Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Üldözzük a műanyagot, de klímagyilkos autót használunk

shutterstock 472971358
2019.10.17. 07:34
Klímaválság, klímahelyzet, klímaszorongás, klímasztrájk – az elmúlt időszakban egyre inkább uralja az éghajlatváltozás témája a közbeszédet. Részben a mozgalmaknak köszönhető ez, hisz világszerte zajlanak a tüntetések, aktivisták hallatják a hangjukat, zöld kezdeményezések borítják el a közösségi médiát. Mindennek (is) köszönhetően egyre többen váltunk klímatudatos üzemmódra, ahogy az a kérdőívünkre adott válaszokból is kiderült. Lássuk, az Index-olvasók mennyire veszik ki a részüket a napi környezetvédelemből, és például fontos-e számukra a zöld befektetés.

Látjuk, olvassuk, halljuk. A klímaváltozás jelei valóban sűrűsödnek, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, azaz az IPCC legfrissebb jelentése pedig nem sok jóval kecsegtet. A szakértők szerint azonban még most is lehetne, sőt kellene tenni a globális felmelegedés ellen, ehhez viszont elengedhetetlenek a regionális szintű klímavédelmi intézkedések. Sajnos azonban egy másik tanulmány szerint jelenleg nincs olyan ország, amely modellértékű klímavédelmi intézkedések sorát valósítaná meg.

Nagy a baj, de azért lehetne tenni ellene

Akad egy pozitívum is a történésekben: látványosan megnőtt a változást akarók csoportja, főleg a civil szférában. Talán ön is tapasztalja, hogy baráti, ismerősi körében beszédtéma lett a környezettudatosság, a közösségi médiában egyre több a green csoport, a klímatudatosságra ösztönző kihívás. Ez az aktivizmus pedig hasznos, mert ugyan a világ vezetői helyett nem hozhatjuk meg a legfontosabb döntéseket, de ha tömegesen komolyan vesszük a klímatudatosságot, a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának megelőzésével érhet fel.

shutterstock 721932856

Sokan kezdik is komolyan venni az egyéni felelősség kérdését. Egy friss hazai kutatásból kiderült, hogy a magyarok 42 százaléka hajlandó többet fizetni a környezettudatos termékért, mint a hagyományosért. Az elkötelezettek aránya azonban még mindig nem túl magas, a 18–59 éves korosztály csupán 8 százaléka választja rendszeresen az öko árucikkeket és szolgáltatásokat.

Elkezdett érdekelni minket a környezetvédelem

Az Index-kérdőív kitöltőit is foglalkoztatja a környezettudatosság, és a válaszokból az is kiderül, hogy próbálunk is tenni érte. Sőt, a többség úgy véli, hogy kialakult helyzetért nemcsak a nagyvállalatok, hanem mindenki más is felelős. 70 százalék állítja azt, hogy a környezet pusztításából mindenki kivette a részét, 15 százalék a kormányokat tartja a felelősnek, és majdnem ugyanannyian gondolják azt (14 százalék), hogy csak a vállalatok tehetnek róla.

fontosnaktartjaakrnyezetvedelmet

A megkérdezettek zömének (81 százalék) a hétköznapjaiban is szerepet játszik a környezettudatosság. Jóval kevesebben vannak azok, akiket ugyan érdekel a téma, de úgy érzik, nem tudnak környezettudatosan élni (12 százalék), míg 5 százalék úgy véli, egyénileg nem lehet megóvni a Földet. 2 százalék teljesen ignorálja a témát. A válaszadók többsége (58 százalék) szerint a probléma egyébként nem is újkeletű, csak korábban nem kapott ekkora médiavisszhangot. A válaszokból az is kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős része (36 százalék) kimondottan fél a klímaváltozástól és annak következményeitől.

Az úgynevezett klímaszorongás létező jelenség – egy kutatás szerint három csoportra oszthatók azon reakciók, amelyeket az emberek a klímaváltozás következményeire adnak: tagadás, érdektelenség és bevonódás. Aki tagad, az sokszor még jobban igyekszik kiélvezni a materiális javakat, így többet fogyaszt az eddigieknél is. A bevonódásnak két szintje van: az első szinthez tartoznak azok, akik igyekeznek tudatosabban vásárolni, „zöldebb” termékeket használni, míg a második szinten azok vannak, akik a kényelmetlenségeket is vállalva a korábbi életmódjukon drasztikusan változtatnak. Egyelőre az utóbbiak vannak kevesebben, ami érthető, az életmódváltás ugyanis egy hosszú folyamat, nem megy csettintésre.

Egyelőre a műanyaggal vagyunk elfoglalva

A számokból is jól látszik, hogy a környezetvédelem sokaknál kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben (91 százalék), illetve a műanyag és a papír szemét minimalizálásában (51 százalék). A megkérdezettek kicsivel több mint a fele (55 százalék) megpróbálja kizárni az egyszer használatos műanyagokat az életéből, 25 százalék nem kér szívószálat vendéglátóhelyen és zacskót a boltban, míg 16 százalék próbálja meg drasztikusan kiirtani a műanyagot a mindennapjaiból, és pár százalék (pontosan 5) mondja azt, hogy nem tesz semmit, mert nem miatta halmozódnak szeméthegyek az óceánokban.

shutterstock 1420338506

Kicsit más a helyzet az energiafelhasználás terén, mert ugyan a kitöltők zöme fontosnak tartja, hogy takarékoskodjon az árammal és a fűtéssel, mégis csak kevesen gondolkodnak megújuló energiaforrásokban, pedig azok használata összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel és hosszú távon is képes lehet kielégíteni a Föld lakosságának energiaszükségletét. A válaszadóknak mégis csak alig 18 százaléka mondta azt, hogy megújuló energiát használ/vagy használna, ugyanakkor ennél kétszer többen figyelnek arra, hogy alacsony energiafelhasználású háztartási/elektromos eszközöket vásároljanak.

