Nincs több zsidógyűlölő, de hangosabbak
További Belföld cikkek
- Vadmacskát engedtek vissza a természetbe Budakeszin
- „Dohányzott, alkoholt és szereket is fogyasztott a terhességek alatt, de nem tehettem semmit”
- Kizuhant egy 13 éves fiú egy III. kerületi gyermekotthon második emeletéről
- Emberekre is veszélyes fertőzéssel kell felvenniük a harcot a magyar gazdáknak
- Letartóztatásban marad az amerikai nő meggyilkolásával gyanúsított férfi
Az utóbbi pár évben nem változott sokat az antiszemita előítéletesség Magyarországon, az elmozdulás inkább abban figyelhető meg, hogy többször hangzanak el politikai kontextusban antiszemita megnyilvánulások, mondta el az Indexnek Kovács András szociológus. A kutatót azután kerestük meg, hogy Gyurcsány Ferenc a Timesnak adott interjújában azt mondta, soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás, mint mostanában. A nyilatkozat után vita kezdődött arról, vajon mennyire igaz az, amit a miniszterelnök mondott.
A legutolsó nagyobb, publikált felmérést Kovács készítette a magyarországi antiszemitizmusról 2003-ban, ebből született A kéznél lévő idegen c. könyv. A kutató 1995 óta készít felméréseket, legutóbb 2006 nyarán gyűjtött adatokat, ezekről számolt be az Indexnek.
Az antiszemitizmus skálája
kép: jewishworldreview.com
A zsidókkal szembeni előítéletnek és adott esetben gyűlöletnek több formája, szintje van a magyar társadalomban: a radikálisan antiszemita gondolkodásúak aránya évek óta tíz százalék körül van, de összességében minden harmadik-negyedik magyar gondolkodik a zsidókról előítéletesen.
A kutató három kérdéssorozat-csoporttal dolgozott. Az első kérdéskörben az olyan sztereotípiák elterjedtségét vizsgálta, mint hogy a megkérdezett szerint, például, kapzsik-e, zsugoriak-e a zsidók. A hagyományos sztereotípiák ma is elevenek, de ez Kovács szerint még nem tekinthető antiszemitizmusnak.
A megkérdezettek 15-20 százaléka gondolkodik kifejezetten előítéletesen, az ő antiszemitizmusuk "tartalmasabb" az előző csoporténál. Ők gondolják úgy, páldául, hogy a zsidó értelmiség befolyása alatt tartja a sajtót, a kultúrát; hogy a liberális pártok zsidó érdekeket képviselnek; vagy hogy Jézus megölése a zsidók megbocsáthatatlan bűne.
A megkérdezettek 27 százaléka hisz abban, hogy valóban létezik egy titkos zsidó összeesküvés a világban.
Normális helyzetben a radikálisok inkább csöndben vannak
Antiszemitizmus elleni kampány az USA-ban Leonardo di Caprióval
A radikális antiszemiták, vagyis akik diszkriminálnák is a zsidókat, jóval kevesebben vannak. A lakosságnak körülbelül tíz százaléka gondolja úgy, hogy a zsidók számát bizonyos foglalkozásokban korlátozni kellene, vagy hogy jobb lenne, ha a a zsidók kivándorolnának az országból.
A politikai antiszemitizmus - vagyis amikor egy politikai szervezet antiszemita politikai célokat hirdet - teljesen marginális és elhanyagolható jelenség Magyarországon, utoljára a 90-es évek közepén felbukkanó neofasiszta csoportok járták ezt az utat.
Fontos megjegyezni, teszi hozzá a számokat kommentálva a kutató, hogy itt nem arról van szó, hogy minden tizedik magyar elsőrendű célja egy numerus clausus hatályba léptetése, vagy a zsidók elüldözése lenne. De ha már megkérdezik őket, egyetértenének ezzel a politikával.
"Az előítéletkutatás speciális dolog, hiszen a kutató a gondolkodás rejtett struktúráira kíváncsi. Ha egy megkérdezett egyetért a kérdőíven szereplő durva antiszemita kijelentésekkel, még nem jelenti azt, hogy állandóan a zsidókkal való leszámoláson jár az esze. Sőt nagyon valószínű - fogalmaz Kovács -, hogy ilyen nézeteit, mivel tisztában van vele, hogy a többség ezeket elutasítja, máskor inkább elhallgatja, elfojtja."
A Kossuth tér lélektana
Ha viszont olyan közegbe kerülnek, amelyben, úgy tűnik, bevett zsidózni, akkor felerősödik az antiszemiták hangja. Sőt amikor egy csoportban elfogadottá válik a zsidózás, akkor nemcsak a korábban elfojtott gondolatokat mondják ki hangosan, hanem az összetartozás kifejezésére azok is elkezdenek ilyen nézeteket hangoztatni, akik egyébként nem annyira előítéletesek.
"Ha ez a mechanizmus mozgásba lendül - mondta Kovács -, könnyen az a látszat alakulhat ki, hogy gyorsan nő az antiszemiták száma. Ehhez a benyomáshoz hozzájárul a média is, amikor tovább erősíti ezeket a - szokatlan és hírértékű - hangokat. Az újságíróknak gondolniuk kellene arra is, hogy mindezzel a lapuló és bizonytalan antiszemitáknak azt sugallják: csak bátran, nem vagytok egyedül!"