Itt a füstmentes nap – mennyire tiszta a levegő?

50 évvel ezelőtt tartották az első Füstmentes napot, amely mára világszintű mozgalommá nőtte ki magát. Most bemutatjuk, hogy a légszennyezés milyen módon sújtja bolygónkat, és elmondjuk azt is, hogyan tehetünk azért, hogy saját egészségünk megőrzése mellett környezetünket is kíméljük. Füst a levegőben és a tüdőben.

Amikor 1970-ben egy bizonyos Arthur P. Mullaney egy amerikai kisvárosban arra kérte az embereket, hogy egy napra hagyjanak fel a dohányzással, és az erre szánt összeget inkább adományozzák egy helyi iskola ösztöndíjalapjába, talán maga sem sejtette, hogy ötlete milyen hullámokat indít el.

Az esemény 1977-ben, a San Francisco-i Union Square-en már egy igazi összamerikai mozgalommá nőtte ki magát, ekkor kapta a Great American Smokeout elnevezést. Ezt azóta is megtartják minden év november harmadik csütörtökjén, amely idén november 19-re esik.

Cigarettamakett, ami a füstben található káros vegyületeket ábrázolja a 2009-es Great American Smokeout eseményen, a Bremerton Haditengerészeti Kórházban.

Valójában jóval több vegyi anyag kerülhet a dohány égése során keletkező füsttel az emberi szervezetbe és a légkörbe, mint amit ezen a képen bemutatnak. A több ezernyi ilyen vegyület közül 93-ról megállapította az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A Füstmentes nap alkalmából már az egész világ jobban odafigyel a dohányzás ártalmaira. Mi úgy gondoltuk, nem állunk meg a dohányzásnál, hanem megnézzük, hogy a közlekedést, az ipart és az otthoni környezetünket is figyelembe véve, hogy állunk a légszennyezéssel, károsanyag-kibocsátással.

(Fotó: Doug Stutz / U.S. Navy)

Budapesti utcakép

Azt tudjuk, hogy a dohányzás káros az egészségre, de azt sokan nem tudják, hogy tudomány jelenlegi állása szerint az égés és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős. Ezért a cigarettafüst megszüntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező (például: autók kipufogójából, fűtési rendszerekből a levegőbe kerülő káros anyagok) kiiktatása.

Bármennyire is tisztában vagyunk a dohányzás káros élettani hatásaival, aggasztóak azok a számok, amelyek korunk dohányzási szokásairól adnak pillanatképet. A nemzetközi felmérések szerint a világon több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban kb. 2 millióan, azaz nagyjából minden ötödik magyar. A dohányzás okozta ártalmaknak azonban nemcsak ők, hanem a környezetük is ki van téve a passzív dohányzás révén, ezért a dohányzás a társadalom egészét érintő probléma.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás évente töb

(Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu)

Iparváros

A dohány égése során keletkező cigarettafüstben hasonló káros anyagok keletkeznek, mint a képen látható iparvárosokban. Ilyen településeken olyan szennyezett a levegő, hogy - vírusmentes időszaktól függetlenül - maszk nélkül nem tanácsos kimenni az utcára, különben nem is kapna levegőt az ember. Hogy ez ne váljon világméretű jelenséggé, támogatni kell az égést nélkülöző energiatermelés alternatíváinak terjedését, amelyek kevésbé szennyezik a környezetet. A közlekedésben ilyen az elektromos autók használata, vagy rövidebb távokon a bicikli. A házak, lakások fűtéséhez használhatunk geotermikus energiát, szél- és naperőműveket. Ezek a megoldások fosszilis tüzelőanyagok égése nélkül működnek. Napjainkban már olyan hétköznapi szokásoknak, mint például a dohányzásnak is vannak füstmentes alternatívái azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le. Ezek a füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így használóik és a környezetük a cigarettához

(Fotó: Shutterstock)

Dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásait már jól ismerjük, de vajon tudjuk-e milyen környezeti ártalmakat okoz? Az Egészségügyi Világszervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a dohánytermesztés mintegy 84 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű károsanyag-kibocsátással járul hozzá a teljes kibocsátáshoz. Ez a maga 0,2 százalékával ugyan nem tűnik túlságosan drasztikusnak, de ha belegondolunk, hogy egyetlen iparág termelése megfelel Peru és Izrael teljes károsanyag-kibocsátásának, akkor talán már kevésbé tűnik elhanyagolhatónak ez az arány.

