A rossz alvás 10 fájdalmas következménye

Szinte unalomig ismételjük, hogy az alvás, a megfelelő pihenés milyen fontos, valahogy mégsem szakítunk rá elegendő időt és nem teremtünk megfelelő körülményeket hozzá. A munka, család, gyerekek, hobbi, kutya, macska, egyéb kötelezettségek világában úgy érezhetjük, az alvásra fordított időből fáj a legkevésbé elvenni.

Mert ilyenkor nem a gyerekkel foglalkozunk, nem dolgozunk, nem takarítunk, nem csinálunk valami „hasznosat”. Akinek több pihenésre lenne szüksége, aki akár napközben is szívesen ledőlne az ciki, ahogy az sem menő, ha valaki nem dolgozza magát félzombira. Ő nyilván lusta, nem jó munkaerő, hiszen lenne ideje pihenni.

Gondoljunk az alvásra hasznos tevékenységként!

Ugyanakkor az élet minden területén érezteti a hatását, ha rosszul, nem eleget, nem elég pihentetően alszunk.

és - így talán nyugodtan kijelenthetjük - épp elég hasznos tevékenység.

Egyre több egészségkárosító hatás ér minket, amikkel valahogyan meg kell küzdenünk, ám míg a sportolásra, az egészséges(ebb) táplálkozásra már kezdünk jobban odafigyelni, a minőségi alvásra nem fordítunk ekkora figyelmet. Ideje lenne változtatni a gondolkodásmódunkon, életvitelükön, mert ha nem tesszük, az életminőségünk olyan mértékben romlik majd, amit biztosan nem tud kárpótolni az extra éjjeli munkával megkeresett pénz.

Íme tíz dolog, ami a nem jó, nem pihentető, nem elég alvás következménye lehet.

1. Itt fáj, ott fáj, amott fáj: változatos mozgásszervi panaszok

A gerincet, derekat megfelelően alátámasztó matrac, a jól megválasztott párna kulcsfontosságú ahhoz, hogy pihentetően aludjunk.

A kényelmetlen éjszakai alvás egyik leggyakoribb következményei a különböző hát- és derékfájdalmak, esetleg a nyaktájék fájdalma – utóbbi könnyen vezethet fejfájáshoz is. Ezek a tünetek persze nem írhatók feltétlen a rossz ágy vagy matrac számlájára, hiszen elképzelhető, hogy csak egyszerűen rossz pózban alszik, rosszul kel fel az ágyból, vagy valami egészen más ok van a háttérben. Akkor azonban, ha a matrac már göröngyös, a kihúzható ágy közepén kialakult gödörbe folyton belecsúszik, nagyon valószínű, hogy pihenni sem tud megfelelően.

2. Csökkenő reakcióidő, életveszély az utakon

A kevés, vagy nem eléggé pihentető alvás igencsak veszélyes következménye a csökkenő reakcióidő. Egy teszt szerint azok az amerikai katonák, akik alvásmegvonás után teljesítették feladataikat, kimutathatóan hosszabb reakcióidővel tették azt, mint a pihent csoport. Nem csak a fegyveres erőknél számít azonban az időfaktor, gondoljunk csak a vezetésre vagy a veszélyes fizikai munkára, különböző gépek üzemeltetésére.

Egyes becslések szerint az autópályán történő balesetek 20 százaléka kialvatlanság miatt történik. A munkahelyi balesetekből is sok írható a fáradtság számlájára – nem kell, hogy elaludjunk, elég, ha egy kicsit lassabban reagálunk valamire. A rossz reflex egyébként egy olyan egyszerű tevékenységnél is életveszélyes lehet, mint a hétköznapi tömegközlekedés, de a bringával munkába járóknak is jobb lenne kipihenten nyeregbe pattanni.

3. Alacsony teljesítmény a munkahelyen

Az agy nagyon fontos tevékenységet lát el alvás közben: eltávolítja a neuronokból azokat a feleslegessé vált fehérjéket, amelyek az ébrenlét alatt zajló idegrendszeri folyamatok melléktermékeként keletkeztek. Ha az alvásidő rövidsége miatt erre nincs elég ideje, a fehérjék az agysejtekben maradnak, hátráltatva a másnapi munkánkat, az összeszedett gondolkodást. A kialvatlanság miatt tehát hamar romlik a teljesítőképesség, lassul az új információk feldolgozása és gyengül a problémamegoldó képesség is – amit mindannyian tapasztalhattuk már akár egyetlen rossz éjszaka után is.

A tartós kialvatlanság azonban komolyabb figyelemhiányhoz, a koncentrációs képesség és a szellemi teljesítmény csökkenéséhez vezethet. Az alvásnak fontos szerepe van a memória megőrzésében, fejlesztésében is, hiszen sok ismeret alvás közben kerül át a rövid távú memóriából a hosszú távúba.

4. Kreativitás csökkenése

Nem egy olyan esetről tudunk, amikor történelmi léptékű felfedezéseket, esetleg páratlan műalkotások megszületését álmokra vezette vissza felfedezője, megalkotója. Az alvás, az álmok és a kreativitás kapcsolatát régóta kutatják.

