Alternatív idővonalon a magyar történelem

A digitalizáció számtalan kaput nyitott meg nekünk. Már nem számít a fizikai távolság, bárkivel és bárhol beszélhetünk, gyarapíthatjuk a tudásunkat és egy olyan világban élhetünk általa, ahol nem korlátokba ütközünk, hanem lehetőségekkel találkozunk. Ritkán gondolunk arra, hogy mennyire szerencsések vagyunk, hogy ebben a korban élhetünk, ezért eljátszottunk a gondolattal, hogyan változott volna a történelmünk, ha a számunkra adott digitális lehetőségek és eszközök elődeink számára is elérhetőek lettek volna.

Ha ők a helyünkben lehettek volna!

Ők az igazi hőseink, akik egyenként is megtöltenének egy-egy Marvel / DC filmet úgy is, hogy nem álltak a rendelkezésükre a mai kor digitális eszközei, mégis számtalanszor felülkerekedtek a nehézségeken. De mi lett volna, ha ők mindazzal a technológiával rendelkeznek, ami nekünk ma már természetes? Vajon sikeres lehetett volna Budavár elfoglalása, ha arcfelismerős beléptetőrendszer működik a palotában?

Szemelvények a középkorból

A magyar történelem legvitatottabb eseteiről is másként gondolkodnánk, ha azokról nem csak töredékes és egyoldalú írásos emlékek léteznének.

Így például a honfoglalás és a magyar őshazaelméletek is egészen más színben tűnnének fel, ha a Kárpát-medencébe vándorló törzsek utazását a @leaving_levédia és a @leaving_etelköz Instagramon követhettük volna.

A Facebook egész biztosan álhírnek jelölte volna meg Báthory Erzsébet vérfürdőit, amit számtalan céklát pucoló szűz szelfije támasztott alá.

Mátyás digitális könyvtára nem 2500 korvinából állt volna, hanem százszor ennyiből. A mesterséges intelligencia által vezérelt pókok ezrei gyűjtötték volna ide a világból a legfrissebb felfedezések leiratait. Versenyre kelhetett volna a Wikipediával, tudományos területen bizonyosan. Mátyás, az igazságos, egy amolyan korabeli Kirk kapitány lehetett, aki az igazságot, a fejlődést és az ismeretlent kutatta. Ugyanakkor híres udvari bolondja, Tibrilli valószínűleg a másik végén fogta volna meg a digitális kor vívmányait, így a_kiraly_bolondja TikTok csatornáján követhette volna a nép a palota életét és az álruhás király kalandjait. Az egyik ilyen emlékezetes eset lehetett volna a kolozsvári bíró leleplezése – amikor Mátyás álruhában három M-et rajzolt krétával a fatörzsekre –, és talán a bíró lefejezés helyett megússza egy haragos kommentháborúval és kitiltással minden HR-es csoportból.

Legendás lehetett volna a Pilvax Podcast

Talán másképp alakult volna a reformkor történelme, ha a mai gyors és változatos tömegtájékoztatási eszközöket is bevethetik.

Ennek egyik módja lehetett volna az erőteljes kulturális közeget biztosító Pilvax kávéház virtuális kiterjesztése, például egy podcast formájában, melyet Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál jegyez. A Szabadságharc alatt pedig Szendrey Júlia ragadta volna magához a mikrofont.

Széchenyi komplex programot alakíthatott volna ki a nemesség érzékenyítésére és oktatására – az ősiség eltörlése mellett a pénzügyi- és hiteltörlesztési applikációval is érvelhetett volna. Meggyőző látványtervek mellett a közösségi finanszírozás eszközeit is bevethette volna, hogy a magyar főnemesek presztízsként tekintsenek a Lánchíd finanszírozására - akár a „Legyen Ön is Hídember” projekt keretében. A folyószabályozás megtervezéséhez vagy a jobbágyok tehermentesítéséhez a dróntechnológiát, okos öntözőrendszereket használhatta volna fel.

Minden korszakban voltak olyan innovátorok és látnoki zsenik, akik meglátták a technológiai újdonságokban rejlő lehetőségeket, mert értették, hogy csak a fejlődés útján juthatunk el egy jobb világba. A digitalizáció is egy ilyen eszköz, amelyet okosan és jól használva olyan távlatokig juthatunk, amelyekről korábban álmodni sem mertünk volna. Ma is vannak olyanok, akik nem hisznek a digitalizáció erejében, pedig, ha jól használjuk, segítségével igenis előre léphetünk. Múltunk nagyjai kezében még nem voltak ennyire fejlett eszközök, de üzeneteik ma is meghökkentően aktuálisan hatnak!

A digitalizációval olyan dolgokra is képesek vagyunk és leszünk, amire most még nem is gondolnánk. Segítségével nincs lehetetlen - ezt üzeni a Telekom új kampánya, melyben miközben üzen a múlt, arra lelkesít, hogy használjuk ki a lehetőségeinket és lépjünk előre digitálisan!

Kossuth Lajosnak kétségkívül professzionális közege lehetett volna a Twitter. Nemcsak Országgyűlési tudósítóként, vagy a Széchenyivel folytatott vitáiban vehette volna hasznát, de a #kossuthlajosaztüzente a XIX. század legsikeresebb és leghatékonyabb trendingje lehetett volna.

A XX. század streamingjei

Felkapott influencer lett volna Honthy Hanna, hiszen a művésznő az egész életét a színháznak és az operettnek szentelte. Ha lehetősége lett volna rá, az egész világnak elénekli a Hajmási Péter, Hajmási Pált, úgyhogy az Operett színház első LIVE-ja nem kétséges, hogy a Csárdás királynő lett volna.

A magyar űrprogram a '80-as években talán nem kapott akkora figyelmet, mint az amerikai Holdra szállás, de kétség nem férhet Farkas Bertalan bátorságához és elszántságához. Hogy mit kezdett volna a digitális kor vívmányaival a világűrben, annak csak a képzeletünk tud határt szabni, hiszen egy olyan perspektívából szemlélhette a világot, amilyenben előtte is csak igen kevesen. Az biztos, hogy bármihez is kezdett volna, a kabinból sugárzott live adásoktól a 3D fotókig, megváltoztatja vele a világról alkotott képünket.

BRAND & CONTENT