Szent Flórián óvja a láng és füst lovagjait
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Brand and Content cikkek
-
„A betegség korai felfedezésének és a korszerű terápiáknak nagy jelentősége van az életkilátások szempontjából” - „Nem mindennapos, hogy a jegesmedve kikerget a kifutóból”
- Milliárdokat csalnak ki tőlünk az online csalók, de ön ne dőljön be nekik!
- Mi kell ahhoz, hogy külön bankárunk legyen?
- A pénzügyi ismereteknek becsengettek – A Bőröndmúzeum foglalkozásán jártunk
Szent Flórián az árvizek és a tűzvész elleni védekezés védőszentje. Szent Flórián egy keresztény hitre tért római katona volt, akit i.sz. 304-ben, a mai Ausztria területén található Enns folyóba dobtak kővel a nyakában – ezért tisztelik az árvizek védőszentjeként. Szent Flóriánról azt tartják, hogy fiatal korában imádságára kialudtak a kisebb tüzek, így lett a tűzoltók és a kéményseprők védőszentje. 1999-ben halála napját, május 4-ét kiáltották ki a Tűzoltók Világnapjának. Hazánkban a XVII. századtól imádkoznak hozzá, és számos szobrot állítottak neki.
„Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy le ne égjen a házatok!
Kérjétek a Szent Flóriánt, hogy oszlassa el a nagy csapást.”
Magyarországon a szervezett tűzoltás története a polgárság és a céhek kialakulásához fűződik. A Katasztrófavédelem oldalának tanúsága szerint a XVII. században alakult diáktűzoltóságok tekinthetők az első önkéntes szervezeteknek, melyek komoly szerepet vállaltak – különösen Sárospatakon és Debrecenben – a városi tüzek oltásában is. A Magyar Királyság első tűzoltóságát 1835-ben, Aradon hozták létre, majd 1866-ban megalakult a Soproni Tűzoltó- és Tornaegylet. A főváros vonatkozásában csak 1870-ben jött létre a Pesti Tűzoltó-egylet, valamint az első hivatásos tűzoltóparancsnokság, melyeknek gróf Széchenyi Ödön lett a vezetője.
A két világháború embertelen kihívás elé állította nemcsak az országot, de a tűzoltóságokat is. Az első világégés során a tűzoltók legtöbbjét besorozták, a szervezetek csak az 1930-as években találtak magukra. Az első tűzrendészeti törvénycikk pedig 1936-ban készült el. A második világháború ismét elszólította az állomány nagy részét, a tűzoltóság a megsemmisült eszközök hiányával egyaránt küzdött.
1938. március 17-én tűzoltók oltják a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. Dohány utca 12–14. szám alatti székházának tetőzetén keletkezett tüzet.
A halálesetek túlnyomó többségét nem is a tűz, hanem az égés során keletkezett füst belélegzése okozza – közismert nevén a füstmérgezés. A forró füst megégeti, a mérgező vagy egészségkárosító anyagok pedig megduzzasztják, majd beszűkítik a légcsövet. Az égés során keletkező füst azonban nemcsak a tűzeseteknél, hanem a mindennapi életben is káros: szmog, fűtés, autók kipufogója vagy a dohányzás során keletkező füst is rendkívül káros. A cigarettafüstben az égés hatására több ezer vegyi anyag keletkezik, ezek közül 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A tűzoltóknak sokszor nemcsak a lángokkal, de az oltást nehezítő extrém körülményekkel is meg kell küzdeniük. Az 1956-os októberi forradalom során a tűzoltóságot folyamatosan kisebb-nagyobb tűzesetekhez riasztották. A stratégiailag fontosnak ítélt Magyar Nemzeti Múzeum október 24-én többször is kigyulladt, a tűzoltókat először 12 órakor riasztották – írja a lánglovagok.hu. A múzeum Kálvin téri oldalánál ekkor már heves tűzharc zajlott, lövések érték az épület második emeletét, ami lángra kapott. A délután folyamán azonban ismét lövések érték az épületet, melyet a tűzoltók ekkor már nem tudtak megközelíteni, csak hosszú órák elteltével, így végül a tüzet október 25-én délután három órakor tudták megfékezni. Még aznap délután ismét kigyulladt a múzeum, a tűzoltóság rendkívüli küzdelme ellenére is számos tárlat hamvadt el, köztük több szakirat, a Kittenberger Kálmán gyűjtemény és az Őslénytár – számolt be a Magyar Nemzeti Múzeum a tűzesetről tudósító cikke.