Nyilván ennek pénzügyi okai is vannak, hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy egyik napról a másikra megújuló energiára váltson, egy társas, vagy panelház esetében pedig még ennél is több tényezős a változás. Ezzel szemben egy háztartási eszköz esetén könnyebb kigazdálkodni az alacsonyabb energiafelhasználású termék árát és nem is kell hozzá a lakók beleegyezése.

megujulo energia

Egy jelentés szerint a közlekedés felelős a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért, amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik. E tekintetben a helyzetünk nem túl rózsás, ugyanis Magyarország a megfelelő intézkedések hiányában kezd a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott régi, különösen szennyező járművek lerakatává válni. Nem rendelkezünk megfelelő tervekkel a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére sem, pedig ez az a szektor, ahol hazánk kibocsátása folyamatosan nő. Mindezek tükrében nagyon nem mindegy, mivel járunk nap mint nap a munkába, vagy hogy milyen autót használunk. Ehhez képest a kérdőívet kitöltőknek csak a fele mondta azt, hogy a legkevésbé környezetszennyező közlekedési eszközt használja a mindennapokban, és kevesen vannak azok, akiknél szempont, hogy hibrid, vagy elektromos autót vezessenek.

Sajnos a tudatos étkezés sem az erősségünk, kevesen vannak, akik csupán környezettudatos okokból minimalizálják a húsfogyasztást. Pedig ezt is érdemes volna fontolóra venni, hiszen a nagymértékű húsfogyasztás kiszolgálásához több föld és víz szükséges, és több üvegházgáz-kibocsátással is jár. Az inkább növényi alapú élelmiszerekből és a fenntarthatóan, kevés kibocsátás mellett termelt húsból álló étrenddel viszont segíteni lehet a klímaváltozás lassítását.

miben nyilvanul meg a környezettudatossága

Micsoda? Környezettudatos étrend, zöld kötvények?

Bizony, a környezettudatosság akár a befektetések esetében is szóba jöhet, a válaszadók 81 százaléka mondta azt, hogy előnyben részesítene olyan befektetési formát, amely a környezet fenntarthatóságát is figyelembe veszi. Ha a definíciókat nézzük, ebben a témában is viszonylag tájékozottak az olvasók, a megkérdezettek zöme tudta, mi az a fenntartható fejlődés, vállalati fenntarthatóság, fenntarthatósági jelentés.

shutterstock 1024416274

Ugyanakkor az is jól látszik a válaszokból, hogy akadnak szürke zónák: csak kevesek számára ismert, mi is az az impact investment, a körkörös gazdaság, vagy a zöld kötvény. Utóbbival érdemes megismerkedni, mert a „zöld” és „fenntartható” befektetési lehetőségek egyre inkább szem elé kerülnek. Mivel a klímavédelem globálisan az egyik vezető közbeszéd-témává nőtte ki magát, pénzügyek területén is számíthattunk “zöld” változásokra.

Ennek jelét láthatjuk már, a megújuló erőforrások használata iránti igény növekedésével együtt alakult ki a kötvénypiacnak az a területe, ami kifejezetten a fenntarthatóságot szem előtt tartó projektek finanszírozására irányul. A zöld kötvények lényegében ugyanolyan értékpapírok, mint az egyszerű vállalati kötvények, azzal a különbséggel, hogy csak és kizárólag valamilyen zöld célra költhetők el. A Climate Bonds kimutatásai szerint 2017-ben pörgött fel igazán a tematikus kötvények térnyerése. Világszerte 156 milliárd dollárnyi zöld kötvényt adtak ki 2017-ben, ami 78 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Az előrejelzések szerint globálisan idén mintegy 200 milliárd dollárnyi ilyen típusú értékpapír kerül a piacra.

A körkörös gazdaság pedig elengedhetetlen, ha egy fenntartható, környezetkímélő világban szeretnénk élni, de a kapitalista, vásárlásra ösztönző világunkban nem könnyű rászoktatni magunkat, hogy vásárlás helyett kölcsönözzünk, vagy, a már megvásárolt termékeknek „második esélyt” adjunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk. Az anyagok újrahasznosítása pedig gazdaságilag értékteremtő és még csökkenti is a hulladék mennyiségét.

A környezettudatos életmód kialakítása nem könnyű feladat, és nem is megy egyik pillanatról a másikra, hiszen együtt jár a sokszor kényelmes rutinok elhagyásával, átírásával. Az is érthető, ha a környezettudatosságot mindenki ott kezdi, ahol azt a legkönnyebben tudja megragadni. Ha a folyamat a napi ásványvizes üveg elhagyásával, az első marha steak visszautasításával, és a lekapcsolt villanyfüzérrel tud elkezdődni, azzal sincs semmi gond. Viszont azt is fontos tudatosítani magunkban, hogy a szívószál száműzésével nem pipálható ki a klímatudatos életmód.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette az Alteo megbízásából, nem az Index szerkesztősége. 
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.