Vajon felkészültek olvasóink a hőszivattyú telepítésre?

Bár alapvetően a fűtésre szoktunk asszociálni, de a nyári melegben talán indokoltabb a költséghatékony hűtéssel példálózni a hőszivattyú esetében; hiszen ez egy olyan rendszer, amivel a környezet hőenergiáját hasznosíthatjuk hűtésre, fűtésre és a használati melegvíz előállítására. Egy olyan környezetbarát és költséghatékony megoldás, ami a működéséhez csak nagyon kevés elektromos áramot, az összteljesítményének körülbelül 25 százalékát fogyasztja. A tervezésének és beépítésének több feltétele és követelménye van, melyről beszámoltunk korábbi cikkeinkben, közös pontjuk azonban, hogy megfelelő körültekintéssel, szakszerű tervezéssel és szakemberek igénybevételével sokat spórolhatunk már a telepítés költségein is.

Kérdőívünket több, mint 4000 olvasónk töltötte ki teljesen vagy néhány kérdés átugrásával, ezért az eredmények nem minden esetben mutatnak azonos értéket. A nagyon magas kitöltési hajlandóság miatt azonban így is meglehetősen átfogó képet kaptunk a téma megítélésével kapcsolatban.

Padlófűtés igen, vasradiátor inkább nem

A hőszivattyúk beszerelésének egyik sarkalatos pontja az ingatlan eredeti fűtésrendszere.

Olvasóink több lehetőség közül is választhattak, és azt látjuk, hogy magasan a legtöbb háztartásban van gázzal működő fűtési rendszer – ezt 3669-en ikszelték be –, emellett alacsonyabb számban, 184 kitöltő klímát és 289-en fa-szén fűtést használnak, illetve 59 olvasónk valamilyen módon napenergiát. A kitöltők csak kisebb hányada, 64 fő használ házközponti fűtést, 256-an pedig távfűtést. Mindössze 8-an fűtenek olajjal és 113 fő árammal. Hőszivattyút 43 olvasónk már beköttetett az ingatlanába.

A fűtés típusánál a hőszivattyú szempontjából fontosabb, hogy mivel történik a fűtés, amit szekunder körnek is nevezünk, ez az a rendszer, ami a megtermelt hőt (akár hőszivattyú, áram, gáz vagy más) leadva „befűt”. Itt is több lehetséges választ jelölhettek a kitöltők. Ebben a kategóriában nagy volt a szórás, 60-an például falfűtést, 96-an padló vagy plafonfűtést jelöltek, ugyanakkor klasszikus kályhával is fűtenek 88 háztartásban. A kérdőívet kitöltők otthonának jelentős többségében radiátor (60%) található, illetve majdnem harmaduk (30,9%) cirkó kazános rendszerrel oldja meg a fűtést. A klímával fűtők esetében légkondicionáló berendezés található.

Hőszivattyú tekintetében a legjobb helyzetben azok vannak, akiknek már most egyedi (pl. nem házközponti, nem távfűtés) fűtése van, illetve ezen belül is split klímája, padló-, esetleg fal- vagy plafonfűtése. Hatékony lehet az újabb típusú (nem öntöttvas) radiátor is hőszivattyúval összekötve. Amit feltétlenül cserélni kell, azok a gázkonvektorok, az olaj vagy vegyestüzelésű kályha, cserépkályha, cserépkályhába kötött HÉRA és ennek variációi, valamint a nagyanyáink békebeli radiátorai.

A fűtésszámlával kapcsolatban ugyanakkor a kitöltők kisebb része nyilatkozott többszörös áremelkedésről a tavalyi évhez képest - 21,7 százalékuknak duplájára, 4,82 százalékuknak több mint duplájára, 1,69 százalékuknak háromszorosára, 2,3 százalék esetében pedig több mint triplájára emelkedett a rezsi. A legjellemzőbb vélemény, hogy nem emelkedett számottevően a számla végösszege (69,4%), vélhetően ők azok, akik a rezsicsökkentéshez kapcsolt fogyasztási küszöbök alatt vagy ahhoz közel fogyasztottak energiát az elmúlt időszakban.