(Fotó: Keveházi János/Fortepan)
Az első tűzoltók nem hivatásosok voltak. Az önkéntes tűzoltók a közösség tagjaiból szerveződtek – mind a kollégiumok, céhek, gyárak, majd falvak és városok védelme érdekében. Egy 1956-os törvény értelmében minden közösségnek fel kell állítania önkéntes tűzoltóságot.
Napjainkban az 1996-os törvény szerint az önkéntes tűzoltók egyesületi formában működhetnek, melyet az állam által biztosított forráson túl az önkormányzatok is támogathatnak. Jelenleg közel hétszáz önkéntes tűzoltó egyesület működik Magyarországon a hivatásos parancsnokságok mellett, melyekre szükség is van, hiszen a tűzesetek rendkívül gyakoriak, átlagosan óránként keletkeznek lakástüzek.
A legtöbb lakástűz eredete emberi mulasztás, ezek közül kiemelkedő a rossz minőségű fűtőtestek és elektromos berendezések meghibásodása, a tűzhelyen felejtett olaj és a lakásban való dohányzás okozta tüzek. A lépcsőházakban és az erkélyeken keletkezett tűz egyik fő kiváltója szintén a dohányzás. Nemzetközi felmérések szerint több mint 1 milliárdan dohányoznak a világon, hazánkban pedig minden ötödik ember él ezzel a káros szenvedéllyel – sokszor felelőtlenül. A dohányzás nemcsak a tűzesetekért, de számos betegség kialakulásáért is felelhet. A cigaretta füstje nemcsak a dohányosok, hanem a környezetükben élők szervezetére is ártalmas, így az egész társadalmat érintő problémáról beszélhetünk. A WHO 2019-es jelentése szerint a dohányzás súlyos keringési, légzőszervi és daganatos betegségek kialakulását okozta. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, így kerülhetjük el az ártalmakat. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell, hogy mihamarabb felhagyjunk ezzel a káros szokással, hiszen a leszokással egyidejűleg csökken a dohányzáshoz köthető betegségek kockázata. Ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk az alternatív füst nélküli technológiákról, melyek égés és füst nélkül működnek, így jelentősen kisebb valószínűséggel járulnak hozzá a tűzesetek kialakulásához, és lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretták. (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Fortepan)
A tűzoltóhajók békeidőben a parádé részét képezik, de eredeti hivatásuk a szárazföldről nem megközelíthető vagy vízen – ilyen például a hajókon keletkezett tüzek oltása. Az első szivattyúhajókat, Gigant és Pluto névre keresztelték, az Osztrák-Magyar Monarchia Császári és Királyi Haditengerészet részére gyártották le 1877-1878-ban, és feltehetően ezek voltak az első tűzoltóhajók is egyben. A legelső hazai gyártmány a Szent Flórián néven Angyalföldön vízre bocsátott hajó, melynek feladata a tűzoltás és műszaki védelem volt. 1947-ben Vörös Október névre keresztelték át, és 1961-ig ezen a néven teljesített szolgálatot. A képen látható jármű a T1 tűzoltóhajó, ’61-ben vette át a szolgálatot a Vörös Októbertől. 1982-ig tartó szolgálata alatt változatos feladatokat látott el öt fős tűzoltó személyzetével. Hajótüzek, partmenti tüzesetek mellett árvizeknél is bevetették. Jelenleg szolgáló tűzoltóhajó Magyarországon a Szent Flórián nevet kapta; a 13 méter hosszú finn gyártmány 2000-ben váltotta le a Prometheus 1 és 2 hajókat. Forrás: Védelem Tudomány – IV. évfolyam, 4. szám, 2019. 10. hó (Fotó: Fortepan / MHSZ)
A tűzoltók – a katonákhoz vagy a rendőrökhöz hasonlóan – parádékat és versenyeket is tartanak, ahol összemérhetik a tudásukat, a gyorsaságukat vagy a csapatmunkát. Az állományt sokszor a tűzoltózenekar kíséri, mely főleg fúvós hangszerekből áll össze, fellépésük pedig a közösség nagy eseményének számít.
„Aki akar, emlékezhet rá, a falu közepén trónolt a beszálló vendéglő, komoly, fehérre meszelt épület, az udvarán tágas levelesszín, ott muzsikált vasárnaponként a tűzoltózenekar.”
