el a bemetszések, lazítható fel az elszürkült szemlencse, és korrigálható a közel- és távollátás, valamint az asztigmia is. 70-szer pontosabb vágást lehet így a szemen ejteni, mint kézzel. A femtolézer fejlesztésében magyar kutatók, fizikusok és mérnök informatikusok vettek részt. Juhász Tibor és Bor Zsolt professzorok használták a femtolézert először a szaruhártya kezelésére, miután a lézerimpulzus élő szövetre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásokat végeztek. A lézerek fejlesztésében Ferincz István is közreműködött a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszékének kutatójaként. Az első femtolézeres szürkehályog-műtétet 2008-ban Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika professzora végezte. A műtőberendezés-együttest 2013-ban Amszterdamban, az Európai Cataracta és Refraktív Sebészeti Társaság kongresszusán is bemutatták.

Femtolézerrel végzik a 2011 óta elérhető FEMTO HD kezelést is, ami a Carl Zeiss Meditec által kifejlesztett kezelési profil. A kezelés során a lézerberendezés egyaránt figyelembe veszi az emberi szem másodlagos, nagyon apró fénytörési hibáit (hullámfront-elemzés) és a szaruhártya felszíni egyenetlenségeit (topográfiás mérés), így a látás fiziológiájához és az adott páciens állapotához legjobban illeszkedő korrekciót valósítja meg. Ezzel a módszerrel 100% feletti látásélességet lehet elérni. A FEMTO LBV, vagy „olvasószemüveg-kezelés” pedig azoknak segít, akiknek a koruknál fogva az olvasáshoz kell szemüveget viselni.

 

2018-ban a fizikai Nobel-díjat a nagyon rövid és intenzív lézerimpulzusok kifejlesztéséért kapta megosztva Gérard Mourou és egykori tanítványa, Donna Strickland. Felfedezésük legfontosabb gyakorlati alkalmazását a látásjavító lézeres szemműtétek jelentik. Mourou forradalmi tanulmányával a beavatkozás fájdalommentesebb, és gyorsabban gyógyulnak a betegek: ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát a biológiai szövetbe, az kevésbé melegszik fel, így kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket.

A 2017-ben bevezetett VISUMAX kezelés azoknak a pácienseknek is megoldást nyújthat, akiket a korábban említett eljárásokkal anatómiai okokból (pl. a retina elváltozásai vagy a szemnyomás megnövekedésének veszélye miatt) nem lehetett kezelni. A VISUMAX kezelés még pontosabb, gyorsabb és kíméletesebb, mint az előzőek. Az, hogy kinek melyik típusú lézeres szemműtét a megfelelő, és hogy egyáltalán elvégezhető-e nála a beavatkozás, alkalmassági vizsgálatok során dől el.

Nem lehet mindenkit megműteni

Egy lézeres szemműtétnek rengeteg előnye van: az ember szabadabbnak érzi magát, nem kell magával cipelnie a szemüvegtokot, a tisztító folyadékokat, stb. Sok éves szemüvegviselés vagy kontaktlencse-használat után felszabadító érzés, amikor messziről is el tudjuk olvasni a feliratokat, nem kell hunyorogni a moziban, vagy erőltetni a szemünket, amikor közelre nézünk. És ahogy már írtuk, az sem kizárt, hogy a 100 %-nál is jobban látunk majd a műtét után.

Súlyosabb komplikációi a már említett mechanikus LASIK kezelésnek lehetnek, ahol ritkán ugyan, de szövődmények léphetnek fel. „A modern lézeres szemműtétkezelésnek azonban hátrányai nincsenek, csak határai vannak”- teszi hozzá Ferincz István. „A kezelés az átlátszó közegek belsejében tud változást létrehozni. A nem átlátszó közeg – pl. korábbi szemsérülés, szembetegség - korlátot jelent, az ilyen pácienseknek a LASIK jelenthet működő megoldást. Azt, hogy megéri-e a kezelés, az orvos mérlegeli, de végül mindig a páciens dönt.

Nem igaz, hogy fél évig napszemüvegben kell járni

Sok tévhit kering a lézeres szemműtétekkel kapcsolatban, amelyek néha tényleg képesek elvenni az emberek kedvét attól, hogy alávessék magukat a rövid és fájdalommentes beavatkozásnak. Következzen néhány:

„A műtét után nagyon fáj a szemünk, és sokáig egy sötét szobában kell ülni”.

A PRK beavatkozást követően az átformált szaruhártyának újra kell hámosodnia, ez kb. 3 napot vesz igénybe. Ebben az időszakban nagyon nem esik jól a fény, és úgy érezhetjük, mintha idegentest (pl. szempilla vagy homok) lenne a szemben. Ezt van, aki enyhe kellemetlenségként, más fájdalomként is megélheti. A PRK beavatkozás után valóban ez van 3 napig, de a többi eljárás sokkal modernebb és fájdalommentes.

„Soha többé nem kell szemüveg”.

Ez elsősorban a kezelés előtti állapottól függ. Ha nem nagyon magas dioptriaszámot kell korrigálni, akkor biztos, hogy mindennapi életvitelhez nem kell majd szemüveget viselni, de pl. éjszakai autóvezetéshez lehet, hogy szükség lesz erre. Attól függ, hogy hány dioptriás szemüveget hordunk most. Pl. mínusz 7 dioptriánál nagyobb korrekciót követően az esetek 5%-ában szükség lehet 1-2 dioptriás szemüvegre a teljes éleslátáshoz, de az addigi, szemüveg nélküli alig-alig látó állapothoz képest ez is igen jelentős javulásnak számít. 

Jobb, mint 100%?

A szaruhártya felszíne egyenetlen, és ennek megfelelően eltérő dioptriák vannak a felszínén. A kontaktlencsét vagy a szemüveget egy átlagolt dioptria-érték alapján kapjuk. A legmodernebb lézeres kezelések elpárologtatják ezeket az egyenetlenségeket, így lehet az, hogy a kezelés után jobban is láthatunk, mint ami természetesen lehetséges.

„A műtét eredménye soha nem változik, ezt tudjuk a műszeres mérésekből. De egy ember élete  végéig nem biztos, hogy jó ugyanaz a dioptria, pl. egy nem kezelt cukorbetegség rövidlátást okozhat, és maga az öregedés is megváltoztathatja az ember látását” - magyarázza a szakember.  

„A műtét után fél évig napszemüvegben kell járni” 

Régen tényleg fontos volt, hogy védjük a szemet az UV sugárzástól, mert a 90-es években végzett műtétek közben a szem UV-szűrő rétegét elpárologtatták. De A LASIK típusú kezeléseknél és az ennél modernebb eljárásoknál az UV védelemnek nincs akkora jelentősége, a LASIK-nál már csak két hónapos védelmet kell biztosítani, mondja Ferincz István. Az UV nem befolyásolja a kezelés eredményét, mint régen. A magas UV – sugárzás miatt pedig amúgy is védeni kell a szemünket.



BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Focus Medical megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.