Mi az? Magyarországon van és kétszer körbeérné a Földet?
További Brand and Content cikkek
- „A betegség korai felfedezésének és a korszerű terápiáknak nagy jelentősége van az életkilátások szempontjából”
- „Nem mindennapos, hogy a jegesmedve kikerget a kifutóból”
- Milliárdokat csalnak ki tőlünk az online csalók, de ön ne dőljön be nekik!
- Mi kell ahhoz, hogy külön bankárunk legyen?
- A pénzügyi ismereteknek becsengettek – A Bőröndmúzeum foglalkozásán jártunk
Az évtizedek során egyre több villamosenergiát használó eszközünk lett, egyre több áramot használunk, és ezalatt nem csak az általános elektromos eszközöket vagy nagyobb háztartási gépeket értjük, mint egy-két évtizede, hanem már az elektromos rollert, elektromos autót és kerékpárt, okos redőnyöket, automata kapukat, vezeték nélküli akkumulátoros holmik garmadáját, fél falnyi LED tévét is. Elektromosan fizetünk, elektromosan közlekedünk, elektromos eszközökkel szerzünk információt. Ezeket mind tölteni, működtetni kell sok ezer otthonban és intézményben, minden nap, leállás és szünet nélkül szükségünk van az elektromos áramra. De lassan azt is természetesnek vesszük, hogy a távolból működtetjük az otthoni fűtést vagy hűtést, mintha ez a megoldás is csak a levegőből „táplálkozna”, a működés hátterét nem firtatjuk. Mindaddig észre sem vesszük, hogy mennyire függünk az elektromosságtól, amíg nem érezzük annak hiányát. Gondoljunk csak bele, ha lemerül a telefonunk, hirtelen hány funkciót veszítünk el abban a percben.
Az E.ON Hungária Csoport országos reprezentatív adatgyűjtése szerint a hazai lakosság bár keveset tud az energiaszolgáltatás rendszerének működéséről, azt a mindennapi életük alapfeltételének tekintik, az áram egyet jelent a civilizációval.
De vajon tisztában vagyunk vele, hogy az egyszerűnek és természetesének tartott mozdulat mögött, amikor bedugjuk a töltőt a konnektorba, bekapcsoljuk a mosogatógépet vagy tévét, hatalmas, egész városrésznyi területet kitevő rendszerek, berendezések és kábelek hálózata működik? Ismerjük meg ezt a láthatatlan gépezet Papp Gergely (alias Pimasz úr) főszereplésével készített videóból, mely betekintést ad az E.ON színfalai mögé és a lezárt telephelyekre is bekukucskálhatunk.
A megtermelt áram a hazai villamosenergia-rendszeren, rendszerirányítókon és elosztókon keresztül, melyet a MAVIR felügyel, indul el az erőművekből. Óriási, nagyfeszültségű vezetéken keresztül jut el egy energiaszolgáltató elosztó állomására, útja során akár többszáz kilométert is megtehet az erőművektől az állomásokig. Az E.ON áramhálózata több, mint 88 ezer kilométer, ami kétszer körbe érné az Egyenlítő mentén a bolygót. Ez a hosszú és szövevényes hálózat összesen 170 alállomást táplál, melyek mindegyike teljesen távvezérelt és automatizált, a munkát az üzemirányítási központban végzik digitális jelzőrendszerek segítségével.
Milyen irányba fejlődhet tovább az energiaszolgáltatás?
Az E.ON kutatása kitért arra is, hogy milyen jövőbeli fejlesztéseket várnak a fogyasztók és mit tudnak az innovatív lehetőségekről. A megkérdezettek jelentős hányada tisztában van azzal, hogy bár a szolgáltatás korszerűsítésére folyamatosan szükség van, és zajlik is a digitális átállás, illetve a zöldebb források bevezetése, nem gondolják, hogy gyors lesz az átalakulást. A szolgáltatóktól várt fejlesztési irányok között a kényelmi és a tudatos fogyasztást elősegítő eszközök (okosotthon, okos mérők) előkelő helyen szerepelnek a megkérdezettek között, elsősorban ezekre gondolnak. Ezzel szemben a szolgáltató szótárában a digitális átállás a makroszinten jelentősebb fejlesztéseket jelöli: az automatikus hibaészlelés vagy éppen az emberi beavatkozás nélküli, extrém gyors hibaelhárítás megoldásait érti ez alatt.
Ugyanakkor az E.ON a lakossági igényekkel összhangban és a növekvő energiaárakra tekintettel az elkövetkező években tervez olyan beruházásokat, amelyek „egyszerre teszik lehetővé még több megújuló energiaforrás hálózatra kapcsolását, növelik az ellátásbiztonságot és választ adnak a növekvő energiaigényekre is” – tudtuk meg a vállalattól. Beszámolójuk szerint a következő években egymilliárd eurónyit, azaz mintegy 400 milliárd forintot fognak fordítani hálózat fejlesztésére, vagy olyan innovatív megoldásokra, mint az akkumulátoros energiatároló-technológiák, a „láthatatlan” hálózati hibákat is detektáló okos mérőszenzorok vagy az otthoni okosmérők.
Összegezve, energiaátmenet zajlik, az energiaszolgáltatás a digitális fejlesztésekkel és a napelemes rendszerek terjedésével egy új és fenntarthatóbb korszak elé néz. A cél az egyre növekvő igények kielégítésén túl a fenntartható jövőnket szolgáló áramhálózat megteremtése. Mivel tényleg mindenhez áramot használunk, jó tudni, akár a fenti videóból, hogy kerül hozzánk.
A cikket a Branded Content készítette, az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.