Magyarország igent mondott az EU-ra
További Belföld cikkek
- Egy tiltakozó tábla felmutatásáért vegzáltak órákon keresztül a TEK-esek egy férfit október 23-án
- Keddtől lezárják Budapest egy részét Magyarország legnagyobb diplomáciai eseménye miatt
- 126 szúrással gyilkolta meg párját egy fiatal férfi Csornán
- Elégedettek a kormány árvízvédelmével, de érzik a klímaváltozást a magyarok
- Forgács Gábor lánya is megszólalt a színész haláláról
Hárommillióan mondtak igent
A szavazatok 99,18-os feldolgozottságánál az "Egyetért-e azzal, hogy Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" kérdésre a szavazók 83,76 százaléka válaszolt igennel, és mindössze 16,24 százaléka nemmel. Ez azt jelenti, hogy a szavazásra jogosult 8 millió 13 ezer lakosból 3 millióan mondtak igent Magyarország EU-csatlakozására, míg a csatlakozást ellenzők 585 ezren voltak.
Az évszázad első népszavazását az ország 3167 településén, 10 ezer 743 szavazókörében rendezték meg. Az eddigi adatok alapján az érvényes szavazatok száma 3 millió 605 ezer 315 volt, míg az érvényteleneké 17 ezer 697. Rytkó Emília, az Országos Választási Bizottság vezetője kijelentette, a szavazás végeredményét vasárnap 16 órakor hirdetik ki.
A második leggyengébb részvételi arány
Magyarországon népszavazásra viszonylag ritkán - így az elmúlt évszázadban mindössze négy alkalommal - került sor. A négyigenes népszavazáson '89-ben a választásra jogosultak 58 százaléka, a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló népszavazáson 14 százaléka - érvénytelen volt -, az 1997-es NATO-népszavazáson pedig 49 százaléka vett részt.
Az eredmény kötelezi az Országgyűlést
A népszavazás eredménye az Országgyűlés számára kötelező erejű. A népszavazás eredményessége és a többség igen szavazata esetén az Országgyűlés köteles az európai uniós csatlakozás kapcsán aláírt, és a 15 tagországban is ratifikált és megerősített nemzetközi szerződést jóváhagyni. A nemleges eredmény is ugyanúgy kötelezné az Országgyűlést.
Részvételi adatok megyénként
97,70 százalékos feldolgozottságnál a legtöbben Budapesten, a legkevesebben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voksoltak.
Budapest - 56,08 százalék
Győr-Moson-Sopron megye - 50,47 százalék
Vas megye - 50,24 százalék
Baranya megye - 48,69 százalék
Veszprém megye - 48,20 százalék
Komárom-Esztergom megye - 47,39 százalék
Pest megye - 46,12 százalék
Fejér megye - 45,06 százalék
Heves megye - 44,33 százalék
Tolna megye - 43,52 százalék
Zala megye - 43,33 százalék
Nógrád megye - 42,96 százalék
Somogy megye - 42,17 százalék
Csongrád megye - 41,92 százalék
Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 41,67 százalék
Békés megye - 40,96 százalék
Jász-Nagykun-Szolnok - 40,09 százalék
Bács-Kiskun megye - 38,38 százalék
Hajdú-Bihar megye - 36,82 százalék
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - 36,26 százalék
A részvételi adatok mozgása
Április 12-én, szombaton 7 óráig a választásra jogosultak 1,17 százaka
9 óráig 7,68 százaka
11 óráig 16,88 százaka
13 óráig 22,57 százaka
15 óráig 27,94 százaka
17.30-ig 35,66 százaka
19.30-ig 42,05 százaka
a 21 órás urnazárásig pedig 44,63 százaléka jelent meg.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!