Jogi segítséget ajánlott fel Lévai a kicsapott meleg diáknak
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
Az esélyegyenlőségi miniszter közleményében tudatta, tiszteletben tartja azt az elvet, hogy az egyházak hitéleti tevékenységével, elveivel összefüggésben nem feladata állást foglalni, de fontosnak tartja, hogy minden állampolgár megfelelő védelmet kapjon, ha emberi jogait - jelen esetben az egyenlő bánásmódhoz való jogát - érzi sérülni.
Január 27-től lép életbe a törvény
Megítélésük szerint különös hangsúlyt ad az ügynek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény közelmúltban történt elfogadása. A törvény január 27-én lép életbe.
Az általános antidiszkriminációs törvényt, az esélyegyenlőségről szóló jogszabályt a Parlament a tavalyi év utolsó napján szavazta meg. A törvény alapelvei között szerepel, hogy nem lehet megsérteni mások emberi méltóságát, a másik oldalról viszont mindenki jogosult kikényszeríteni azt, hogy egyenlő méltóságú személyként kezeljék.
Előzmények
Az ügy előzménye, hogy a Károli Gáspár Egyetem hétfőn kizárta azt az ötödéves teológia szakos hallgatót, aki lelki támaszt keresve számolt be szexuális irányultságáról az egyik professzorának, aki a segítségnyújtás helyett a kari tanács elé citálta a fiút.
A testület végül a hallgató kicsapása mellett döntött, miután a hallgató és családja nem fogadta el az a feltételt, hogy a fiú eleve mondjon le a lelkészi hivatásról. A fiú édesapja jogellenesnek tartja a hallgatói jogviszony megszüntetését, ezért a hét elején bírósághoz fordult.
Magyar Bálint elítélte
Magyar Bálint oktatási miniszter elítélte az egytem döntését, mivel "az alkotmány, a magyar törvények nem írhatók felül holmi házszabályokkal, belső rendelkezésekkel." Magyar rámutatott, a magyar alkotmány és a törvények tiltják a hátrányos megkülönböztetést akár nemre, fajra, vallásra, szexuális orientációra való hivatkozással.
A Klubrádió csütörtök reggeli adásában a miniszter kifejtette, hogy szerinte bármely autonóm felsőoktatási intézménynek tartania kell magát a hatályos törvényekhez. A jelenlegi felsőoktatási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a jogsérelmet elszenvedett diák bírósághoz forduljon, tette hozzá Magyar Bálint, aki a felsőoktatási törvény közelgő átfogó módosítása kapcsán megjegyezte, hogy felvetődik az a kérdés is, hogy "milyen mértékig lehet egyházi oktatási intézményeknek sajátos jogokat biztosítani, mikor ők is közpénzeken működnek."
A kereszténydemokraták helyeselték
A Keresztény Demokrata Fórum ugyanakkor messzemenően egyetértett a Károli Gáspár Református Egyetem kari tanácsának állásfoglalásával, a homoszexuális lelkészhallgató eltávolításával, mivel a Református Egyház és intézményei működésének zsinórmértéke a Szentírás. "Keresztény-keresztyény emberektől pedig nem várható el, hogy a Szentírás szerint egyértelműen bűnnek minősülő cselekedetet pártoljanak." - állt közleményükben.
Pert fontolgat a Háttér Társaság
Az Új Generáció, az SZDSZ ifjúsági szervezete közleményben fordult Lévai Katalin miniszterhez szerdán, hogy járjon közbe az ügyben, mivel megítélésük szerint az egyetem döntése súlyosan embertelen és alkotmánysértő.
Az ügy kipattanása után tiltakozó közleményt bocsátott ki a Háttér Társaság a Melegekért nevű szervezet is. Megítélésük szerint az egyetem alkotmánysértően diszkriminálta a hallgatót, mert az alaptörvény szerint nem lehet megkülönböztetni senkit szexuális orientációja alapján. A társaság ezért kilátásba helyezte, hogy polgári peres eljárást kezdeményez.