A legfőbb ügyész szerint enyhék a bírósági ítéletek

Túl enyhék a bírósági ítéletek és a súlyosbításra irányuló ügyészi fellebbezések kétharmada is eredménytelen maradt tavaly, jelentette ki Polt Péter a 2005-ös évet értékelő legfőbb ügyészségi sajtótájékoztatón pénteken. Ennek ellenére szerinte folytatni kell a súlyosbításra irányuló ügyészi fellebbezési gyakorlatot.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) büntető kollégiuma szerint alaptalanok Polt szavai, egyrészt mert sokszor kapnak szakmailag hiányos fellebbezést az ügyészségektől, másrészt a súlyosbítás az így is 100 százalékos kihasználtsággal működő börtönök helyzetét rontaná.

Nőtt a bűncselekmények száma

Az ügyészségek évről évre egyre több üggyel szembesülnek, 2005-ben 950 ezer irat érkezett hozzájuk, a másfélezres ügyészi létszám viszont nem nőtt. Költségvetésük 31,2 milliárd forint volt, mondta el évértékelőjében Polt Péter.

Az ügyészségi statisztikák szerint tavaly nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma a 2004. évi 418 883-ról 436 522-re.

A bűncselekményi kategóriák szerint csak a személy elleni cselekmények száma csökkent némileg, de drasztikusan, másfélszeresére növekedett a család, ifjúság és nemi erkölcs elleni cselekményeké, elsősorban a tiltott pornográf felvételekkel való visszaélések miatt.

Az ügyészségi munka időszerűségére jellemző, hogy tavaly összesen 122 537 ügyészségi nyomozás, illetve vádemelési javaslat 84,8 százalékát 30 napon belül, 15 százalékát 60 napon belül intézték el, és összesen csupán 254 esetben, az ügyek 0,2 százalékában húzódott 60 napnál tovább a befejezés. Ez az adatsor Polt Péter szerint európai összehasonlításban is kimagaslóan jónak számít.

Az ügyek 60 százaléka egy év alatt befejeződik

A büntetőeljárásokról készült ügyészségi statisztikák szerint egy éven belül az ügyek több mint 60 százaléka fejeződik be, 20 százalékuk két évig, 19 százalékuk pedig két évnél is tovább tart. A váderedményességi mutató a 2004. évi 96,3 százalékról 96,7 százalékra javult, azaz a bírák ilyen arányban osztják az ügyészi vád lényegét.

A jogerős büntetőbírósági döntések 94 százalékában született elmarasztaló határozat, 3-3 százalékában pedig felmentés, illetve megszüntetés.

Polt Péter újságírói kérdésre elmondta, kész a válasszal arra az esetre, ha az államfő felkéri tavasszal lejáró legfőbb ügyészi mandátumának folytatására, de nem most fog rá válaszolni.

Nyugatra enyhébbek, keletre szigorúbbak a büntetések

A Legfelsőbb Bíróságon (LB) a legfőbb ügyész büntetőbíróságok ítélkezési gyakorlatát illető kritikája kapcsán az MTI-vel azt közölték, hogy az LB büntető kollégiumának álláspontja szerint a büntetőítéletek Magyarországon kiegyensúlyozottak és megalapozottak. Jogállamban a fellebbezések alapossága vagy alaptalansága kérdésében kizárólag a bíróság jogosult dönteni, a jogerős ítélet pedig mindenkire kötelező.

A kollégium álláspontja szerint számos, szakmai szempontból kifogásolható ügyészi fellebbezést kénytelenek elutasítani a bírói tanácsok, tehát téves az a megközelítés, hogy túl enyhék a bírói ítéletek.

Továbbá aggályos ez a kritika azért is, mert számos nemzetközi fórumon bírálat érte a magyarországi börtönviszonyokat amiatt, hogy a 100 százalékot jóval meghaladó a telítettség. Amennyiben jelentősen nőne a kiszabott szabadságvesztések száma, az tovább súlyosbítaná az amúgy is nehéz helyzetet.

Másfelől az LB büntetőkollégiuma szerint nem egy esetben még az is megtörténik, hogy éppen azért nem súlyosbíthat a fellebbviteli bíróság egy nyilvánvalóan enyhe ítéletet, mert nem volt ügyészi fellebbezés.

A LB az MTI-vel azt közölték, hogy jelenleg is érvényesnek tartják Györgyi Kálmán korábbi legfőbb ügyész többször is idézett megfogalmazását, mely szerint a magyar büntetéskiszabási gyakorlat az ország földrajzi helyzetének megfelelő, a tőlünk nyugatabbra lévő országokénál szigorúbb, a keletebbre lévőkénél viszont enyhébb.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!