Szigetelni vagy nem szigetelni, ez itt a kérdés

A rosszul szigetelt ajtókon, ablakokon hamar elszökik a meleg levegő, a régebben épült ingatlanok külső hőszigetelésére nem igazán fordítottak korábban nagyobb figyelmet, így ezekben az esetekben a hőveszteség nagyban felel azért, hogy nem költséghatékony a fűtés, hamar kihűl vagy éppen a nyári melegben nagyon hamar felmelegszik egy épület. A fűtésrendszer cseréjét vagy korszerűsítését érdemes a régebbi épületeknél minden esetben egy párátlanításra (párazárásra) is odafigyelő szakszerű szigeteléssel és korszerű nyílászáró-cserével kezdeni, ellenkező esetben az energiahatékonysági beruházás előnyei a következő fűtési szezonban sem fognak mutatkozni.

A kérdőívet kitöltő olvasóinknak több mint fele (57,3%) él 1990 előtt épült családi házakban, negyedük (25%) 10 éven belül épült családi házban, kisebb, 2-8 lakásos társasházban pedig 442 válaszadó (11,25%) él. Az eredmények szerint 217 háztartás vályog vagy faházban és 16 mobil vagy konténerházban rendezkedett be.

A szakértők szerint a legtöbb egyedi fűtérendszerrel szerelt lakás- vagy háztípus megfelelő lehet a hőszivattyú telepítéséhez, azonban nem mindegy a teljesítmény és a fogyasztás szempontjából sem, hogy mennyire lesz hatékony. A fűtés hatékonysága függ attól, hogy energetikai szempontból milyen kategóriába sorolható be az ingatlan. Az EU által meghatározott irányelvek alapján már nagyon szigorú előírás szerint kell kiépíteni a fal és tetőszigeteléseket, ami korábban, akár 2010 előtt sem így volt. Ezért sok, még újépítésűnek számító ingatlanban is elégtelen a szigetelés, huzatos, a környezet hője extrém módon befolyásolja a benti hőmérsékletet, hacsak nem oldották meg ezt a lakók utólag.

A szigeteléssel kapcsolatban csak elenyésző arányban válaszolták azt olvasóink, hogy rengeteg problémájuk van a fűtés hatékonyságával, összesen 55-en. Nagyobb arányban már elvégezték korábban az ingatlan falszigetelését és lecserélték a nyílászárókat (57%), és csak néhányan (314 ingatlan) szenvednek a szigetelés hiányától: „a falak nagyon hidegek és huzatos is”. Többen (34,5%) úgy gondolják, hogy ráférne az ingatlanra egy alapos felújítás, de még elfogadhatónak tartják.

A kitöltők több, mint fele, 54,9 százalékuk eddig egyáltalán nem tervezett semmilyen felújítást vagy korszerűsítést, viszont majdnem a válaszadók egyharmada, 32,38% nyilatkozott úgy, hogy felújítana. Kisebb arányban bővítést (5,24%) vagy átépítést (7,43%) is terveznek. A szakértők azt tanácsolják, hogy amennyiben felújítás vagy korszerűsítés, akár bővítés előtt áll, a hőszivattyú beépítését is foglalja bele (például az új szekunder kör kiépítését) a tervek közé, valamint a berendezés teljesítményét az új viszonyoknak megfelelően határozzák meg.

Már a munkálatok tervezésekor érdemes tanácsot kérnünk a hőszivattyús szakértőktől, hogy milyen átépítés vagy kialakítás szükséges a hőszivattyú részére. Ezért érdemes várni a fűtés-hűtésrendszer cseréjével a munkálatok végéig, hogy biztosan optimális legyen a tervezés és a kivitelezés; itt különösen a használati melegvíz-tárólónak és a gépészetnek kialakítandó helyre érdemes gondolni, illetve a hőleadók kialakítására (például, ha a padlófűtés hatékonyabb lenne, mint a jelenlegi radiátoros megoldás.)

Kifűthetetlen ház nem létezik, vagy mégis?