Számos eredmény arra utal, hogy az álombéli gondolkodás egyfajta hiperasszociatív állapotként jellemezhető, melynek során egyszerre aktiválódik és kapcsolódik össze számos távoli emlék, érzés és gondolat. A szabályozó, gátló funkciókat ellátó agyi területek aktivitása azonban csökken ilyenkor, ezért juthatnak eszünkbe képtelen, mégis zseniális ötletek. Egy kiadós alvás után egyszerűen a helyükre kerülnek a dolgok, „megvilágosodunk”, megtalálhatjuk addig meg nem oldott problémáink nyitját.

5. Ingerlékenység, emberi kapcsolatok romlása

Éhesen vagy fáradtan ingerlékenyek, morcosak, barátságtalanok vagyunk – ennek megállapításához kutatásokra sincsen szükség, hiszen gyakran tapasztalhatjuk magunkon vagy munkatársainkon.

Egyszer-egyszer biztosan megbocsátják nekünk, ha bosszúsan reagálunk valamire, de a tartós rossz alvásnak extra fáradtság, extra ingerültség lesz a következménye – az ilyen emberek pedig sem a legtöbb munkahelyen fontos csapatmunka, sem az empátia szempontjából nem szerepelnek valami jól.

6. Kardiovaszkuláris megbetegedések

A napi hét óránál kevesebb alvás hosszú távon - szó szerint - szívügyünkké válhat. Már a rövidtávú alváshiány is megterheli a szervezetet, mivel növeli a szívösszehúzódások számát és a vérnyomást. Friss eredmények alapján 6-8 óránál kevesebb alvás 11 százalékkal növeli a koszorúér-betegség és a szívroham esélyét. Egy másik vizsgálat arra is rávilágított, hogy azok, akik napi 6 óránál kevesebbet alszanak, 27 százalékkal gyakrabban tapasztalnak érszűkületet. Egy harmadik kutatásban pedig arra jutottak, hogy a napi öt óránál kevesebb alvás megduplázza a súlyos szív- és érrendszeri események valószínűségét.

7. Nem megy úgy a fogyás sem

Természetesen a testsúlyproblémák nem elsősorban az alvási szokásainktól függnek, de ha fogyni szeretnénk, nem véletlenül említik a megfelelő mennyiségű alvást a fontos teendők között. Egy kutatásban azt mutatták ki, hogy a túlságosan keveset alvóknak lassul az anyagcseréje, így pedig kevesebb kalóriát használnak el napközben, következésképpen szépen lassan hízni kezdhetnek.

Az anyagcsere összezavarásán kívül a kevés alvás növeli az ételek iránti sóvárgást is: megemeli az éhségérzetért felelős grelin hormon szintjét, a jóllakottságot jelző leptin szintjét viszont csökkenti. A kialvatlan állapotban bevásárolni indulók ráadásul hajlamosabbak magasabb szénhidrát tartalmú élelmiszereket a kosárba tenni – amiket aztán gyakran éjszaka fogyasztanak el.

8. Egészségtelenebb, öregedő bőr

Van alapja a „beauty sleep” azaz szépítő alvás kifejezésnek, hiszen alvás közben csökken a kortizolszint, így teret adva a kollagénszintézisnek, ami gondoskodik a rugalmas, feszes bőrről. Ha keveset alszunk, a magasabb kortizolszint - ez egyfajta stresszhormon – miatt nemcsak feszültebbek leszünk, de a bőrünk is megsínyli, hatására ugyanis felgyorsul a kollagén lebontása.

Ha kimondottan a szépítő alvásra törekszünk, jó ha tudjuk, hogy éjszaka 11 és hajnali 3 óra között zajlik le a sejtek újraképződése és regenerálódása, és ilyenkor termelődik a növekedési hormon, mely segíti a szervezet teljes – testi és lelki – megújulását.

9. Stressz és depresszió

Az alvás minősége hangulatunkat, életminőségünket is érinti, és a hiány következménye nem csak szimpla ingerlékenység lehet. A kevesebbet vagy rosszabbul alvók körében ugyanis gyakoribb a stressz és a depresszióra való fogékonyság. Alvás közben ugyanis nem csak fizikailag regenerálódik a testünk, hanem lelkileg is megnyugszunk, a folyamatos alvásmegvonás pedig állandó idegességgel, nyugtalansággal járhat.

10. Gyengébb immunrendszer

Az immunrendszer megfelelő működéséhez pihentető alvásra is szükség van. Aki keveset alszik, könnyebben kapja el a télen egyébként is gyakori légúti betegségeket. Megfelelő minőségű és mennyiségű alvás nélkül a szervezet kevesebb citokint termel, ami az immunválasz kialakításában játszik szerepet. A nagyfokú alváshiány még arra is képes, hogy a védőoltások hatékonyságát csökkentse. Legjobb, ha a téli időszakban is figyelünk arra, hogy eleget aludjunk, 7-9 órát naponta, és ne feledjük: ha mégis elkaptunk valamit, a pihent szervezet sokkal gyorsabban gyógyul.

Önként vállalt kialvatlanságunk sajnos semmivel nem jobb, mintha inszomnia miatt nem tudunk pihenni éjszaka. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy rajtunk kívül álló okok miatt fellépő alvászavarok, alvási rendellenességek esetén forduljunk orvoshoz, és igyekezzünk a probléma végére járni!

BRAND & CONTENT