Kiemelt jelentőségű régészeti leletre bukkantak Visegrádon

További Brand and Content cikkek

A Visegrádi Királyi Palota szomszédságában lévő XV. századi ferences kolostor próbaásatása során a régészek a vártnál gazdagabb, fontos leletre bukkantak. Stábunk a helyszínen készített interjút az ásatás vezetőjével, Buzás Gergellyel, a Mátyás Király Múzeum igazgatójával, valamint Fehér Andrással, a 4iG Mensor3D üzletág üzletfejlesztési igazgatójával.

Talán Visegrád kapcsán mindenkinek a Fellegvár jut eszébe, amely a szomszédos partokról is látszik, de a kristálytiszta levegőjű, vadakban gazdag hegyoldal tövében bújik meg hazánk egyik igen fontos történelmi helyszíne, a Visegrádi Királyi Palota, amely olyan nagy uralkodóink székhelyéül szolgált, mint Mátyás király, Zsigmond király, Nagy Lajos vagy I. Károly. A gótika romantikáját magán viselő palota őrzi egy fényűző kor emlékét az itt fellelhető értékekkel, kőfaragványokkal, a vörös márvány Oroszlános-, Herkules-kúttal.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának régészei idén tavasszal kezdték meg a próbaásatásokat a palotához tartozó egykori ferences kolostor területén, a Várkapitányság által irányított „Visegrád Reneszánsza” fejlesztési projekt keretében, amelynek célja, hogy 2035-re helyreállítsa a visegrádi királyi központot. Az ásatás során a várakozásokat felül múló leletre bukkantak: a kolostorhoz tartozó templom szentélyének boltozatát alkotó nagy számú, épen maradt, kőfaragványra. Ezáltal lehetővé válik, hogy rekonstruáljanak egy nagyon összetett, későgótikus, gyönyörű hálóboltozatot. A felfedezés azért is kiemelt jelentőségű, mert hazánkban a török háborúk miatt alig maradtak fent a középkor ezen gótikus épületei.

A különleges kőfaragványok digitalizációját és a hálóboltozat rekonstrukcióját a 4IG Mensor3D munkatársai a legkorszerűbb szkennerek segítségével tudják elvégezni, így a látogatóknak lehetősége lesz megtekinteni, milyen lehetett ez a gyönyörű későgótikus templom, ahol Beatrix királyné is megfordulhatott. A Mensor3D szakemberei technológiáikat és tudásukat elsősorban ipari területeken, építészetben, gépészetben, filmiparban használják, de már sok múzeumi projektben is résztvettek a kulturális örökség megőrzése és látványos bemutatása érdekében.

Az ásatás tovább folytatódik, a cél, hogy a teljes, 50 méter hosszú és 15 méter széles, tehát igen nagy méretű templomot feltárják. Bíznak abban, hogy további, hasonló jelentőségű leleteket találnak. Később fel szeretnék tárni a templom mellett lévő temetőt is, ahová vélhetően a királyi udvar népe is temetkezett.

A jelenleg talált leletről, annak jelentőségéről és a jövőbeni tervekről Buzás Gergely, a rekonstrukciós munkákat segítő technológiákról és módszerekről Fehér András beszélt nekünk.

A feltárást a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végzik el.