A fűtés és a hűtés hatékonyságát befolyásolhatja a rendszer tervezése és az ingatlan elrendezése, sőt tájolása is, ezért mindenképpen hozzáértő szakértőt érdemes felkérni annak megtervezésére, még felújítás nélkül is. Problémás lehet akár egy utólag felépített tetőtér vagy egy hozzátoldott házrész is, de akár a szomszédos ingatlant vagy annak hiányát is bele kell kalkulálni a végeredménybe.

Ingatlanjaik elrendezéséről úgy nyilatkoztak a kitöltők, hogy 66%-uk számára az alaprajz komplexitása nem számottevő, illetve 27,2%-uk ingatlana több kisebb helyiségből áll. A két véglet szempontjából: 4,5% ingatlan egylégterű, míg 2,3% inkább labirintusszerű.

A kitöltők zöme földszintes (35,6%), illetve két vagy többszintes házban él (30%), belső kétszintes lakásban pedig 10%. A kitöltők 16,9%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik tetőtérrel az ingatlanja, többgenerációs (egy vagy többszintes) épületben csak a 6,73%-uk él, és elenyésző számban laknak egyszintes, de galériás otthonban.

Az ingatlanjaik döntő többsége (56,9%) 100 és 300 négyzetméter közötti, valamint 37,7 százalékban 51 és 100 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkezik. Elenyésző arányban akadnak 300 négyzetméter feletti (3,24%) és 50 négyzetméter alatti (2,8%) ingatlanok, illetve néhány lakás 30 négyzetméter alatti.

A hőszivattyú inkább az 50 négyzetméteres és az annál nagyobb ingatlanok esetében lesz hatékony, ezért a válaszadók többségének alkalmas lehet az otthona a beruházáshoz ebből a szempontból is. Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú lesz a szekunder kör (ami a hőt átadja), sem a költségek szempontjából, sem a megfelelő hőérzet (akár fűtés, akár hűtés) megteremtése miatt. Természetesen itt a nagyobb, nem zegzugos, földszintes kombinációk a legkevésbé macerásak tervezés, korszerűsítés szempontjából, ezeket bizonyos esetben elegendő lehet split klímával felszerelni, de ezt érdemes előtte szakember bevonásával mérlegelni.

Cserélnék vagy nem cserélnék?

A válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy hűtés-fűtésre és a melegvíz előállítására is használná a hőszivattyút. Néhány ingatlanban a medencefűtést is hőszivattyúval oldanák meg, illetve közel egyenlő arányban oszlik meg azoknak a száma, akik csak hűtésre, vagy csak fűtésre alkalmaznák a rendszert.

A kérdőívet kitöltők hasonló mértékben elektromos- vagy gázbojlerrel, illetve kazánnal állítják elő a melegvizet, 134 háztartás központi melegvizet, 101 pedig napkollektort használ. Itt érdemes megemlíteni, hogy a hőszivattyú és a napkollektor vagy napelem egy rendszerbe köthető, így felújítás, korszerűsítés esetén a költséghatékonyság keretében ezen is érdemes gondolkozni.

Bár 29,4 százalékban már tervezték korábban is a fűtésrendszer korszerűsítését, még nem kötelezték el magukat egyik megoldás mellett sem, vagy nem voltak biztosak abban, hogy melyik alternatívával járnának a legjobban. 23,1 százalékuknak már határozott elképzelésük van és tervezik a cserét. 18,9 százalékuk egyáltalán nem gondolt fűtéscserére, és van egy kis hányad, amely szeretné lecserélni jelenlegi fűtésrendszerét, de társasházi jóváhagyásra lenne szüksége ehhez.

Amennyiben lecserélnék a rendszert, akkor erre a válaszadók 14,86%-a több mint 3 millió forintot is szánna. Azonban jellemzőbb, hogy 1 millió forint körül (31,23%) vagy maximum 3 millió forintot (33,3%), 20,7% pedig 1 millió forint alatt tudna költeni a cserére.

Hogy ez mennyire lehet elegendő, azt nagyon könnyen ki lehet számolni az E.ON oldalán található kalkulátorral, amit itt érhetünk el.

BRAND & CONTENT