Az egyetem is brand, és érdemes jól választani

Nincs könnyű helyzetben ma az, aki jól akar felsőoktatási intézményt választani. Az anyagi lehetőségek, a választott szak, a munkaerőpiac átalakulása mellett a jövőben is értékes tudást is figyelembe kell venni, és akkor még nem is említettük a különböző mindennapi költségeket. Sorra vesszük, milyen szempontokat érdemes megfontolni, amikor egyetemet választunk – legyen szó a gyerekünk jövőjéről, vagy egy mesterszakról, amivel saját elhelyezkedési esélyeinket szeretnénk javítani.

A szakterületi rangsorok fontosabbak, mint az általánosak

Egyetemválasztásnál fontos tényező, hogy hogyan teljesít az intézmény nemzetközi viszonylatban. Nem mindegy azonban, hogy általános, vagy szakterületi rangsorokból tájékozódunk.

„A globális rangsorok fontos információt hordoznak az egyetemen folyó oktatás és kutatás színvonaláról”

– mondja Dr. Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese. Az összehasonlítás objektív, ennek jellemző indikátorai a következők: legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratokban történő publikációk, a kutatók idézettsége, a nemzetközi kooperációban végzett kutatások, külföldi hallgatók aránya, a tudományos reputáció, munkaerő-piaci visszajelzések.

A szakterületi rangsorok azonban pontosabb képet adnak, hiszen egy hallgató vagy egy kutató valamely tudományterülethez kötődik és nem „általában” az egyetemhez, folytatja a rektorhelyettes. „A mérvadó globális nemzetközi egyetemi rangsorokban az ELTE rendre a legjobb hazai felsőoktatási intézményként szerepel.
Az akadémiai és munkaerő-piaci reputáción alapuló QS 2020 júniusában közzétett értékelése szerint a magyar egyetemek közül idén is az ELTE teljesített a legjobban, az akadémiai reputáció értéke 23,4 lett. Ezek a rangsorok az egyetemen megszerezhető diploma nemzetközi versenyképességét és annak értékét is mutatják”.

Pszichológusok a vizsgaidőszakban és mentorprogramok

A meggyőző nemzetközi rangsorok mellett is érdemes jobban megismerni az adott intézmény képzéseit és azt, hogyan reagálnak a hallgatók igényeire, és miért népszerűek a jelentkezők körében.

„Az ELTE a 2019-es felvételi eljárásban 400 fővel tudta növelni a felvett hallgatói létszámát és a mostani felvételi eljárásban is nőtt az első helyes jelentkezések száma, míg országosan jelentősen csökkent a felvételizők száma”

- mondja Dr. Magyari Enikő, az ELTE tudományos rektorhelyettese.

Az ELTE 10 karán és intézetében mintegy 200 szakon folyik a képzés. A tanárképzés mindig kiemelt, különleges helyet foglalt el az intézményben, hagyományai több évszázadosak, a felvett hallgatók kb. 20 százaléka pedagógusnak készül. Népszerűek a néhány éve választható gazdálkodástudományi képzések is: 2019-ben a Gazdálkodástudományi Intézet úgy duplázta meg a korábbi felvételi számait, hogy az önköltséges hallgatókkal együtt is 410-420 feletti felvételi átlagpontszám kellett a bekerüléshez.

Az Informatikai Karon korábban érezhető volt a lemorzsolódás, 5-6 évvel ezelőtt még a hallgatók több mint 30 százaléka nem fejezte be a képzést – ugyanis a cégek előszeretettel csábították el már az első éves kiváló diákokat az iskolapadból. A korai munkavállalás azonban gyakran a képzés rovására ment, ezért az Informatikai Karon kiscsoportos oktatást, mentori rendszert és külön ösztöndíjakat vezettek be, a vizsgaidőszakban pedig az intézmény három pszichológusa segíti a hallgatókat a mentális felkészülésben. Az egyetem erőfeszítéseinek köszönhetően ma már minimális a lemorzsolódás és biztosítva van a diplomaszerzés ezen a területen is.

Fontos, hogy a hallgatók az egyetemi éveiket valóban emlékezetessé tegyék és azokat „megéljék”, fogalmaz Dr. Darázs Lénárd. Kiemelt szempont a hallgatók számára az esélyegyenlőség biztosítása, és a hátrányos helyzetben lévő hallgatók segítése és támogatása. Számos kulturális és sportrendezvény és legendás közösségi élet várja a gólyákat. Az egyetem sportklubja, a BEAC közel negyvenféle sportolási lehetőséget kínál a Füvészkertben tartott jógaóráktól a kajakozáson át az önvédelmi edzésekig, a járványhelyzetben pedig online futóversenyt is szerveztek.