A dohányzás évente több mint 8 millió halálesethez vezet, amelyből körülbelül 1,2 millióan úgynevezett passzív dohányosok, azaz olyan személyek, akik nem számítanak dohánytermék-fogyasztónak (WHO)

A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már több alternatíva is rendelkezésre áll, amelyek a hagyományos dohányzáshoz képest kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki. Ilyen technológia például az e-cigaretta, a nikotinsó-alapú technológia vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinsó kémiai reakció útján szabadítja fel a nikotint, míg a dohány-hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára keletkezzen, de még ne történjen égés. Számos, különböző elven működő füstmentes technológia létezik, de közös bennük, hogy füst és égés nélkül működnek. Mivel az egyes technológiákon belül is nagy eltérések vannak, ezért fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk.

A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már több alternatíva is rendelkezésre áll, amelyek a hagyományos dohányzáshoz képest kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki. Ilyen technológia például az e-cigaretta, a nikotinsó-alapú technológia vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinsó kémiai reakció útján szabadítja fel a nikotint, míg a dohány-hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára keletkezzen, de még ne történjen égés. Számos, különböző elven működő füstmentes technológia létezik, de közös bennük, hogy füst és égés nélkül működnek. Mivel az egyes technológiákon belül is nagy eltérések vannak, ezért fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk. (Fotó: Shutterstock)

Üvegházhatású gázok hazánkban

Az ipari termelés következtében kialakult károsanyag-kibocsátás, azon belül is az üvegházhatású gázok okozzák talán a legsúlyosabb környezeti károkat. Ha megnézzük a KSH 2018-ban közzétett, hazánkra vonatkozó Környezeti helyzetképét, láthatjuk, hogy csak az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és egyéb anyagok) kibocsátásának 69 százaléka Magyarországon a gazdasági termelésből származik. A fennmaradó 31 százalék leginkább fűtéssel, hűtéssel, valamint gépkocsi-használattal keletkezett. A légszennyezettséghez a dohányfüst is jelentősen hozzájárul.

Üvegházhatású gázok az EU-ban

Az EU-n belül az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás Németországban a legmagasabb (11,4 tonna/fő). Magyarország ebből a szempontból némileg az uniós átlagérték (8,7 tonna/fő) alatt teljesít 6,3 tonna/fővel. Az Európai Unió komolyan veszi a levegőszennyezéssel kapcsolatos lépéseket: idénre, azaz 2020-ra 20 százalékos, 2030-ra 40 százalékos mérséklési célszámokat fogalmazott meg, 2050-re pedig szeretné elérni a klímasemlegesség állapotát, ami azt jelenti, hogy csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit képes is megkötni, illetve amennyit képes mondjuk erdőtelepítésekkel ellensúlyozni.

Hamburg

A nagyvárosokban a hagyományos gépjárművek felelnek a nitrogén-dioxid-kibocsátás legnagyobb hányadáért, ezért amennyiben tehetjük, szálljunk ki az autónkból és válasszunk alternatív közlekedési eszközt. Az alternatívák keresése az élet számos területén megkönnyítheti az életünket és megkímélheti a környezetünket, legyen szó autózásról, fűtésről, ruházkodásról, kávézásról, vagy akár a dohányzásról.

(Fotó: Shutterstock)

A füstmentes közlekedés egyik alternatívája: biciklizés. (Koppenhága)

A fenti számoknak és folyamatoknak talán az a legfontosabb tanulsága, hogy saját elhatározásunkból és saját közvetlen környezetünkben is módunkban áll változtatni a káros szokásainkon és berögződéseinken, amelyek nemcsak minket, hanem környezetünket is terhelik. A Füstmentes nap mögötti elgondolás alapján első lépésként talán az a legfontosabb, ha belátjuk, hogy a dohányzás nemcsak saját egészségünkre, hanem másokéra is rendkívül káros, ezért a legjobb, ha tartózkodunk a dohányzástól. Ha ezt valamiért mégsem tesszük meg, akkor a füstmentes technológiákkal – amelyek használata során a cigarettához képest kevesebb káros anyag szabadulhat fel – tehetünk a saját és környezetünk védelmének érdekében.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy ezek a technológiák leszoktató eszközök, pedig – ahogy a Brit Állami Egészségügyi Hatóság (PHE) rámutatott – ezen technológiák célja az ártalomcsökkentés. Fontos megjegyezni, hogy a füstmente

(Fotó: Shutterstock)

Ha nem ügyelünk a környezetünkre, akkor lassan a hegyekben sem lesz tiszta, ártalmas vegyi anyagoktól mentes a levegő.

A Füstmentes nap jó alkalmat teremt, hogy a dohányosok is elgondolkodjanak és tegyenek a saját és környezetük egészségéért, aminek a legjobb módja az, hogy abbahagyják a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

(Fotó: Shutterstock)

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.