Bonifác
10 °C
17 °C

Micsoda a D-vitamin?

shutterstock 1026325042
2020.03.15. 23:37
Az elmúlt években érezhetően megnövekedett a D-vitaminnal kapcsolatos cikkek, hírek száma. A Google szerint az elmúlt egy évben 100 cikkből 20-25 foglalkozott a C-vitaminnal, 75-80 pedig a D-vitaminnal, míg öt évvel ezelőtt ez az arány inkább 50-50 százalék volt. De vajon mi a fokozott érdeklődés oka, mit tud ez a két vitamin, esetleg van valami közös bennük? És egyáltalán: miért fontosak az emberi szervezet számára?

2020-ban szinte mindenki tudja, hogy a vitaminok a szervezet egészséges működéséhez fontos anyagok. Jelentőségükkel úgy nagyjából száz éve foglalkozik a tudomány – felfedezésük, szerkezetük, hatásuk vizsgálata pedig csak a 20. század elején kezdődött el.

 

A vitaminok felfedezőjének Christiaan Eijkmann holland katonaorvost tartják, aki az 1900-as évek legelején Hollandia indonéziai gyarmatain a beriberi kialakulását kutatva jött rá arra, hogy az állati és emberi szervezet működéséhez az alapvető tápanyagokon (fehérje, zsír, szénhidrát) kívül további anyagokra is szükség van, melyek bizonyos természetes táplálékokban megtalálhatók. Ehhez kapcsolódóan pedig az is kiderült, hogy – szemben az orvostudomány által akkoriban általánosan elfogadott nézettel, miszerint a betegségek okozói méreganyagok vagy baktériumok – valaminek a hiánya is okozhat betegséget.

A legtöbb vitamint valamilyen betegség kezelése során fedezték fel, például a C-vitamin felfedezése közismerten a skorbuthoz kapcsolódik. Ismert tény, hogy a földrajzi felfedezésekkel sűrűsödő hosszú hajóutak során a tengerészek megbetegedtek. Ínyvérzés, a fogak kihullása, a végtagok bevérzése, fertőzések, gyulladások jártak együtt a súlyos C-vitaminhiánnyal, azaz a skorbuttal, amit már a 16-17. századtól képesek voltak kezelni. Ki citromlével, ki friss gyümölcsökkel, ki savanyú káposztával – a lényeg egy volt: rájöttek, hogy ezeknek a fogyasztása megelőzi a betegség kialakulását.

Hogy pontosan mi a gyógyhatásuk gyökere, még nem tudták, és sok összefüggés is hiányzott – a konkrét felfedezéshez még évszázadok kellettek. A C-vitamin azonosításának magyar vonatkozása is van, összeforrt Szent-Györgyi Albert nevével.

A D-vitamin esetében is egy betegség, az angolkór jelentette az ugródeszkát a kutatásokhoz. A betegség diagnózisát először az ipari forradalom alatt írták le Angliában és Észak-Amerikában: azt figyelték meg, hogy különösen a szegény, rossz körülmények között élő városi gyerekek körében jellemző. Ma már tudjuk, hogy a hiányos táplálkozásukból fakadó alacsony D-vitamin szint miatt betegedtek meg. A D-vitamin hiány miatt nem kielégítő a kalcium és a foszfor felszívódása a szervezetben, ez pedig a csontok lágyulásához vezet. Már a 19. század végén rájöttek, hogy az angolkór a napfényhiány és a rossz táplálkozás számlájára írható.

Természetesen a felfedezésük óta a mai napig folynak a kutatások, viták jelentőségüket, szerepüket illetően.

Pár szó a C-vitaminról

A legtöbb emlősállat képes aszkorbinsavat, azaz C-vitamint szintetizálni, ez a képessége azonban a főemlősöknek, így az embernek is elveszett. A folyamat nagyja érdekes módon megmaradt a szervezetünkben, csupán az utolsó enzim hiányzik.

shutterstock 1050305012

A C-vitamin hatása nagyon szerteágazó, bár nagyrészt még tisztázatlan. Antioxidáns hatású, képes korlátozni a, illetve az immunrendszer működésében is szerepet játszik, befolyásolja a fehérvérsejtek aktivitását.

Szent-Györgyi Albert annyira meg volt győződve a C-vitamin fontosságáról, hogy azt mondta, kilós kiszerelésben kellene árulni a liszt és a cukor mellett.

Nagyon sokan hozták összefüggésbe a C-vitamint a megfázás és nátha tüneteinek kezelésével, gyógyításával, ám ezt az állítást valójában nem sikerült bizonyítani – tudtuk meg Lakatos Pétertől, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi tanárától.

A D-vitamin nem vitamin

Dr. Lakatos Pétertől, aki a 2012-es hazai D-vitamin konszenzus megalkotásában is részt vett, megtudtuk, hogy a D-vitamin egy valószínűleg véletlenszerűen létrejött szerves, szteránvázas molekula, amelyik képes elnyelni az UV fényt, vagyis az UV fotonokat. A D-vitamin alapmolekula az UVB fotonok hatására alakul ki, majd átalakul át aktív D-vitaminná a szervezetben.

500 millió évvel ezelőtt azok az egysejtű organizmusok, amik el tudták nyelni az UV fotonokat, evolúciós előnyhöz jutottak. Ezek a fotonok ugyanis károsítják a DNS-t, így ezzel a védekező mechanizmussal felvértezett egysejtűek tovább tudták örökíteni DNS-üket. Végeredményben azok az élőlények tudtak eluralkodni a Földön, amelyekben megvolt ez a képesség.

„Az egyre fejlettebb élőlények kialakulásával a génállomány egyre nagyobb hányadára volt hatással a D-vitamin, ma a teljes genetikánk 10 százalékát befolyásolja, irányítja” – meséli Lakatos Péter.

Ennek a nagyon ősi molekulának a hiánya nagyon sok élettani folyamatot befolyásol. A legismertebb a már említett csontrendszerre gyakorolt hatása, ami az angolkór kapcsán merült fel. A D-vitamin azonban megtalálható a tengeri egysejtűekben ma is, és megvolt akkor is, amikor még sem csontváz, sőt, még kontinens sem volt”– magyarázza a szakértő.

shutterstock 379993519

Mi mindenre hat a D-vitamin?

Az elmúlt évszázadban a D-vitamin számtalan hatására derült fény – tudtuk meg a szakembertől. Szerepet játszik a sejtosztódásban, és az immunrendszer normál működéséhez is hozzájárul. Igazán új felfedezés a D-vitaminnal kapcsolatban, hogy a reproduktív rendszerre is hatással van – mondja Lakatos Péter, aki azt is leszögezi, hogy a terhes nők normál D-vitaminszintjének fenntartása kiemelten fontos a saját és a magzat érdekében egyaránt. Az anya vérében mérhető szint befolyásolja a köldökvér D-vitamin szintjét, ha pedig az anya jól ellátott, akkor abból a magzatnak előnye származik. Ezen túl a D-vitamin hozzájárul a normál izomfunkciók fenntartásához, illetve a normál fogazat fenntartásához is.

Láthatjuk, hogy e két létfontosságú anyag teljesen más, összehasonlításuk, rangsorolásuk ezért értelmetlen, mindkettőre egyaránt szüksége van a szervezetünknek. Hogy pontosan milyen előnyünk származhat még a fentieken túl, azt kideríteni a jövő kutatóinak feladata.

Források:
Kelemen János: Vitaminok. Az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapszak hallgatói részére, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2014
Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 153. évfolyam (2012), 5-26. oldal

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a TEVA megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.