Mészöly Miklós: Az elvarázsolt tűzoltózenekar
Magyarországon számos tűzoltózenekar működik a tűzoltóságok megalakulása óta, azonban az első hivatásos zenekart az 1930-as évek végén indították el Fővárosi Tűzoltóság Zenekara néven, mely a mai Katasztrófavédelem Központi Zenekara elődjének tekinthető.
(Fotó: Péterffy István/ Fortepan)
A tűzoltóautókat számos helyzetben bevetik, nem csak tűzeseteknél. Ezeket az eseményeket műszaki mentésnek nevezik, főleg épületkárok és építményeken történt balesetek során hívják segítségül a tűzoltóságot. Ezenkívül folyókon vagy tavakon történt balesetek és katasztrófák helyszínén is a tűzoltók végeznek mentést, és őket hívják közműbalesetekhez, elemi csapások helyszínére – például, amikor egy faág esik a villanyvezetékre –, ha földalatti üregekbe ragadt embert vagy állatot kell kiszabadítani, sőt, veszélyes anyagok mentéséhez is. A tűzoltók feladata az életmentés, balesetelhárítás, az anyagi értékek mentése és a közúti forgalom akadályelhárítása is.
A képen látható létra a magasból mentésre szolgál, létezik mélyből mentési szerkocsi, mely mászóeszközöket és mentőköteleket is tartalmaz.
(Fotó: Schuller Judit/ Fortepan)
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hevesebbek a viharok, illetve a természeti katasztrófák is, melyek egyre nagyobb terhet rónak a tűzoltóságra és a katasztrófavédelemre. Hazánkban nagyon gyakran a természeti környezet látja kárát a felelőtlen tűzgyújtásnak vagy dohányzásnak – mondta Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke –, mert a tiltás ellenére gyújtott tűz vagy a nem kellő gondossággal történő oltás, továbbá az eldobott cigarettacsikk parazsa, az égő gyufa a forrása többnyire a szabadtéri tüzeknek. A fonyódi nádas két éve 300, idén 120 hektáron leégett, ami nehezen gyógyuló sebeket okozott az élővilágnak, hiszen például a leégett erdőben vagy nádasban sokáig nem lehet majd csodálni a természet értékeit. Szakmai kifejezéssel élve az úgynevezett vegetációs tüzek oltása rendkívül veszélyes és erőforrásigényes feladat, amely sajnos évente visszatérő kihívás elé állítja a tűzoltókat szerte a világon, ilyen volt például 2019-ben az Amazonas medencében tomboló tűzvész. Az égés nemcsak a lakás- vagy erdőtüzek esetén veszélyes, de a cigarettázás során is, és nemcsak a tűzveszély miatt, hanem az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok miatt. Sokan tévesen a nikotint – mely addiktív hatású és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, illetve hosszútávú hatásukat még kutatják – tartják a dohányzáshoz köthető megbetegedések elsődleges kiváltójának, de a tudomány mai állása szerint az égés és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok tehetők elsősorban felelőssé a betegségek kialakulásáért. Az égés nélkül működő alternatív technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetők az ártalmak azon felnőtt dohányzók számára is, akik valamiért nem szoknak le a dohányzásról. Fontos szempont továbbá, hogy ezeknek a technológiáknak a használata nem jár égéssel és füsttel, így véget vethetnek a cigarettázás okozta tűzeseteknek is.
Mindamellett azonban fontos kiemelni, hogy a legjobb, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk, hiszen kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek végleges abbahagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai.