A kiválóságot értékelik, de azt nagyon

Az ELTE-n érdemes jól tanulni és különféle kutatási programokban részt venni, mert az egyetem jelentős anyagi támogatással értékeli ezt. A klasszikus tanulmányi ösztöndíj mellett, amit a hallgatók rangsorolás szerinti első 50 százaléka kap, a HÖK és EHÖK Tudományos, Sport, Közéleti és Kulturális ösztöndíjakat is hirdet és segíti a tanulmányi versenyekre és konferenciákra készülő diákokat.

Az országos Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) a kiemelkedő tehetségű alap- és mesterszakos, valamint a doktorandusz hallgatókat támogatja, a sikeres pályázók akár havi 100-200 ezer forintos ösztöndíjhoz juthatnak. (2019-ben 371 egyetemi hallgató, doktorandusz és oktató-kutató kapott ÚNKP ösztöndíjat az ELTE-n, az idén pedig még tovább emelkedik az odaítélhető ösztöndíjak száma.)

„Az egyetem minden karon és tudományterületen hatékony mentorprogramot működtet, amely nem csak a gólyákat segíti, hanem a későbbi tanulmányok során is támogatja a magas szintű képzést”

– mondja Dr. Darázs Lénárd.

„Folyamatosak a hallgatói tudományos és innovációs tevékenységet támogató pályázatok és versenyek, amelyeknek köszönhetően az ELTE hallgatói rendre a legjobban szerepelnek a hazai és nemzetközi tudományos, oktatási vagy innovációs versenyeken. A joghallgatók például a nemzetközi jogesetmegoldó versenyeken a világ élvonalába tartoznak, maguk mögé utasítva amerikai, angol, európai egyetemeket” – teszi hozzá.

Külföldi szemeszterek, angol nyelvű képzések és közös diploma

A továbbtanulást egyre többen tervezik az ország határain kívül, de ma már nem kell feltétlenül külföldi egyetemre járni ahhoz, hogy külföldi kurzusokat végezzünk, és fontos tapasztalatokra tegyünk szert. Az egyetemek egyre inkább átjárhatók, az ELTE pedig élen jár ebben.

„Az Európai Bizottság szándéka, hogy minden egyetemi polgár lehetőleg egy szemesztert más európai egyetemen töltsön, elősegítve ezzel az európai térség integrációját. Véleményem szerint az egyetemisták világszemlélete, tudása és életfelfogása szempontjából is jelentős formáló erővel bírnak ezek a társ-európai egyetemeken eltöltött szemeszterek” – mondja a nemzetközi lehetőségekről Dr. Magyari Enikő.

A hallgatók számos program és ösztöndíj közül választhatnak. Az ELTE 2019 júniusában csatlakozott a CHARM-EU (Challenge-driven, Accessible, Research-based, Mobile European University,) összefogáshoz, amelyben a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem a partnerei. A kezdeményezés lényege, hogy az öt egyetem közös, és az Erasmus program által pénzügyileg is támogatott, projekt alapú mesterképzést indít 2021 őszétől, amely korunk környezeti és társadalmi kihívásaival foglalkozik, interdiszciplináris és kihívásalapú, kutatásvezérelt oktatásra fókuszálva. Az ELTE több szakán elérhetőek már az ún. „mobilitási ablakok”. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók 30 kreditet teljesíthetnek az ELTE-vel szerződéses kapcsolatban álló külföldi egyetemen a szakterületüknek megfelelően.

Az Állam- és Jogtudományi Karon például a nemzetközi jog területén fogadnak el más európai egyetemeken teljesített kurzusokat. A kreditmobilitás azért jelentős lépés, mert a küldő egyetemek eddig nem minden esetben fogadták el a külföldön elvégzett kurzusokat és nem hangolták össze a tanrendeket.

Az ELTE országosan vezető szerepet tölt be a közös képzések létrehozásában is, amelyek során a hallgatók legalább egy szemesztert töltenek a nemzetközi partneregyetemek egyikén. Az Erasmus Co-tutelle programok pedig arra adnak lehetőséget, hogy a doktorandusz magyar és külföldi témavezetővel, két országban dolgozzon a doktori disszertációján. 2018 szeptemberében indult el az első, magyar tannyelvű egyetem által koordinált Erasmus Mundus közös mesterképzés (TEMA+ European territories: Heritage and Development). A legkiválóbb hallgatóknak az Erasmus Mundus programjai havi 1000 eurós ösztöndíjat kínálnak, akik tanulmányaik sikeres elvégzésével a résztvevő egyetemek kettős vagy közös diplomáját kapják.

