Tartsam meg vagy dobjam ki?

Az újépítésű ingatlanokra vonatkozó szabályozás értelmében csak az az épület kaphat használatbavételi engedélyt, amely minimum 25 százalékban megújuló energiaforrást használ - például napkollektort, napelemet, hőszivattyút vagy szélenergiát.

A hőszivattyút egyaránt lehet hűtésre, fűtésre, valamint használati melegvíz előállítására is használni, energiaigénye minimális. Napelemes rendszerrel összekötve optimális esetben pedig akár majdnem nulla is lehet a villamosenergia hálózatról felvett elektromos áram mennyisége, melyet a működéséhez használ. Meglehetősen barátságos felállás a mai rezsiszámlák korában.

Így nemcsak azok élnek a hőszivattyú előnyeivel, akiknek ez a szabályozás miatt szükségszerű, sok ingatlantulajdonos vág bele, hogy az elavult fűtési rendszerét lecserélje vagy épp kiegészítse.

Korábbi cikkeinkben már kitértünk a hőszivattyú telepítés lehetőségeire és a beszerelés feltételeire, illetve arra is, hogy az E.ON szolgáltatóként belépett erre a piacra kulcsrakész megoldásokkal. De még mindig nem tudjuk, mit kezdjünk például a gázkazánnal. A helyzet az, hogy ez a kérdés is az „attól függ” esete, ugyanis a nagyon régi, például nyitott égésterű kazánokat persze megtarthatjuk kabalának, vagy vésztartaléknak, de ezen kívül nem sokat tesznek hozzá az összképhez. 

A hatásfokuk meglehetősen rossz, rengeteg gázt fogyasztanak, ráadásul akár elégetés nélkül juttathatnak földgázt, illetve szén-monoxidot a lakótérbe. Összességében jobb megszabadulni ezektől.

Hibrid rendszerek: hőszivattyú és gázkazán

A modern gázkészülékeket azonban nem feltétlenül kell leszerelni, ugyanis bizonyos körülmények között hasznossá válhatnak. A hibrid rendszerek esetében mindig a hatékonyabb eszköz működteti a fűtést: alapesetben a hőszivattyú, azonban csökkenő hatásfok esetén bekapcsol a gázkazán.

A hőszivattyú hatásfoka csökkenhet télen -5 fok alatt, ekkor több elektromos áramot vesz fel a rendszerből a működéséhez. Borús időben, naplemente után ezt a hozzá kötött napelemes rendszer sem képes teljesen kiegyenlíteni, így ilyenkor van létjogosultsága a gázkazánnak. Jelenleg az éghajlatunkon kevésbé valószínű, hogy huzamosabb ideig fennállna ez a helyzet, de elképzelhető.

Mivel a hibrid működésre képes hőszivattyúk és az intelligens vezérlések képesek felmérni a rendszer optimális hatásfokát, a gázkazánt csak akkor fogják bekapcsolni, amikor az tényleg energia- és költséghatékonyabb.

„Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy felújítás során a megrendelőink megtartják a gázkazánokat és mellé kiegészítésnek használják a hőszivattyút hűtésre és melegvíz-előállításra. Magyarországon számos régebbi ingatlanban radiátorok adják a fűtést, viszont a hőszivattyú radiátoros fűtésre nem alkalmas” - tudtuk meg az E.ON szakértőjétől, Tatai Krisztiántól. „A hibrid rendszerek ezzel szemben kifejezetten hatékonyak, az E.ON is vállalja ezeknek a rendszereknek felmérését és kiépítését.”

Hatékony lehet, de mi az ára?

Amikor egy modernebb, jól funkcionáló fűtőrendszer működik az ingatlanban, azt sajnáljuk kidobni. A hibrid rendszerek esetén nem is szükséges, hiszen egy jó rendszernél hatékony a szekunder kör (ami a fűtéshez a hőmennyiséget leadja, például újfajta, optimális méretű radiátorok vagy padlófűtés, esetleg falfűtés), megfelelő az ingatlan szigetelése és optimális a vezérlés. Ha ebbe a rendszerbe egy hőszivattyút is beiktatunk, az egész teljesítménye, hatékonysága megnő. Kiegészítve azzal, hogy az egyéb elemek, mint pl. a hűtés és a használati melegvíz-előállítás szintén hatékonyabbá, energiatakarékosabbá válnak. Ennek az oka egyszerű: a földgáz ára jelenleg magasabb, mint a minimális elektromos áramot felhasználó, akár H tarifa igénylésére is alkalmas hőszivattyú működési költsége.

„Ha tartósabb hideg van, a gázkazán hatékonyabban tudja biztosítani a meleget, és ez mindenképpen a hibrid rendszerek előnye, hiszen a hőszivattyú sokkal több áramot fogyasztana. Hátránya lehet talán, hogy a hibrid rendszer kiépítése komplexebb: plusz hőközponti elemeket kíván, vezérléstechnikai oldalról is bonyolultabb, drágább megoldást igényel”

– tette hozzá Tatai Krisztián.

A költségek akkor fognak megugrani, ha az eredeti fűtési rendszer nem alkalmas rá vagy kevésbé hatékonnyá válik a hőszivattyúval összekötve. Ekkor a szekunder kört is cserélni kell vagy felújítani, újat hozzátenni. Tegyük fel, hogy van egy zárt radiátoros rendszerünk gázkazánnal és mellé helyezünk egy hőszivattyút split klímákkal, víztározóval. Amikor kevésbé hatékony a hőszivattyús szekunder kör működése, bekapcsol a gáz, viszont ez egy „hideg indítást” eredményez, a fűtőtesteknek fel kell fűteniük magukat. Ez kevésbé hatékony megoldásnak számít. További izgalmas kérdés, hogy mi fogja előállítani a továbbiakban a használati melegvizet.

A hibrid rendszer akkor energiahatékony, ha az átkapcsolás a gázkazán és a hőszivattyú módok között úgy jön létre, hogy az a rendszer egészét nem terheli a leállással vagy újraindulással, illetve minden aktuális feladatot át tud adni egymásnak.

Amikor amellett döntünk, hogy megtartjuk a gázkazánt, mérlegelni kell, hogy pontosan mire szeretnénk használni? Hibrid rendszert kiépíteni (ami a két fűtési kör összehangolása és a vezérlések beépítése miatt magasabb költséggel járhat), egymás mellett megtartani a két rendszert, vagy esetleg biztonsági tartalékként fenntartani. Adott esetben akár az is előfordulhat, hogy a földgáz ára a jövőben radikálisan csökken, bár erre jelenleg kevés az esély.

Láthatjuk tehát, hogy nem kell feltétlenül eldobni a gázkazánt, lehet helye az ingatlanban, sőt, hatékonyabbá is tehetjük vele a fűtési rendszert – ami nagyobb költséget jelenthet a kiépítésnél, de összességében megtérülhet. Hátránya, hogy az alapdíjat fizetni kell akkor is, ha évekig be sem kapcsoljuk.

Szakértőnk azt tanácsolja, hogy mivel minden eset, minden rendszer más lehet, egyeztessünk szakemberrel, mielőtt belevágnánk a beruházásba, különösen egy hibrid rendszer tervezésébe. Ebben az esetben két üzemmódot kell optimálisan összehangolni, sokkal komplexebb tervezést igényel. Ha az E.ON kulcsrakész megoldásait választjuk, akkor már a felmérést végző szakértő kiválasztásában is segíteni fognak – tudtuk meg Tatai Krisztiántól.

BRAND & CONTENT