A tűzoltói munkához nemcsak speciális kocsikra és felszerelésre, de az ezeket megfelelően tárolni képes tűzoltószertárra is szükség van. A feltételeknek megfelelő épületnek rendelkeznie kell többek között oltóvízzel és elegendő térrel ahhoz, hogy a szivattyúkat ki tudják emelni, illetve javítani, és azokat lehessen karbantartani. A tűzoltószerek meghibásodása életekbe kerülhet. Éppen ezért fontos, hogy a tűzoltók mindig tájékozottak legyenek a felszerelés állapotát illetően. A tájékozódás az élet minden területén fontos, így a dohányzás esetében is. A legjobb, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak különféle füstmentes technológiákról, melyek a hagyományos cigarettához képest alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. Ilyen füstmentes technológia például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen technológiákban közös, hogy füst- és égésmentesek, ezáltal a cigarettához képest csökkentik a károsanyag-kibocsátást és az olyan tűzesetek keletkezését is, melyekért az égő cigarettacsikk a felelős. Ugyanakkor ezek a technológiák sem veszélytelenek, mivel tartalmaznak többek között nikotint, és hosszútávú hatásukat még kutatják. (Fotó: Urbán Tamás / Fortepan)
A reptéri tűzoltóság egyidős a Liszt Ferenc – korábban Ferihegyi – repülőtérrel, 1950. április 30-án hat fős állománnyal kezdte meg működését. A reptér bővülésével párhuzamosan mind műszakilag, mind létszámban jelentősen fejlődött: a ’80-as években új tűzoltólaktanya épült, fejlettebb tűzjelzőket szereltek fel, a ’90-es években pedig új bázis és két készenléti őrhely létesült. 2000-ben megalakult a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mely már 130 fővel működik. Ugyanebben az évben gyulladt ki a Malév Fokker 70-es gépének az egyik hajtóműve, melyet a helyszínre siető tűzoltók percek alatt eloltottak. (Fotó: Urbán Tamás/Fortepan)
A Formula-1 versenyek történetében számos, sokszor halálos baleset is történt. A tűzoltóknak sok esetben az égő autóból kell kimenteniük a pilótákat. Az ütközéses baleseteken kívül a legtöbb tűzeset tankolás közben történt. A FIA 1994-ben engedélyezte a Formula-1 versenyautók tankolását a boxutcában. A robbanásszerű tűzeseteket a forró alkatrészekre fröccsenő üzemanyag (Jos Verstappen, Gianmaria Bruni) vagy a kitépett üzemanyagcső (Massa, Heikki Kovalainen) okozta. 2009-ben végül betiltották a verseny közbeni tankolást. Magyar nagydíjon nem történt halálos tűzeset. (Fotó: Urbán Tamás/Fortepan / FORTEPAN)
A nagykörúti főnyomócső cseréjére 101 év után került sor, 2019-ben. Azonban már a ’80-as években tíznél is több csőtörés műszaki mentésben vett részt a tűzoltóság. A grandiózus, két halálos áldozattal és tetemes anyagi kárral végződő 1988-as esemény után napokig tartott a helyreállítási munkálat. A víz- és iszaprobbanás hat méter mély árkot hagyott maga után, gázvezetékek, csatornák és távvezetékek is megsérültek. Az áldozatok egy pinceműhelyben rekedtek, amit elárasztott a feltörő víz. (Fotó: Urbán Tamás/Fortepan)
Az Ajkai Timföldgyárból több mint egymillió köbméter toxikus ipari hulladék, más néven vörösiszap, egy erősen lúgos, maró hatású anyag ömlött szét 40 négyzetkilométeres térségben a tároló gátszakadásának következtében. Az életveszélyes áradat Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő területeit öntötte el, illetve ökológia katasztrófát okozott a Torna-patak élővilágában. A helyszínre először a környező települések hivatásos tűzoltói érkeztek. A beszámolók szerint még ömlött a veszélyes anyag, amikor megkezdték a lakosság mentését, az udvarokon sokszor derékig ért a vörösiszap. (Fotó: Huszti István/Index)
A Dandár utca közelében kigyulladt 1000 négyzetméteres régi raktárépületet 45 tűzoltó 10 vízsugárral és 13 tűzoltókocsival oltotta. A raktár faszerkezetei lángra kaptak, a tűzoltók megakadályozták a tűz terjedését, és személyi sérülés sem történt. De nem minden tűzeset végződik ilyen szerencsésen. 2006-ban a Műegyetem lőterén, a K épület -2. emeletén gyulladt ki a lőszerfogó fal, a hívásra tíz tűzoltó és két kocsi érkezett. A tüzet az alagsor kacskaringós labirintusában oltó tűzoltók kifelé igyekeztek, amikor a sűrű füstben és a folyosókon tárolt székek, vitrinek, asztalok erdejében csapdába estek, közülük hárman életüket veszítették és heten füstmérgezést kaptak. Végül 130 fős gárdára volt szükség a tűz megfékezéséhez. A fentiekből is látható, hogy az égés és a füst minden formája mennyire veszélyes. A lakás- és erdőtüzek károsak az emberre és a környezetre egyaránt, mint ahogyan a dohányzás is. Az tűzesetek sok esetben megelőzhetők lennének odafigyeléssel és tájékozódással. Ugyanez igaz a dohányzás okozta ártalmakra is. A dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. Jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben sem változik számottevően. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. A legjobb, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb hagyjuk abba a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztását, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ha valaki nem szokik le, akkor tájékozódjon a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívákról. (Fotó: Huszti István/Index)
(Borítókép: Bojár Sándor/Fortepan, 1936)
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!