Az elismerten kimagasló színvonalú anyanyelvi kurzusok mellett az egyetemen valamennyi tudományterületet érintően több mint 50 idegen nyelvű képzési lehetőség is várja a hallgatókat. Különös figyelmet fordítunk a Természettudományi Karon az angol nyelvű kurzuskínálatra, hiszen ez teszi lehetővé a világszínvonalú képzést és növeli a diploma értékét, teszi hozzá Dr. Magyari Enikő.

Kutatási projektek, amikre figyel a világ

Egy egyetem brandjéhez hozzátartozik a kutatási teljesítmény is. „A kutatói és oktatói létszámot tekintve az ELTE nem tartozik a régiónkban a legnagyobb egyetemek közé, ha viszont az egy oktatóra, illetve kutatóra jutó publikációs számot és ezek hatását nézzük – azt, hogy hányan hivatkoznak rájuk -, azt látjuk, hogy az egyetem a nemzetközi mezőnyben is előkelő pozícióban van” – mondja a tudományos rektorhelyettes asszony.

A publikációs teljesítmény és az elnyert ÚNKP és más pályázatok száma Magyarországon az ELTE-n a legmagasabb. Az egyesített Tématerületi Kiválósági Program (2020) részeként 7 program is zajlik, többek között a diagnosztika és terápiás fejlesztések, az anyagtudomány, az asztro- és részecskefizika és a szintetikus kémia és biokémia területén. Az ELTE kiemelkedő a mesterséges intelligencia, informatikai, matematikai, bölcsészeti és jogtudományi kutatásban, meghatározó projektek zajlanak az etológia, a biotechnológia, addiktológia és a Big Data elemzések területén.

„Az egyes területeken elért kimagasló teljesítmény erőteljesen visszahat az intézmény egészére, hiszen a kiváló egyedi kutatók teljesítménye a teljes kutatóhely, végső soron a kar kiválóságához vezet, a világszínvonalú kutatási eredmények pedig beépülnek az oktatásba” – teszi hozzá Dr. Darázs Lénárd.

Járványügyi készültség és nem gazdasági okok miatt változik a kollégiumi elhelyezés

A sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy az ELTE újragondolta a hallgatók kollégiumi elhelyezését, és a kollégiumi szobákat 2 ágyassá alakítja, hogy a vonatkozó kormányrendeletekben meghatározott távolságtartási szabályokat a kollégiumi szobában is meg tudják valósítani. Ahogy a honlapjukon is szerepel, ez egy rugalmasabb lakhatási portfóliót jelent, amelynek legfontosabb elemei a magánkollégiumi férőhelyek és emelt szintű albérleti támogatás biztosítása és az albérleti portfólió bővítése.

„Az ELTE kiemelt figyelmet fordít a hallgatók egészségének megőrzésére, biztonságérzetükre, és olyan preventív intézkedéseket vezet be, amelyek igyekeznek kiküszöbölni a járvány esetleges második hullámának hatásait.

Magyarország vezető egyetemeként ugyanis felelősséget viselünk hallgatóinkért és családtagjaikért. Egyetlen rászoruló vidéki hallgatót sem hagyunk szálláslehetőség nélkül: bevezetünk egy akár havi 40 000 forintos lakhatás-támogatási ösztöndíjat azon hallgatók részére, akik rászorultságuk ellenére nem kapnak kollégiumi férőhelyet.

Kiépítettünk egy hatékony együttműködési rendszert a magánszálláshelyet kínálókkal és magánkollégiumokkal. Ezen kívül minden lépést és lehetőséget egyeztetünk a hallgatói önkormányzattal, hogy a hallgatói érdekek és igények sokszínűsége biztosítva maradjon” – fejti ki Dr. Darázs Lénárd rektorhelyettes.

A 21. században már nem elég, ha egy egyetem „a legnagyobb nevű” intézmények közé tartozik. A kiváló színvonalú oktatáson túl a szolgáltatások, az ösztöndíjak és a tehetségek támogatása is alapvetően fontos szempont, éppúgy, mint a magyar mellett az idegen nyelvű képzések kínálata, vagy a nemzetközi mobilitásban való részvétel biztosítása. Érdemes alaposan megfontolni a döntést, és a teljes képet nézni jelentkezéskor.

BRAND & CONTENT